Megszüntette a józsefvárosi polgárőrség költségvetési támogatását az új, baloldali vezetés. Mi vezetett idáig? Kaiser Józsefet, a polgárőrség vezetőjét és az új polgármester sajtófőnökét kérdeztük a konfliktusról.
Nyitóképen: Kaiser József
Megszüntette az új, balos vezetésű nyolcadik kerületi önkormányzat a kerületi polgárőrség önkormányzati támogatását – olvashattuk a napokban a hírekben. A Mandiner megkereste a szervezet vezetőjét, Kaiser Józsefet, volt fideszes önkormányzati képviselőt, hogy részleteket tudjon meg az ügyről.
Információnk szerint
a polgármester egyik tanácsadója legalábbis ezt mondta egy kerületi cég munkatársának. A tanácsadó azt is felvetette, hogy szerinte a polgárőrségnek inkább karitatív tevékenységet kellene folytatnia. Ez azonban nonszensz, hiszen a polgárőrségek a világon mindenhol elsősorban közbiztonsági feladatokat látnak el.
Pikó András mindenesetre egy Facebook-posztjában azt írta: „A Polgárőrséggel fel fogunk mondani egy szerződést.
Mivel érdemi munkát nem tapasztalunk a részükről, ezért folyamatosan kerestük a vezetőjüket, a korábbi képviselőtestület volt fideszes önkormányzati képviselőjét, Kaiser Józsefet, de nem tudtunk vele kapcsolatba lépni. Egyelőre fekete doboz számunka a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítvány működése és gazdálkodása, nem tudjuk milyen jogcímen és mennyi közpénzt kapott a Polgárőrség és azért mit kellett teljesítenie. Ez biztosan nem átlátható és felelős önkormányzati gazdálkodás.”
Ezzel kapcsolatban Kaiser József azt mondja: annak ellenére, hogy a polgárőrségnek az önkormányzatnál van a székhelye, nem kaptak egy döntésről sem semmilyen értesítést.
Kaiser Edvin, aki átvette édesapjától a polgárőrség vezetését, Pikó András posztja alatt tiltakozó levelet tett közzé, melyben leszögezte: a leköszönő elnök irányába hivatalos megkeresés nem történt (úgy fogalmazott: „a telefon, e-mail és Facebook nem minősül annak, de ezt Ön is jól tudja”), a polgárőrség pedig az évek alatt több tízezer óra szolgálatot adott, és rengeteg elismerésben részesült. Kaiser Edvin azt írta: „A VEKOP keretében a polgárőrség teljesített, a beszámolót be is adta, amit Ön aláírt, és a kifizetés megtörtént!”
A polgárőrök egyébként járőrautóban járnak, és jelzik a rendőröknek, ha valahol van probléma. Beavatkozni akkor tudnak, ha bűncselekményt látnak, ekkor visszatartási joguk van, akárcsak minden állampolgárnak, s támadás esetén gázsprayvel védekezhetnek.
Kaiser úgy fogalmazott: „azt a réteget zaklatja a polgárőrség, akiket a baloldali kerületvezetés preferál: a bűnüzőket, a drogosokat és azokat, akik nem tartják be az együttélés szabályait”.
Néha tanúként ott van a NAV-nál, néha rendezvényt biztosítanak. Mint Kaiser Józsf elmondta: a nyolcadik kerületi polgárőrség az árvizeknél is segédkezett, 2013-ban például 20-30 fővel vette ki a részét a mentésből; valamint társasházi tüzekhez és bombariadókhoz is kimennek, nem igaz tehát, hogy nem csinálnak semmit, gyakran még éjjel kettőkor is az utcán önkénteskednek.
A nyolcadik kerületi polgárőrség 2012-ben jött létre, akkor még a zuglói polgárőrség szervezeteként, s 2013-ban önállósodott. A kezdetben 36 fős szervezetnek ma 50-60 önkéntes tagja van. Költségvetése évente 3,5-4 millió forint, ebből állják a könyvelést, a járőrözés költségeit, s ebből öltöztetik a polgárőröket, ami fejenként 40 ezer forint – a felszerelést nagyjából kétévente érdemes megújítani.
A költségvetést részben az országos polgárőrség és a belügyminisztérium pályázataiból szokás állni, de a nyolcadik kerületi szervezet az előző években nem pályázott erre, mivel a fideszes, Kocsis Máté-féle önkormányzat 3-3,5 millió forinttal támogatta évente a működését. Ezen források mellett más civil szervezetek és vállalatok támogatására számíthat időnként a polgárőrség, az autógumikat például a Hankooktól kapják a polgárőrök országszerte.
A Pikó-féle vezetés nem csak a polgárőrségnek az önkormányzat közalapítványán keresztül való támogatását szüntette meg, hanem elvette a Magdolna utca 33. alatti helyiség ingyenes használati jogát is,
A helyiségek más célú használatáról (addiktológiai rendelést költöztettek volna oda) ugyan még az előző, Sára Botond-féle, fideszes városvezetés döntött 2019 áprilisában, mint arra Békési Zsuzsa, Pikó András sajtófőnöke felhívta a figyelmet, ám Kaiser József szerint Sára Botondék biztosítottak volna nekik másik helyiséget, mégpedig a Magdolna utca 20. alatt.
Békési azt is elmondta a Mandinernek: az önkormányzat nem fizette ki a polgárőrségnek egy hétmillós EU-s pályázat majdnem ötmilliós tételét, mivel nem kaptak teljesítési igazolásokat.
Kaiser József szerint azonban ez is tévedés: a pályázat ugyanis 2021-ig szól, és szakaszosan, félévente kell teljesítési igazolásokat leadni, az aktuális félévet 2020. május 31-ig kell igazolnia a polgárőrségnek, mely eddig többek közt szolgáltatások igénybevételére, szórólapok gyártására és közvéleménykutatásra használta a megkapott pénzt; de Kaiser József szerint ez ügyben sem hajlandó vele a Pikó-féle vezetés hivatalosan kommunikálni, csak a polgármester videóit és Facebook-bejegyzéseit látja.
De miért volt szükség arra, hogy a nyolcadik kerületben polgárőrséget alapítsanak? Mint Kaiser József elmondja: 2010 előtt borzalmas állapotok voltak a kerületben; az utcán drogosok fetrengtek és hajléktalanok feküdtek. A kerület bűnözési statisztikái rosszabbak voltak Tolna és Nógrád megyéinél, Budapesten pedig a legrosszabb volt. Így aztán
és az emberek lássák, hogy nem paramilitáris szervezetről van szó.
A polgárőrök néhány gócpontot néztek ki: a kínai piac azóta Kocsis Máté által megszüntetett Négy Tigris-részét; az Orczy tér és a Magdolna-negyed környékét, a Bláthy Ottó utca végét és a Füvészkert környékét. Járőröztek a MÁV-telepen, ahol „a hajléktalanok szó szerint garázdálkodtak”, és a Palota-negyedben, ahol bulinegyed kezdett kialakulni. Mindezek mellett figyelték az akkor még a kerületben dolgozó Kék Pont drogprevenciós szervezet környékét, mivel a szervezet vonzotta a drogosokat és terjesztőket.
A Kék Pont környezetéből egyébként úgy értesültünk, hogy az alapítvány újra bejelentkezett a Pikó-féle önkormányzatnál. Rácz József, a Kék Pont Alapítvány kuratóriumi elnöke és Erdélyi Tea ügyvezető igazgató ugyanis levelet írt Szili-Darók Ildikó alpolgármesternek, amiben kifejtik: amióta a Kocsis-féle önkormányzat megszüntette velük az együttműködést, ők azóta is működnek a kerületben, ám 2014 óta nem vehetnek részt a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, és ezért kevés a rálátásuk a helyi droghelyzetre.
S hogy mi lesz most, hogy megszüntették a polgárőrség önkormányzati támogatását? Kaiser szerint folytatják a tevékenységüket, továbbra is jelzik az önkormányzat felé, ha gócpontot találnak, de ezen túl nem fognak tudni sok ezer órát járőrözni évente – meg kell majd elégedniük két-háromezer órával. Ugyanakkor nemrég csatlakozott a polgárőrséghez 10-15 huszonéves fiatal, akiknek a segítségével újult erővel láthatnak munkához.
A polgárok vagy megelégszenek az üres ígéretekkel és látványtervek tömkelegével, vagy pedig végre a fejlődés pályájára állítják a fővárost – mutatott rá a miniszter.
A főpolgármester inkább átnevezi a gaztengert.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
A Jobbik, az LMP és a Momentum számára nagy nehézséget okoz az ajánlások összegyűjtése.
Dömötör Csaba szerint a baloldal nagy bajban lehet a fővárosban, ha Szabó Tímeának ilyeneket kell mondania.
„Ami most van, az tarthatatlan, Budapesten változás kell” – hangzott el a megbeszélésen.
Atomháború esetén minden és mindenki elveszik, és ezt józan ésszel senki nem akarhatja – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Németországban csap össze a párharc első mérkőzésén a két gigász. A vendégek legutóbb Manchesterben ejtették ki a címvédő City-t. Cikkünk folyamatosan frissül!
