„A lelki immunrendszerünket is erősíteni kell” – Sajgó Szabolcs a Mandinernek
2020. március 27. 07:15
A járvány nem isteni büntetés, hiszen Isten megmenteni szeretne minket, nem pedig büntetni – mondja Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes a Mandinernek. A budapesti Párbeszéd Háza igazgatója hozzáteszi: ha a félelem és a pánik gyilkolta immunrendszer meggyöngül, akkor szélesebbre tárulnak szervezetünk kapui a vírusok előtt. Az atya leszögezi: fontos, hogy ebben az időszakban is megőrizzük a józan eszünket.
2020. március 27. 07:15
p
0
0
51
Mentés
„A rendház kicsit úgy működik, mint egy nagyobb család” – mondja Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója, a Horánszky utcai jezsuita rendház lakója a Mandiner megkeresésére.
„Heten lakunk a Fáber Péterről elnevezett rendházban a Horánszky utca 22. negyedik emeletén. Mindenkinek külön szobája van, a megfelelően kialakított közös terek lehetővé teszik a közösségi életet – mondja az atya. – A járványhelyzetben a három idősebb tag (köztük 69 évemmel én vagyok a legfiatalabb) nem megy ki a rendházból, a legfiatalabb intézi a vásárlást helyettük. Most a házon belül is óvatosnak kell lenni, nekünk is, mint mindenkinek, nehogy megfertőzzük egymást, ha véletlen mégis bejut a vírus.”
Minapi hír, hogy egy római kolostorban 50 szerzetesnő közül 40 megfertőzödött és karantén lett az egész rendház. A betegeket ápolták tegnapig. „A jelen helyzetben mi is lelassultunk, többet vagyunk együtt, jobban meg tudjuk beszélni a dolgokat, a lelkipásztori problémákat, egyebeket. A bezártság könnyen okozhat feszültséget egy közösségben, könnyebben mennek egymás idegeire. Azon igyekszünk, hogy a helyzet inkább megerősítse rendi közösségünket” – teszi hozzá.
A pesti jezsuiták intézményei közül a Szent Ignác Szakkollégiumban szünetel az élet, a Sapientia Szerzetesei Főiskolán tanító szerzetes távoktat, a Párbeszéd Házát bezárták.
A Jézus Szíve templomból naponta kétszer közvetítik a zárt ajtók mögötti szentmiséket.
„A képernyőszentmisék kultúrájáról Online kegyelem címmel összefoglaltam néhány szempontot. Fontos ugyanis, hogy abból a szempontból nézzük a technikai lehetőségeket, hogy miként válhatnak nagyobb jó forrásává, a kegyelem eszközévém– fejti ki Szabolcs atya. – Nincs kötelezvény, hogy a hívőknek képernyőmisén kellene részt venni, mert az nem pótolja, nem helyettesíti a személyes miselátogatást, de a miseközvetítés nyomon követése mégis jó eszköz lehet a vasárnapi lelkület fenntartására.”
Sajgó Szabolcs hozzáteszi: most telefonon és interneten lehet kapcsolatot tartani az idősebb és fiatalabblelkipásztorokkal. Így is lehet közösen imádkozni, áldásimádságokat, szabadító imákat mondani: „Ha szükséges és nyitottság van rá, telefonon, interneten át is történhetnek mély imatapasztalatok. Így is lehetséges a személyes kapcsolat, így is teremhetnek szép kegyelmi gyümölcsök. Igazolják is ezt a visszajelzések.”
A beteglátogatást és betegáldoztatást tekintve Sajgó atya elmondja: lehetséges a lelki áldozás a betegek számára ugyanúgy, ahogy a képernyőszentmisék követőinek esetében is. Az online és telefonos kapcsolattartás persze nem helyettesíti a megszokott, a „normális” személyes kapcsolatot, de kegyelmet azért közvetíthet.
A mai rendkívüli helyzetben amúgy is megnövekszik a lelki beszélgetések szerepe: „A járvány miatt bezárt hívek most kezdenek jobban hívni bennünket. Sokan azért aggódnak, hogy nem tudnak majd gyónni.”
A Párbeszéd Házának igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy a félelem gyilkolja az immunrendszert.
A lelki és pszichés immunrendszert erősíti a bűnbánat, az Istennel való együttlét,
az igazi kiengesztelődés, a biológiai immunrendszert pedig a mozgás, a helyes táplálkozás, a vitaminok s ha szükséges, a gyógyszerek. Minderre érdemes odafigyelni. Ha a félelem és a pánik gyilkolta immunrendszer meggyöngül, akkor – amint tudjuk – szélesebbre tárulnak szervezetünk kapui a vírusok előtt.
Sajgó Szabolcsot arról is megkérdeztük, értelmezhető-e szerinte a járvány isteni csapásként, büntetésként vagy figyelmeztetésként. A jezsuita szerzetes kifejtette: nem mindegy, hogyan gondolkodunk a törvényekről. Az emberi törvényeket egyesek talán a büntetéstől való félelemből tartják be. A mai járványügyi helyzet segíthet megérteni, hogy az előírások, a törvények mindannyiunk védelmére vannak. Közellenséggé válik, aki nem veszi komolyan az észszerű rendelkezéseket. Aki nem törődik a veszéllyel, és beteg lesz, azt az embert és a környezetét
nem Isten bünteti, hanem saját butasága, lelkiismeretlensége, aszociális magatartása.
És a társadalom természetesen érthető módon védekezik az ilyen helyzet ellen.
