A régészek nagy örömére fantasztikus csodák kerültek elő a budai Vár múltjából az elmúlt évszázad során. Például Mátyás király udvarából származó, méretes gránitoszlop, Zsigmond király korából húsz csodás szobor, de előkerült középkori szemüveg is, ahogy XII. századi dinnyemagokat is beazonosítottak már.
A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala ismét izgalmas történetekkel jelentkezett.
Az 1925-ös esztendő egyik nagy szenzációja volt, hogy a Szarvas tér közelében, a Váralja utcában, vízvezetékrendszer ásása közben, két méter mélyen megakadt a munkások csákánya. Egy óriási, fényes, gránitból készült oszlopot rejtett a föld. Azonnal a helyszínre hívták dr. Lux Kálmánt, a Vár régiségeinek lelkes kutatóját, aki hamarjában megállapította, az oszloptöredék Mátyás király pompás kerti lakjából való.
Az újabb kincs reményében felásták a környéket, s a mélyben egy falat találtak, amelyben viszont Mátyás egykori szökőkútjának darabjaira leltek, amely a világutazók leírásai szerint is meseszép volt. Ennek a kútnak a darabjai kerültek elő a falból, no meg Mátyás király pompás dísztermének egy-egy apró részlete.
1974-ben ismét az újságok címlapjára került a budai Vár,
A húsz kőszobor Zsigmond király uralkodásának idején készült, s azt is megállapították, hogy Budafokról hozatott mészkőből alkották őket. Az ötvenes években kiásott kályhacsempék is értékes leletnek számítottak, főleg, hogy Mátyás Corvinájához hasonló motívumokat találtak rajtuk.
Sok izgalmas tárgyat találtak már a feltárások során, de jobbára szobormaradványokat, régi edényeket. Éppen ezért tűnt izgalmas leletnek, amikor egy Mátyás király idejéből származó, szegecselt szemüveget ástak ki a kutatók. A föld az, ami igazán beszédes a régészek számára: például a XII. századból származó görögdinnye, sárgadinnye és szőlő magjait is beazonosították már, s így lehet tudni azt is például, hogy a középkorban a budai Várban termő gyümölcsök nagy része szőlő lehetett, hiszen kilencven százalékban csak szőlőmagokat találtak.
Ma már kevesebb az esély, hogy különleges leletet adjon a budai Vár, a II. világháború utáni években ugyanis nagyszabású régészeti feltárás folyt, s több mint 25 ezer tárgyat azonosítottak. Ennek ellenére időről-időre még most is előkerülnek történelmi maradványok.
Mint például tavaly, amikor a Budavári Palotában, a Nemzeti Hauszmann Program során újjászülető Szent István-terem falkutatásakor Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek. Ugyanígy nemrég került elő egy pincéből a Halászbástya két, több mint százéves szobra, amelyek Álmos és Előd vezért mintázzák.
Ma azért ritkábban lehet kincsekre bukkanni, korábban viszont sűrűn találtak értékes tárgyi emlékeket.
1881-ben például egy izgalmas cikk jelent meg az Archeológiai Értesítő című szaklapban, amely tippeket is adott a régészeknek, hogy hol érdemes kutatni.
Kiemelte például a budai várhegy nyugati oldalát, ahol 1860-ban játszadozó gyerekek több kardot, rézből öntött ágyúgolyót és sarkantyút találtak. A lelőhelyet megrohanták az amatőr kincskutatók is, a rendőrség viszont lezárta, mivel az egyik kincskereső a lábát törte, miután ráomlott a kiásott föld. A cikk szerint 1881-ben még jó eséllyel lehetett ódon tárgyakat találni a díszpiacon a Jankovics-féle ház pincéjében, főleg, hogy annak alagútja is volt, amelyet 1826-ban befalaztak. Az írás szerint
s ahol korábban „hasznavehetetlen rozsdás vérteket” leltek.
A cikk szerint az Országház utcában is volt egy ház 1881-ben, amelynek akkora pincerendszere volt, hogy még a tulajdonosok sem ismerték ki magukat rajta, ott pedig biztosan izgalmas tárgyi emlékek lehetnek. Az újság egy alagutat is említett, amely a Bécsi kaputól nyugatra volt a bástyafal alatt, amely az 1860-as években beomlott, s azóta sem nyúltak hozzá.
A Váralja utcában talált falba beleépítették Mátyás király csodás termének és szökőkútjának darabjait, ez a fajta barbárság a régészeket is megdöbbentette. Hát még egy bizonyos Varga Pál cselekedete, akinek történetét a múlt század ötvenes éveiben írták meg a lapok.
A férfi volt a gondnoka annak a raktárnak, ahová a budai Vár ásatásai során talált több mázsa ágyúgolyót helyezték el megőrzésre. A gondok viszont úgy gondolta, senkinek sem fognak hiányozni az ágyúgolyók, így – leírni is rossz – fillérekért eladta a vasgyűjtőknek a különleges történelmi emlékeket.
A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.
A sarkkörök és a hideg égövek világát idéző állatbemutató Magyarország történetének legnagyobb vidéki állatkerti beruházása. Gajdos László igazgató szerint egyedülálló látványosság jött létre nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Kovács Ferenc polgármester úgy véli, már nem lecsúszó város a szabolcsi vármegyeszékhely.
A kreatív igazgató szerint a BDPST missziója Budapest és Magyarország népszerűsítése.
Az építési és közlekedési miniszter a Fidesz-KDNP pestszentimrei utcafórumán válaszolt kérdéseinkre.
Munkássága kapcsán a szakértők azt szokták hangsúlyozni, hogy megjelenése új korszakot hozott a kínai bel-, gazdaság- és külpolitikában.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A keresztény tanítás szerint a Szent Lélek nem erő, nem szép gondolat, nem jelkép, hanem élő Személy.
A folyamat a tervek szerint kevésbé lenne „medikalizált”, jóllehet az orvos bevonása azért megmaradna.
