Egyensúlyozás vagy kiszámíthatatlanság? – geopolitikáról vitatkozott Friedman és Orbán Balázs

Kik lehetnek a koronaválság legnagyobb nyertesei? Ez lehet az Európai Unió vége? Ki kezeli jobban a válságot: a politikusok vagy a szakértők? És mi a helyzet az amerikai-kínai viszonnyal? Hogyan kellene Magyarországnak lavíroznia a mostani világpolitikai helyzetben?

Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre kereste a választ a Brain Bar csütörtöki beszélgetésén Geroge Friedman geopolitikai szakértő és Orbán Balázs államtitkár.

A nagy techcégek szakíthatják a legnagyobbat a mostani válságban? – tette fel a kérdést Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, aki a beszélgetést moderálta.

Friedman szerint nem: az olyan nagy cégek, mint a Google vagy a Facebook, valójában elég kicsik, és igazán nem is techcégeknek, hanem hirdetőcégeknek lehetne nevezni őket. De még nem lehet tudni, mi fog történni a gazdasággal, és egyelőre minden ország a maga sajátos módján reagál az új helyzetre. Az amerikaiak egyből háborúzni kezdtek, az oroszok egyből elkezdték tagadni a probléma létezését, a kínaiak pedig rögtön bejelentették, hogy ők most már szuperhatalmak.

Orbán Balázs szerint a techcégek nem nyertek nagyot a mostani válságban, mert az életet nem lehet teljesen átköltöztetni az online terekbe.

– jelentette ki az államtitkár.

George Friedman, aki nemrégiben azt mondta, hogy ez a válság jelenti az EU végét, most is kitart a véleménye mellett. „Nézzék meg – magyarázta –, az Európai Bíróság most felülbírálta a németeket, ez így nem mehet tovább”. A szakértő szerint az Európai Közösség egy csodálatos elképzelés volt, de ötven országból nem lehet integrált nemzetállamot csinálni. Friedman azt mondta: most is jól látszik, hogy az Európai Unióban nem eldöntött, kié a felelősség.

Orbán Balázs ehhez hozzátette: az elmúlt évtizedekben előtérbe került az európai szuperállam víziója, de „a valóság visszaütött”, és a válság megoldása most sem az európai intézményektől érkezik, mert azok a közép-európai országok elleni boszorkányüldözéssel voltak elfoglalva. Az államtitkár szerint ez aláássa a választók Unióba vetett bizalmát.

„Néha hazudnod kell...”

A válságkezeléshez persze nem csak poltikusokra van szükség, Friedman viszont úgy gondolja, hogy a liberális demokrácia jövőjével kapcsolatos alapvető kérdés az, hogy milyen szerepet kapnak ebben a szakértők. George Friedman szerint az a nagy gond a szakértőkkel, hogy csak egyvalamihez értenek, ezért nem tudják olyan hatékonyan menedzselni az ilyen nehéz helyzeteket, mint a politikusok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy csak egy dologra koncentráljanak.

Orbán Balázs szerint ez a válság megmutatja, hogy mégis szükség van olyan politikusokra, akik képesek döntéseket hozni. Az államtitkár szerint nekik az embereket is meg kell hallgatniuk, és meg is kell érteniük a közvéleményt.

– vetette ellen Friedman, aki úgy gondolja: a politikusok a közvélemény teremtményei, akik éppen azért tudnak érvényesülni, mert az emberekhez beszélnek. Ahhoz viszont nincs joguk, hogy csak ők mondják meg, mit kell csinálni.

Orbán Balázs ezzel nem értett egyet: szerinte most pontosan ugyanaz történik, mint amikor a barbárok elkezdték fenyegetni a Római Birodalmat – a politikusok kora visszatért.