„Isten parancsai, előírásai a világ működésével kapcsolatosak és minket szolgálnak – hívja fel a figyelmet Sajgó Szabolcs. – Attól, hogy Istent semmibe veszem, hogy a számomra nem létezik, attól még a világ nem változik meg,”
Az atya elmondja: Isten törvényei rövid és hosszú távon is eligazítanak a való világ sok buktatója és veszélye között, hogy egyénileg is, közösségileg is áldás lehessen a világ és az életünk, ne pedig átok. A jelen helyzetben a virológus szakember jobban átlátja, mi miért van: érdemes figyelni rá és megtenni, amit kér; akkor is, ha nem értjük, miért kéri.
Isten jóval tovább lát nálunk.
„Gondolhatjuk, hogy Isten nincs, így a törvényeivel nem kell törődni, a magam ura vagyok, szabad ember, azt teszem, amit akarok, és nincs következménye, ha a nem létező Isten törvényeit nem tartom be. De az isteni törvények megszegésének jelei megmutatkoznak rövid-, közép- és hosszútávon. Felborul a harmónia az emberek között, a harmónia az ember és a világ között, és felborul önmagunkkal is. És elkezdődik mindennek a romlása, a pusztulása” – folytatja Sajgó.
„Bizonyos korokban, helyzetekben az emberek védekeztek azok ellen, akik az isteni törvényeket nem tartották be, mert miattuk egész országok kerülhettek veszélybe” – mutat rá a jezsuita. „De Isten nem büntető Isten. Épp ellenkezőleg, azért jött, hogy kimentsen minket a magunk okozta pusztulásból – hangsúlyozza a Párbeszéd Házának igazgatója. „Miért is büntessen? Elég büntetés vagyunk mi saját magunknak. Isten szabad akaratot adott az embernek, és nem vonja vissza szabadságunkat akkor sem, ha rosszra használjuk. Ha visszavonná, megfosztana attól, hogy – mint az ő képmásai – szeretni tudjunk.”
A szerzetes kifejti: a teremtett világ törvényszerűségeit elfogadva, azokkal együttműködve a világ áldás a számunkra.
Isten törvényei a teremtett világhoz az alkotó által mellékelt használati utasítások.
„Ha nem törődünk a használati utasítással, nem működik a világkütyü. Nem Isten büntet, a bűn hordja magában a bűnhődést. Isten sosem hagy el minket, hiszen szeret bennünket. Elég fura az ízlése, de ő ilyen. Ha beüt a baj, akkor is velünk van.”
Sajgó Szabolcs megjegyzi: „A nagy felvilágosodással elsötétített agyunkat szelíd szóval igyekszik jobb belátásra vezetni. Ezt nevezhetjük figyelmeztetésnek, ha akarjuk, de a bajt nem ő küldi figyelmeztetésül. A magunknak okozott bajt használja föl arra, hogy jobb belátásra térítsen bennünket.”
Most, a járvány idején is őrizzük meg a józan eszünket,
tartsuk karban mind biológiai, mind pszichés, mind lelki immunrendszerünket és figyeljünk egymásra – üzeni mindenkinek a jezsuita lelkipásztor.
Fotók: Ficsor Márton
***
A Mandiner elkezdte Karantén-interjúk sorozatát, amiben ismert személyiségeket kérdezünk a megváltozott életünkkel kapcsolatos gondolataikról, saját tapasztalataikról.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Heten lakunk a Fáber Péterről elnevezett rendházban a Horánszky utca 22. negyedik emeletén. Mindenkinek külön szobája van, a megfelelően kialakított közös terek lehetővé teszik a közösségi életet mondja az atya. A járványhelyzetben a három idősebb tag (köztük 69 évemmel én vagyok a legfiatalabb)
Ezen is érdemes elgondolkodni, hogy miért nincsenek papi, szerzetesi hivatások. Azért, mert 1965 óta a teológiát, dogmatikát és erkölcstant teljesen taccsra vágták. Az emberek érzik, hogy a vattacukor-tanítás, amit a modernista egyház ont magából, semmit sem ér.
Amíg ez folytatódik, addig ez lesz. Még 10-15 év, és kihalnak a 69 évesek, a templomokban a padsorok már most is kb 80%-ban üresek, 50 felüli emberekkel. Nem nehéz egy vonalat húzni, hogy mikorra hal ki az utolsó.
Az igaz tanítás helyett nem a kenetteljes hazugságokat meg a lazacsávós megmondásokat kéne erőltetni.
Talán még annyit hozzátehetek, aki nyitott szemmel jár a pofonok völgyében, az aligha lepődött meg bármin is, ami az elmúlt pár évben történt. Szenzibilisebb művészemberek már régóta és folyamatosan szóvá teszik, nem lesz ennek jó vége, ha egyszerre rondítunk a levegőbe, vízbe és az anyaföldbe, miközben ezek az életünk forrásai. Van olyan, aki versben, más énekben, megint más esszében foglalta össze a gondolatait a mindent erőszakosan összekutyulásról, faj keresztezésről, nyílt társadalomról, uzsorakamatról és nem utolsósorban a föld ecetfájáról, a zsidókról.
Az egy másik kérdés, hogy mi közben minden bárgyú politikus szellentését megvitatjuk, ezekre a neandervölgyi gondolkodókra a kutya nem figyelt.
Pedig legalább annyiszor volt igazuk, mint I. Besenyő Istvánnak, csak idefelé jövet. Plusz a hazafelé menet.