„Ezeken a helyeken életben kell maradni” – a gyermekotthoni botrányokról

Három év javítóintézeti nevelésre ítélte a bíróság a kaposvári gyermekotthon történt bántalmazás elsőrendű vádlottját, társait pedig két, illetve másfél év próbára bocsátotta a bíróság. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is lezárta a vizsgálatot, a bántalmazott fiatalember gyámjának munkaviszonyát január 13-án, azonnali hatállyal megszüntette. A kaposvári gyermekotthonosok nem először kerülnek a híradásokba,

a rendőrség több tucat eljárásról számolt be. Az általunk kérdezett kriminálpszichológus szerint „nagyon el van bánva” ezekkel a gyerekekkel.

***

Nekifutásból fejbe rúgja, ütlegeli, megalázza egy gyerek a társát, aki a földön összekuporogva könyörög, hogy ne bántsa őt – látható a megrázó képsor azon a felvételen, amely január végén került nyilvánosságra és kezdett terjedni a közösségi médiában. A kaposvári Zita Speciális Gyermekotthonban történt bántalmazást egy harmadik, az eseményeket nevetve követő, verekedő társát biztató gyerek vette videóra.

Az esetet követően a kaposvári kapitányság súlyos testi sértés kísérlete miatt kezdett nyomozni, hivatalból, soron kívül büntetőeljárást rendeltek el. „A nyomozást a Kaposvári Rendőrkapitányság néhány nappal ezelőtt bíróság elé állítási javaslattal lezárta” – tájékoztatta a Mandinert Vajda Eszter, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság törzszászlósa, megbízott sajtóreferense. Az eljárás során a nyomozók három fiatalkorú személyt hallgattak ki gyanúsítottként, mindhármuk ellen bíróság elé állítási javaslattal éltek. Kérdésünkre a főkapitányság sajtóreferense arról is beszámolt, hogy

Első fok: három év javítóintézet

A Kaposvári Járásbíróság január 6-án hozott első fokú határozatában három év javítóintézeti nevelésre ítélte a bántalmazás elsőrendű vádlottját, társait két, illetve másfél év próbára bocsátotta. Három év javítóintézeti nevelésre ítélte a Kaposvári Járásbíróság a somogyi megyeszékhelyen működő Zita gyermekotthonban tavaly történt bántalmazás elsőrendű vádlottját, társait két, illetve másfél év próbára bocsátotta csütörtökön hozott elsőfokú határozatában. A Kaposvári Törvényszék azt közölte: a letartóztatásban lévő 17 éves elsőrendű vádlott, valamint az eljárás során szabadlábon védekező 18 és 16 éves társa többször, különösebb ok nélkül, pusztán szórakozásból verte meg a sértettet. A bíróság a vádlottakat súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt marasztalta el. A döntést az ügyész mindhárom vádlott esetében tudomásul vette. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az ügy a Kaposvári Törvényszéken folytatódik.

A Somogy Megyei Főügyészség az ítélettel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a Kaposvári Járási Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportja tavaly 13 emberrel szemben emelt vádat gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elkövetett bűncselekmények miatt. Ezek közül három volt testi sértés, míg négy vagyon elleni erőszakos bűncselekmény köztük rablás vagy önbíráskodás. Ezen ügyek sajátossága, hogy

és volt több olyan bűnügy is, amelyekben a sértetti kör azonos volt.    

A 2016-os ombudsmani jelentés is megkongatta a vészharangot

Nem ez az első eset, hogy a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ valamely intézménye hasonló esettel kerül a híradásokba. 2016-ban már ombudsmani jelentés is megállapította, hogy komoly bajok vannak a Somogy megyei intézményekben. A Zita Speciális Gyermekotthonban – szakmai programjuk szerint – súlyos disszociális tüneteket mutató gyermekek élnek, lányok és fiúk vegyesen. Az említett tünetek antiszociális magatartásban, a szociális normák és mások jogainak feltűnő mellőzésében nyilvánulnak meg. A jelentés évében, a hatóság látogatása idején a 30 gyermek közül 9 volt szökésben: a legfiatalabb gyermek 13, a legidősebb egy hónap híján 18 éves volt. 

Bár az ENSZ alternatív gondoskodásról szóló útmutatója megállapítja, hogy a szegénység és a rossz szociális helyzet önmagukban soha nem szolgálhatnak okként a gyermek családból való kiemelésére, a jelentés évében a gyámhivatali határozatok két gyerek esetében is a szülők anyagi helyzetével indokolja az átmeneti nevelésbe vételt. Az egyik dolgozó az ombusmani jelentést készítőknek elmondta, gyakran előfordul, hogy a gyermekek szociális okok miatt kerülnek az intézménybe. Az intézmény megkérdezett szakemberei közül többen is problémának látták, hogy a gyámhivatalok döntései sokszor nagyon rigidek, kevéssé veszik figyelembe a gyermek helyzetének változásait. 

Márpedig tudjuk, hogy a családból való kiemelés – hacsak nem a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges –, az egyik lehető legrosszabb, ami történhet.

