A nap, amikor Ferenc József megnézte a Budavári Palota építkezését

Ahogy a Hauszmannról elnevezett program oldalán felidézik a történetet: péntek volt, napsütéses, szép tavaszi idő. Hauszmann Alajos építész életének talán legfontosabb napja, hiszen ezen a délutánon mutathatta meg első alkalommal Ferenc József magyar királynak és osztrák császárnak a Budavári Palota építkezését, amely ekkor, 1893. május 5-én az épület alapozásánál tartott.

Hauszmann Alajos izgatottan várta a délután két órára megbeszélt bejárást, délelőtt még maga ellenőrizte, hogy a munkások közül mindenki elhozta-e a fekete ünneplőjét. Aztán várt.

Két évvel korábban érte a megtiszteltetés, hogy megtervezze a Budavári Palotát, miután a nemes feladattal megbízott legendás építész, Ybl Miklós elhunyt 1891 januárjában. Nem volt kérdés, hogy Hauszmannt kérik fel, hiszen csodás épületek sorát álmodta meg addigra országszerte.

A magyar építőmester nem sokkal a magyar forradalom kitörése előtt született, 1847-ben látta meg a napvilágot Budán, egy bajor származású családban. Mindig is az építészet izgatta, egészen fiatalon Berlinben is tanult, ahol a későbbi feleségét, Mariette Seniort is megismerte. 1893-ra az ország egyik legismertebb tervezője lett, mellette pedig a Műegyetem közkedvelt tanára. Abban hitt, hogy

ezért is utazott hosszabb időre Olaszországba, ahol a reneszánsz építészetet tanulmányozta s így lett a magyar historizmus emblematikus alakja.

De visszatérve a jeles napra. Már reggel egymást érték a pompás fogatok a budai várban, grófok, bárók és egyházi főméltóságok voltak hivatalosak Ferenc József kilenckor kezdődő fogadására, majd Vaszary Kolos hercegprímást fogadta magánkihallgatáson a király, aki Budapest város küldöttségével is tárgyalt.

Hauszmann Alajos már korábban is találkozott a királlyal, 1884-ben, az Erzsébet kórház átadóján Ferenc József külön meg is köszönte a munkáját. Délután két órakor aztán nagy lett a nyüzsgés a vár krisztinavárosi részén, gróf St. Quentin szárnysegéd társaságában megérkezett Ferenc József. Wekerle Sándor miniszterelnök is ott volt az elegáns fogadóbizottságban, ám a főszerep Hauszmannak jutott, aki a király mellé lépett és mindent részletesen elmesélt az építkezésről.

Ferenc József nagy érdeklődéssel nézte a palota alapjait, főleg, hogy már látszódott az épület monumentalitása.

„Milyen vastagok ezek a falak?” – kérdezte a király, miközben egy pallón sétált át. Hauszmann nem késlekedett a válasszal:

„Átlag nem szélesebbek négy méternél, de van hol a vastagságuk a nyolc métert is túlhaladja” – válaszolta Hauszmann.

Ferenc József behatóan érdeklődött a várba vezető utak irányáról is, majd egy helyen megállt, és azt mondta:

Ilyennel egyetlen kontinentális város sem dicsekedhet!” – mondta elégedetten a király.
Aztán a magyar építőmester a palota tervrajzait is megmutatta Ferenc Józsefnek, akinek különösen a homlokzat tetszett. Nyomban meg is kérdezte, hogy milyen anyagból készül.

„Tiszta kőből” – magyarázta Hauszmann, aki azt is elmondta, almási, süttői és sóskuti követ használnak majd az építkezésnél.
A bejárás végére megérkezett az udvari kocsi is, Ferenc József pedig a beszállás előtt még Hauszmannék felé fordult, és csak ennyit mondott mosolyogva:

„Köszönöm, nagyon meg vagyok elégedve!.”

Hauszmann Alajos kora este boldogan ment haza a feleségéhez, és örömmel újságolta, hogy a tervek elnyerték a király tetszését.

Négy évvel később, 1897 júliusában tartották a palota bokrétaünnepét, akkor már csak a tető hiányzott a valóban csodás épületről. Hauszmann emberségét mutatja – az élete során nem kevés pénzt adott jótékony célokra –, hogy az ünnepségen kihangsúlyozta, a Budavári Palota építkezése volt az egyetlen olyan beruházás a fővárosban mostanában, ahol nem történt baleset. Mert ilyen volt Hauszmann Alajos.

Korszakos építész és egy humánus ember.