Friedman viszont úgy gondolja, hogy éppen az a politikusok dolga, hogy azt az érzést keltsék az emberekben, hogy megértik őket. „A politikusok értik a legfontosabb dolgot: néha hazudnod kell” – jelentette ki. Az államtitkár szerint viszont ez nem teljesen így van: nem az a legfontosabb, hogy elkülönítsük az igazságot és a hazugságot, hanem hogy fenntartsuk a bizalmat az elit és a közvélemény között – magyarázta Orbán Balázs. Friedman erre úgy reagált: a mostani helyzetben nem biztos, hogy a legbölcsebb teljesen nyílt lapokkal játszani. „A kegyes hazugságok nem hazugságok, mert elfedik a dolgokat, az pedig a politikusok feladata, hogy működésben tartsák az országot” – jelentette ki Friedman. Orbán úgy replikázott: ez az amerikai módja a dolgok intézésének, a magyar kormány pedig az első pollanattól fogva világosan elmondta, hogy mi a helyzet. 

Ami az Egyesült Államokat illeti, természetesen szóba került az USA és Kína ütközőpályája is.

hiszen a kínai gazdaságot lényegében az amerikaiak építették fel. „Sose akarj bokszolni a legjobb vásárlóddal!” – fogalmazott Friedman, aki szerint komoly kérdések merülnek fel Hszi elnök alkalmasságával kapcsolatban.

Szerinte Hszi azért kerülhetett az ország élére, mert egy jó technokrata volt, de se a hongkongi válságot, se a koronavírust nem tudta jól kezelni. Friedman egészen nyugodt a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, szerinte ugyanis nem egyértelmű, hogy milyen előnyökhöz jutna az Egyesült Államok ebből a versengésből.

Orbán úgy látja: az amerikai elit nagyon megosztott Kína és a többi rivális kapcsán, ami egészen új tapasztalat az európaiak számára. Friedman szerint abban mindenképpen egységes az amerikai felsőosztály, hogy nagyon haragszanak Kínára, mert hazudtak a koronavírusról, és a kereskedelem is aszimmetrikus a két ország között. De az USA nem fél a gazdasági hatalmaktól, Kína pedig nem globális katonai hatalom, mert még azt sem tudja ellenőrizni, hogy mi történik a Dél-kínai-tengeren – magyarázta a szakértő. 

Magyarország, a nehéz szövetséges

Felvetődik persze, hogy Magyarországnak milyen oldalt kellene választania a mostani helyzetben. Friedman szerint a mostani magyar külpolitika gyökerei a Horthy-korszakba nyúlnak vissza: hazánk komplex kapcsolatokat igyekszik kialakítani sok szereplővel, ami anno sokáig jól működött, de amikor becsődölt, annak nagyon súlyos következményei voltak. A szakértő szerint Magyarországnak lassan meg kellene nyugodnia, mert bár a kisállamok külpolitikája többnyire kiszámítható, azért az szokott zavart okozni Washingtonban, amikor Orbán Viktor egyszer csak megjelenik a Kremlben. „Talán meg kellene értenünk, hogy a magyarok néha céltalanul csinálnak dolgokat” – tette hozzá nevetve Friedman.

Orbán Balázs szerint ez a külpolitika államalapító királyunktól ered, hiszen Szent István is törekedett arra, hogy jó viszonyt alakítson ki a korabeli nagy játékosok mindegyikével.

– Orbán Balázs szerint az elmúlt tíz évben a kormány sikerre vitte ezt a stratégiát.

Friedman viszont úgy gondolja, hogy ez a stratégia nehéz szövetségessé teszi a magyarokat: meg kellene értenünk, hogy többé már nem az egész Kárpát-medence a mienk, és ez a hosszú távú realitás. Az USA ráadásul Romániával áll szoros szövetségben, ami nem feltétlenül jó hír Budapest számára.

Orbán Balázs vitatta ezt: szerinte minden közép-európai ország rosszul jár, ha újra konfliktusok alakulnak ki a régióban, ezért Magyarországnak arra kell törekednie, hogy minden szomszédával jó viszonyt ápoljon. Vegyük például Szerbiát – magyarázta az államtitkár –: Belgráddal hosszú ideig nagyon nehéz kapcsolatunk volt, de most „csodálatos” a viszonyunk – de ez csak akkor működik, ha mindkét fél érdekelt.

miközben a biztonságát egy olyan országra – az Egyesült Államokra – bízza, aki igazából csak két országgal foglalkozik a régióban: Lengyelországgal és Romániával. A legfontosabb lecke talán ez: az USA érdekei marginálisak Közép-Európában.

A beszélgetés ide kattintva visszahallgatható: