„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A hitvalló katolikus cikkeiről, keményvonalas álláspontjairól ismert Katolikus Válasz blog szerkesztői azt vették észre, hogy a Facebook nem engedi kitenni egy lelki áldozással kapcsolatos írásukat. Ezután jöttek rá, hogy már semmilyen blogjukra mutató bejegyzést nem tudnak közzétenni a közösségi oldalon, a Facebook ráadásul visszamenőlegesen is kitörölte számos posztjukat. Az oldal szerkesztőit (akik anomimitásban kívánnak maradni) kérdeztük a helyzetről.
Trombitás Kristóf interjúja
Mikor és hogyan szereztek tudomást arról, hogy a Facebook a továbbiakban nem engedi a Katolikus Válasz blogról közzétenni a tartalmakat a közösségi oldalas profiljukon?
A Facebookon időről időre közzé szoktuk tenni az újra aktualitással bíró régebbi cikkeinket. A koronavírus terjedése miatt a világegyházban hallunk már megelőző intézkedéseket és korlátozásokat, amelyek miatt egyes hívek számára megnehezülhet, hogy szentmisére jussanak és áldozzanak. Emiatt gondoltuk vasárnap, március 8-án újra közzétenni azt a 2018-ban írt cikkünket, amelyben az Egyház lelki áldozással kapcsolatos tanítását foglaltuk össze. („Buzgó vágyakozás Jézus vételére" - Az Egyház tanítása a lelki áldozásról - 2018. május 28.)
A közzétételt a Facebook arra hivatkozva utasította el, hogy a cikk tartalma sérti a közösségi elveiket. Mint kiderült, a Facebook semmilyen bejegyzést nem enged már közzétenni, amelyben a blogunkra mutató link szerepel. Ezt később olvasóink üzenetekben és hozzászólásokban is megerősítették. Mostanra azzal is szembesültünk, hogy a Facebook visszamenőlegesen az összes olyan bejegyzésünket törölte, amiben az oldalunkra mutató link szerepelt. Felbecsülhetetlen mennyiségű bejegyzés, önálló tartalom és szellemi tulajdon volt.
Fellebbeztek a döntés ellen és ha igen, milyen választ kaptak?
Természetesen azonnal fellebbeztünk, ahogy a letiltást észleltük. Egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.
Mi lehet tiltásra okot adó tényező egy katolikus portál esetében? Mi kivetnivalót találhatott ebben a Facebook?
Korábban pontosan négyszer fordult elő, hogy a Facebook valamilyen módon korlátozott minket: 2017-ben megosztottuk egy 8-10 hetes ép magzat méhen belüli képét azzal, hogy a legkorábbi abortuszoknak ők az áldozatai. A Facebook adminisztrátorai ezt hamarosan
A 2018-as országgyűlési választások után fizetett hirdetésként is feladtuk egy képünket, amelyen a kétharmados kormánytöbbséget „az abortuszok beszüntetésére” kértük. A hirdetést előbb jóváhagyták, majd rövid időn belül letiltották. A kép maga maradhatott. (erről bővebben)
A 2018-as Budapest Pride napján a fesztivál egyik saját, szivárványzászlós sajtófotójára írtuk rá, hogy „Minden ember többet érdemel annál, hogy a vonzalmaiból csináljanak politikát”. A bejegyzésben az Egyház homoszexualitással kapcsolatos tanítását bemutató cikkeinket is linkeltük. Ezek egyik központi gondolata, hogy nem helyes az emberi személy egy nemválasztott tulajdonságát (a nemi vonzalmát) a személy választott (LMBTQ+) identitásává emelni. A zászlós mozgalmi vonulás tömegképe ezt a problémát tiszteleteljesen és tökéletesen illusztrálta. A Facebook előbb a bejegyzést meghagyva a képet hol láthatatlanná, hol láthatóvá tette, végül napokkal később a teljes bejegyzést törölte. Ezután olyan bejegyzést sem tudtunk már közzétenni, amiben a „Pride" kifejezést leírtuk. (erről bővebben itt)
2018 augusztusában „Ezrek hagyják ott az Egyházat Argentínában, amiért kiállt az abortuszok megengedhetetlensége mellett" címmel tettük közzé a Facebookon az egyik friss cikkünk linkjét. A bejegyzést figyelmeztetés nélkül törölték, és olyan beállítást alkalmaztak rá, amivel nemcsak a linket, de a cikk teljes címét tartalmazó bejegyzéseket is automatikusan törölték. (erről bővebben)
Facebook-cenzúra tehát korábban láthatóan az abortuszokkal és az LMBT-mozgalommal kapcsolatos tartalmak miatt ért minket. A mostani durva tiltás okát nem értjük. Támpontot sem adtak, hogy melyik közösségi elvet és mivel sértettük. Magánemberek vagyunk, decemberben drasztikusan megcsappant a blogra fordítható időnk. Azóta a blogunkon alig van új tartalom, az is belső egyházi ügyeket tárgyal. Talán régen érett a letiltásunk, és épp azért jött most, mert a Facebookon visszaesett a látogatottságunk.
Olvasóinktól arról értesültünk, hogy a Facebook ugyanilyen letiltással olyan katolikus oldalakat sújtott még, mint a karizmatikus.hu, vagy az egyházzene.hu. Ők még kevésbé vádolhatók közéleti provokációkkal.
Mihez kezdenek, ha érvényben marad a tiltás?
A tiltás olyankor ért minket, amikor már önként visszaesett az aktivitásunk. Most felbuzdulva máris új tartalmat közöltünk. A követőink száma egyre nő. Talán sokunknak ébresztő jel ez arról, hogy a Katolikus Válasz érték, amit elveszíthetünk. Nem tudjuk a folytatást, imádkozunk és gondolkodunk.
Elképzelhetőnek tartják, hogy a konzervatív, vallásos, főleg és alapvetően keresztény tartalmakra direkt utaznak a közösségi oldalak házmesterei és cenzorai, és sokkal nagyobb számban tiltják ezeket az oldalakat, illetve veszik vissza nagyságrendekkel az elérhetőségüket, mert nem felelnek meg a progresszív, alapvetően baloldali főáramlatnak? Ideológiai csata is ez?
Számunkra egyértelműen erről van szó. Mi azonban
Nem mehetünk bele a jelentgetések csatájába. A cenzúra terén nekünk, katolikusoknak is van tennivalónk. A keresztény oldalakon tömegesek a kitiltások, és a vitáktól szinte teljes az elzárkózás. A törlésekkel még az olvasóknak a hozzászólásaikhoz, mint szellemi alkotásukhoz fűződő jogát sem ismerik el. A KV blog nagyrészt épp ezért, illetve ez ellen született. A párbeszéd és viták legnyitottabb fóruma vagyunk, ennek minden előnyével és hátrányával. Tudatosan vállaltuk, és évek alatt több előnyét, mint hátrányát láttuk. Példaként ajánljuk, elsőként a saját, keresztény közösségünk adminisztrátorai számára. A mi dolgunk az, hogy ültessük a búzát, tűrjük a konkolyt, és kérjük és várjuk az aratás Urát.