A kulcs az egyensúly, a biztonság és a prosperitás – mondta a magyar külpolitikáról Orbán Balázs; George Friedman viszont arról beszélt: Magyarországnak lassan meg kellene nyugodnia. A Miniszterelnökség államtitkára és a magyar származású geopolitikai szakértő vitatkozott a koronavírus utáni világpolitikáról a Brain Bar beszélgetésén. Tudósításunk!
Kik lehetnek a koronaválság legnagyobb nyertesei? Ez lehet az Európai Unió vége? Ki kezeli jobban a válságot: a politikusok vagy a szakértők? És mi a helyzet az amerikai-kínai viszonnyal? Hogyan kellene Magyarországnak lavíroznia a mostani világpolitikai helyzetben?
Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre kereste a választ a Brain Bar csütörtöki beszélgetésén Geroge Friedman geopolitikai szakértő és Orbán Balázs államtitkár.
A nagy techcégek szakíthatják a legnagyobbat a mostani válságban? – tette fel a kérdést Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, aki a beszélgetést moderálta.
Friedman szerint nem: az olyan nagy cégek, mint a Google vagy a Facebook, valójában elég kicsik, és igazán nem is techcégeknek, hanem hirdetőcégeknek lehetne nevezni őket. De még nem lehet tudni, mi fog történni a gazdasággal, és egyelőre minden ország a maga sajátos módján reagál az új helyzetre. Az amerikaiak egyből háborúzni kezdtek, az oroszok egyből elkezdték tagadni a probléma létezését, a kínaiak pedig rögtön bejelentették, hogy ők most már szuperhatalmak.
Orbán Balázs szerint a techcégek nem nyertek nagyot a mostani válságban, mert az életet nem lehet teljesen átköltöztetni az online terekbe.
– jelentette ki az államtitkár.
George Friedman, aki nemrégiben azt mondta, hogy ez a válság jelenti az EU végét, most is kitart a véleménye mellett. „Nézzék meg – magyarázta –, az Európai Bíróság most felülbírálta a németeket, ez így nem mehet tovább”. A szakértő szerint az Európai Közösség egy csodálatos elképzelés volt, de ötven országból nem lehet integrált nemzetállamot csinálni. Friedman azt mondta: most is jól látszik, hogy az Európai Unióban nem eldöntött, kié a felelősség.
Orbán Balázs ehhez hozzátette: az elmúlt évtizedekben előtérbe került az európai szuperállam víziója, de „a valóság visszaütött”, és a válság megoldása most sem az európai intézményektől érkezik, mert azok a közép-európai országok elleni boszorkányüldözéssel voltak elfoglalva. Az államtitkár szerint ez aláássa a választók Unióba vetett bizalmát.
„Néha hazudnod kell...”
A válságkezeléshez persze nem csak poltikusokra van szükség, Friedman viszont úgy gondolja, hogy a liberális demokrácia jövőjével kapcsolatos alapvető kérdés az, hogy milyen szerepet kapnak ebben a szakértők. George Friedman szerint az a nagy gond a szakértőkkel, hogy csak egyvalamihez értenek, ezért nem tudják olyan hatékonyan menedzselni az ilyen nehéz helyzeteket, mint a politikusok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy csak egy dologra koncentráljanak.
Orbán Balázs szerint ez a válság megmutatja, hogy mégis szükség van olyan politikusokra, akik képesek döntéseket hozni. Az államtitkár szerint nekik az embereket is meg kell hallgatniuk, és meg is kell érteniük a közvéleményt.
– vetette ellen Friedman, aki úgy gondolja: a politikusok a közvélemény teremtményei, akik éppen azért tudnak érvényesülni, mert az emberekhez beszélnek. Ahhoz viszont nincs joguk, hogy csak ők mondják meg, mit kell csinálni.
Orbán Balázs ezzel nem értett egyet: szerinte most pontosan ugyanaz történik, mint amikor a barbárok elkezdték fenyegetni a Római Birodalmat – a politikusok kora visszatért.
