Az újabb kincs reményében felásták a környéket, s a mélyben egy falat találtak, amelyben viszont Mátyás egykori szökőkútjának darabjaira leltek, amely a világutazók leírásai szerint is meseszép volt. Ennek a kútnak a darabjai kerültek elő a falból, no meg Mátyás király pompás dísztermének egy-egy apró részlete.
1974-ben ismét az újságok címlapjára került a budai Vár,
a palotaudvaron ugyanis Anjou-kori szobortöredékeket ástak ki a föld alól.
A húsz kőszobor Zsigmond király uralkodásának idején készült, s azt is megállapították, hogy Budafokról hozatott mészkőből alkották őket. Az ötvenes években kiásott kályhacsempék is értékes leletnek számítottak, főleg, hogy Mátyás Corvinájához hasonló motívumokat találtak rajtuk.
Sok izgalmas tárgyat találtak már a feltárások során, de jobbára szobormaradványokat, régi edényeket. Éppen ezért tűnt izgalmas leletnek, amikor egy Mátyás király idejéből származó, szegecselt szemüveget ástak ki a kutatók. A föld az, ami igazán beszédes a régészek számára: például a XII. századból származó görögdinnye, sárgadinnye és szőlő magjait is beazonosították már, s így lehet tudni azt is például, hogy a középkorban a budai Várban termő gyümölcsök nagy része szőlő lehetett, hiszen kilencven százalékban csak szőlőmagokat találtak.