Dél-Korea elnöke bocsánatot kért a szükségállapot miatt, de azért nem mond le
Miután már kitört a belpolitikai káosz az országban. Jobb későn, mint soha.
A honatyák politikai nyilatkozatban döntöttek a kereszténydemokrata képviselők javaslatáról. A döntés szerint az Országgyűlés pedig nem kívánja a nemzeti jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderszemléletét.
Kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés kedden a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról. A KDNP-s Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc, Juhász Hajnalka és Hollik István által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.
A politikai nyilatkozatban a ratifikáció elutasítását azzal indokolják: az Európa Tanács isztambuli egyezménye a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja a nemzeti jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderszemléletét.
A nyilatkozat szerint azért sem támogatható a ratifikáció, mert az egyezmény nemi alapon biztosított menedékjoggal kapcsolatos rendelkezései ellentétesek a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel.
„Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet” – szögezi le a nyilatkozat.
A dokumentum kitér arra is, hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre értékként tekintenek, – különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés – jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.
(MTI)