Nem épül híd Szentendre és Szigetmonostor között

„A híd elleni kampány fő oka az volt, hogy az októberben megválasztott szentendrei vezetés egész egyszerűen nem látja szívesen a más településekről Szentendrén át kerékpározókat - akár a szigetmonostoriak a hév-állomáshoz bicikliznének, akár budapestiek vagy turisták a Dunakanyar felé. A szentendreiek megtévesztésére játszó szavazás eredménye tehát valójában nem egy déli helyszínt eredményezett, hanem a híd megépítésének ellehetetlenülését. A mostani elutasító döntéssel gyakorlatilag bezárult az ablak: az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel összekötő Eurovelo 6-os számú európai kerékpárút fejlesztésére fordítható uniós forrásokat az állam és a NIF Zrt. kénytelen lesz az ország más részein más kerékpárutak fejlesztésére fordítani, hiszen belátható időn belül a szentendreiek hozzáállása miatt a híd megvalósítására egyszerűen nincs remény. Ezt előre tudta a városvezetés, mégis, olyan lehetőséget is feltettek a szavazólapra, amelyről a polgárok nem tudták: valójában elbukja az uniós fejlesztési forrásokat Szentendre, ha arra szavaznak.

Ezzel nemcsak a turistákat éri veszteség. Szentendre járási székhely számos közintézménnyel (orvosi szakrendelő, általános- és középiskolák stb.), üzletekkel, szolgáltatásokkal és természetesen munkahelyekkel. Ezeket a szigeten élők vagy hatalmas kerülővel, a tahitótfalui Tildy hídon át érhetik el, vagy a korszerűtlen, ritkán járó révhajókra kénytelenek hagyatkozni. Pócsmegyer és Szigetmonostor lakói számára hatalmas előrelépést jelentett volna, ha a mai 30-40 perc helyett 5-10 perc alatt Szentendre belvárosába vagy a Budapestre tartó hévhez juthattak volna, ráadásul mindezt környezetkímélő módon, kerékpárral tehették volna meg. A híd erősítette volna a város és vonzáskörzetének összetartozását, Szentendre azonban ehelyett a bezárkózást választotta.

Nehezen felfogható, hogy az egyedülálló kulturális élettel büszkélkedő Szentendre vezetői elvileg Európa-párti és zöld elkötelezettségű emberek, mégsem kérnek az európai összefogást és aktív életmódot megtestesítő kerékpáros fejlesztésből. Láthatóan zavaró tényezőnek tartják a kerékpárosokat a szentendrei Duna-korzón, melyet inkább rendezvénytérré kívánnak fejleszteni. A 20-25 méter széles korzóról éppen a környezetkímélő, csendes, kis helyigényű kerékpárt szeretnék elutálni, miközben a parti sáv szélessége bőven elegendő a biztonságos kerékpáros infrastruktúra kiépítéséhez, csak a korzó ma jelentős részben autóparkolóként funkcionál (lásd a képeket) és ez láthatóan nem zavarja a szentendrei vezetőket. Ez a szemlélet mélységesen avítt és benzinszagú, és szó szerint zsákutcába vezet.”