Friedman viszont úgy gondolja, hogy éppen az a politikusok dolga, hogy azt az érzést keltsék az emberekben, hogy megértik őket. „A politikusok értik a legfontosabb dolgot: néha hazudnod kell” – jelentette ki. Az államtitkár szerint viszont ez nem teljesen így van: nem az a legfontosabb, hogy elkülönítsük az igazságot és a hazugságot, hanem hogy fenntartsuk a bizalmat az elit és a közvélemény között – magyarázta Orbán Balázs. Friedman erre úgy reagált: a mostani helyzetben nem biztos, hogy a legbölcsebb teljesen nyílt lapokkal játszani. „A kegyes hazugságok nem hazugságok, mert elfedik a dolgokat, az pedig a politikusok feladata, hogy működésben tartsák az országot” – jelentette ki Friedman. Orbán úgy replikázott: ez az amerikai módja a dolgok intézésének, a magyar kormány pedig az első pollanattól fogva világosan elmondta, hogy mi a helyzet.
Ami az Egyesült Államokat illeti, természetesen szóba került az USA és Kína ütközőpályája is.
hiszen a kínai gazdaságot lényegében az amerikaiak építették fel. „Sose akarj bokszolni a legjobb vásárlóddal!” – fogalmazott Friedman, aki szerint komoly kérdések merülnek fel Hszi elnök alkalmasságával kapcsolatban.
Szerinte Hszi azért kerülhetett az ország élére, mert egy jó technokrata volt, de se a hongkongi válságot, se a koronavírust nem tudta jól kezelni. Friedman egészen nyugodt a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, szerinte ugyanis nem egyértelmű, hogy milyen előnyökhöz jutna az Egyesült Államok ebből a versengésből.
Orbán úgy látja: az amerikai elit nagyon megosztott Kína és a többi rivális kapcsán, ami egészen új tapasztalat az európaiak számára. Friedman szerint abban mindenképpen egységes az amerikai felsőosztály, hogy nagyon haragszanak Kínára, mert hazudtak a koronavírusról, és a kereskedelem is aszimmetrikus a két ország között. De az USA nem fél a gazdasági hatalmaktól, Kína pedig nem globális katonai hatalom, mert még azt sem tudja ellenőrizni, hogy mi történik a Dél-kínai-tengeren – magyarázta a szakértő.
Magyarország, a nehéz szövetséges
Felvetődik persze, hogy Magyarországnak milyen oldalt kellene választania a mostani helyzetben. Friedman szerint a mostani magyar külpolitika gyökerei a Horthy-korszakba nyúlnak vissza: hazánk komplex kapcsolatokat igyekszik kialakítani sok szereplővel, ami anno sokáig jól működött, de amikor becsődölt, annak nagyon súlyos következményei voltak. A szakértő szerint Magyarországnak lassan meg kellene nyugodnia, mert bár a kisállamok külpolitikája többnyire kiszámítható, azért az szokott zavart okozni Washingtonban, amikor Orbán Viktor egyszer csak megjelenik a Kremlben. „Talán meg kellene értenünk, hogy a magyarok néha céltalanul csinálnak dolgokat” – tette hozzá nevetve Friedman.
Orbán Balázs szerint ez a külpolitika államalapító királyunktól ered, hiszen Szent István is törekedett arra, hogy jó viszonyt alakítson ki a korabeli nagy játékosok mindegyikével.
– Orbán Balázs szerint az elmúlt tíz évben a kormány sikerre vitte ezt a stratégiát.
Friedman viszont úgy gondolja, hogy ez a stratégia nehéz szövetségessé teszi a magyarokat: meg kellene értenünk, hogy többé már nem az egész Kárpát-medence a mienk, és ez a hosszú távú realitás. Az USA ráadásul Romániával áll szoros szövetségben, ami nem feltétlenül jó hír Budapest számára.
Orbán Balázs vitatta ezt: szerinte minden közép-európai ország rosszul jár, ha újra konfliktusok alakulnak ki a régióban, ezért Magyarországnak arra kell törekednie, hogy minden szomszédával jó viszonyt ápoljon. Vegyük például Szerbiát – magyarázta az államtitkár –: Belgráddal hosszú ideig nagyon nehéz kapcsolatunk volt, de most „csodálatos” a viszonyunk – de ez csak akkor működik, ha mindkét fél érdekelt.
miközben a biztonságát egy olyan országra – az Egyesült Államokra – bízza, aki igazából csak két országgal foglalkozik a régióban: Lengyelországgal és Romániával. A legfontosabb lecke talán ez: az USA érdekei marginálisak Közép-Európában.
A beszélgetés ide kattintva visszahallgatható:
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Így hergel a liberális sajtó!
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint balliberális hergelés folyik.
A miniszterelnök politikai igazgatója elárulta, újjászületik és új funkciót kap a Korona Szálló.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