– mondja lapunknak Végh József kriminálpszichológus, aki tizenhat évig nevelőtisztként dolgozott a pálhalmai börtönben, jelenleg tréningeket tart, és többek között nevelőotthonos lányokon is segít. Elmondása szerint nem egy kísérlet igazolja, hogy a jobb körülmények reményében a családjuktól elszakított gyerekek sokkal rosszabbul jártak, mint azok, akiket nem emeltek ki a családjukból. Ilyen eset volt például a szerb-horvát háborúból Németországba menekített gyerekeké, akik közül sokkal többen betegedtek és haltak meg, mint azok a társaik, akik a háborúban maradtak a szüleikkel. 

A helyi drogkereskedelem célpontjai a zitások

„Az interjúk során több dolgozó is jelezte, hogy a kábítószer igen súlyos probléma az intézményben, elsősorban a »biofű« és a dizájner drogok” – áll a nevezett dokumentumban. A gyerekek, ha valamilyen droghoz hozzáférnek, azt általában ki is próbálják, csekély a veszélyérzetük, a leggyakrabban nem is tudják, mit vesznek be. A helyi drogkereskedelem célpontjai nem ritkán kifejezetten a szakellátásban lévő gyermekek:

– mondta az egyik dolgozó az ombudsmani jelentést készítőknek. 2015-ben 5-6 gyereket kellett az addiktológiai centrumba szállítani. A dolgozók elmondták, hogy a droggal szemben nem tudnak hatékonyan fellépni: leginkább csak kérik a gyermekeket, ne használjanak tiltott szereket. Egy közalapítvány biztosított ugyan drogprevenciós foglalkozásokat, amit az ombudsmani jelentés üdvözölt, de arra is kitért, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos problémák kezelése csak részben valósítható meg az intézményen falai között. A hatékony megelőzés és beavatkozás azonban a gyermekotthont körülvevő intézményi környezet, állami szervek feladata is.

Szexuális visszaélések, prostitúció

A jelentés beszámolója szerint az intézményben a 2016-ot megelőző időszakban egyetlen szexuális abúzust felvető ügy volt, amelynek során az egyik fiú arra kényszerített egy másikat, hogy őt orálisan kielégítse, illetve análisan közösüljenek. Az ügyben rendőrségi feljelentés történt, igaz, csak három héttel a cselekmény után. Ezzel egy időben vették fel az orvosi látleletet is, amely akkor már nem szolgált érdemi információval. A sértett gyermek később visszavonta az abúzusra vonatkozó állítását. 

Több dolgozó és néhány gyermek is beszámolt arról, hogy a növendékek között van olyan, aki gyermekprostitúció áldozata. A gyermekek elmondása szerint ez

A dolgozók egyes felmerülő esetekben feljelentés formájában jeleznek a rendőrség felé, amelynek azonban tapasztalatuk szerint gyakran nincs valódi eredménye – áll a jelentésben. Mint írják, a nyomozást igen sok esetben megszüntetik. Emellett az érintett gyermekkel is próbálnak beszélgetni, pszichés támogatást nyújtani számára, felhívni figyelmét a prostitúció veszélyeire. A jelenség létét egy esetben – amely felveti a gyermekprostitúció kihasználása bűncselekményének gyanúját – feljegyzés is igazolja. A dokumentáció azonban nem tájékoztat arról, hogy a gyermekotthon milyen intézkedéseket tett az ügyben, illetve történtek-e egyáltalán lépések.

Mi történt a verekedés óta?

Lassan egy hónappal a verekedés napvilágra kerülését követően tudni szerettük volna, hogy milyen – a hasonló eseteket elkerülendő – változások történtek a gyermekotthonban. Megkerestük Benedek István Zsoltot, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjét. A főigazgatóság referense levélben tájékoztatta a Mandinert arról, hogy a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Zita Speciális Gyermekotthonában 2019. december 29-én, vasárnap este történt a videóra vett bántalmazás. Mint írják, az eljárásrend szerint a gyermekotthon vezetője azonnal belső, az SZGYF főigazgatója pedig fenntartói vizsgálatot rendelt el az eset miatt. 

„Ezek a vizsgálatok lezárultak, felelősséget a bántalmazott fiatalember gyámja esetében állapítottak meg, aki elmulasztotta haladéktalan feljelentési kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy a feljelentést csak január 10-én tette meg, ezért az intézményvezető a gyám munkaviszonyát január 13-án, azonnali hatállyal megszüntette. Ez, a gyermekotthonban történt eset, bűncselekmény volt. Ha ilyen előfordul és az a gyermekotthon vezetése számára ismertté válik, azonnal rendőrségi feljelentést kell tenni. Fontos tudni azt is, hogy egy ilyen, a speciális szükségletű gyermekeknek gondozási helyet biztosító gyermekotthonba súlyos magatartási, indulatkezelési problémákkal küzdő, sok esetben pszichoaktív szert használó gyermekek kerülnek. A gyermekek viselkedésében megjelenő agresszió kezelése komoly feladat a nevelők, a gyermekfelügyelők számára.” 

A levélben kitértek arra is, hogy

így került nyilvánosságra. Rögzítették, hogy több információval nem rendelkeznek, a büntetőeljárással kapcsolatban javasolják a nyomozóhatóság megkeresését.

Arra a kérdésünkre, hogy hol lehetnek hiányosságok a rendszerben, és mit lehet tenni azért, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek, nem kaptunk választ.

A Somogy megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatóságát is megkerestük, kíváncsiak voltunk, hogy mennyire gyakori a verekedés és verbális inzultus a neveltek között. Azt is tudni szerettük volna, hogy a 2016-os ombusmani vizsgálat óta mit tettek az ott feltárt visszásságok elhárításáért, valamint azt is, hogy a nevelőktől érkezett-e a vezetőséghez panasz a gyerekek viselkedésére, kértek-e a nevelők bármilyen segítséget a vezetőségtől. Arra is kerestük a választ, hogy kapnak-e segítséget, képzést a nevelők, hogy kevésbé legyenek eszköztelenek a nevelésben a neveltekkel szemben, egyelőre a vezetőség csak türelmünket kérte a válaszadásig, ha ezt megkapjuk, frissítjük a cikket.

Magányos áldozat, spicli, vagy beilleszkedés?

„Egy szubkultúra értékei soha nem lehetnek idegenek a nagy társadalmi és állami kultúrától, különösen a konfliktuskezelési kultúrától” – hangsúlyozza Végh József kriminálpszichológus a Mandinernek.

Nem véletlen, hiszen az említett minta sikeresnek ítélt magatartásforma: gyorsan lehet vele eredményt elérni. 

Mint mondja, a börtönöknek és a nevelőotthonoknak is van egy szubkultúrája, olyan értékrendje, amely mentén működnek. „Az itt tartózkodóknak el kell dönteniük, hogy a túlélés mely módját választják: magányos áldozatok, vagy spiclik lesznek, vagy beilleszkednek a nevelőotthon sajátos normarendszerébe, szubkultúrájába” – hangsúlyozza.

„Ezeken a helyeken életben kell maradni, ehhez viszont el kell fogadni azt a csipkedési sorrendet, ami a baromfiudvarban kialakul, ezt csak úgy tudja, ha felveszi a kesztyűt, alkalmazkodik a sajátos, a szubkultúrára jellemző normarendszerhez”.

vagy ha nagyon kitartóan kapaszkodnak a nevelőkbe, akkor képesekké válhatnak arra, hogy szembe menjenek a kortárs csoport normájával. Ehhez nagyon el kell határozni, hogy meg akar változni. A börtönpszichológus szerint nagyjából 10-15 százalék, aki meg akar változni, 50 százaléknak jó, ahogy van, 30 százalék pedig ide-oda csapódik a két véglet között. 

A 2016-os ombudsmani jelentés megállapította, hogy bár az intézmény elvileg nem zárt, a gyakorlatban a bekerülő gyerekeket néha egy egész hónapig nem engedték ki, előfordult, hogy a szüleikkel való személyes kapcsolattartást is megtiltották nekik. A kriminálpszichológus arra a kérdésünkre, hogy a hasonló szabályok mennyire vezethetnek agresszióhoz, azt válaszolta, hogy a nevelőket is meg kell érteni, hiszen nincsenek eszközeik, amivel jól tudnának motiválni. Mint mondja, ezek a gyerekek külső és nem belső motiváltságúak, ami azt jelenti, nincsen szilárd belső értékrendjük, amire hagyatkozhatnak,

A szakértő szerint a legjobb lenne, ha a jutalmazás eszközeit használva elfogadásra nevelnék őket. Szerinte a nevelőknek a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeit kellene használniuk: a sértettet és az elkövetőt egy asztalhoz kellene ültetni, és rávenni őket, hogy felügyelet mellett beszéljék meg a történteket. Hogy az áldozat elmondhassa, hogy mennyire fájt, hogy megalázták, megverték. Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyire megvalósítható a gyakorlatban a nevelteknél, azt válaszolja, hogy a börtönökben is meghonosították a módszert, számos országban bevált, terjesztik, használják. Ennek a technikának a használatához azonban képzések szükségesek, amire pedig nincsen lehetőség. A nevelők alulfinanszírozottak, túl vannak terhelve, nemcsak időben, hanem gyerekekkel való foglalkozásban is. 

Azokban a börtönökben van a legtöbb szökés, ahol vagy nagyon durván bánnak az elítéltekkel, vagy túl megengedő a közeg – emlékeztet Végh József. Mint mondja, a legkevesebb szökés pedig ott fordul elő, ahol fegyelmet követelve, de korrekten bánnak a rabokkal. Ha tehát következetes normabetartás folyik, részletesen elmagyarázva, mi a norma, amit valóban mindenki követ (a nevelőktől, a társadalomig), akkor egyenes az út, hogy a norma belsővé válik a neveltekben is. Ehhez azonban konfliktuskezelést kell tanítani, tréningeket kell csinálni.