A Megxitet azok ellenezték, akik a Brexitet támogatták – Anne-Elisabeth Moutet a Mandinernek

2020. január 29. 12:14

Harry herceg és feleségének visszalépése a királyi családban betöltött hivatalos tisztségeikből („Megxit”) a bejelentést követően szinte azonnal politikai vita tárgya lett az Egyesült Királyságban. A meghökkentő lépés polarizálta a brit társadalmat, éppen úgy, ahogy korábban a Brexit. Milyen okok játszottak közre a hercegi pár döntésében? Mekkora hatalma van a brit bulvársajtónak? Miért nem kedvelte a britek egy része Meghan Markle-t? A The Daily Telegraph újságíróját kérdeztük erről, aki a Mathias Corvinus Collegium és a Danube Institute rendezvényeinek vendégelőadója volt Budapesten.

2020. január 29. 12:14
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Anne-Elisabeth Moutet (1965) francia származású brit újságíró, a The Daily Telegraph főmunkatársa, a BBC, a New York Post és a Deutsche Welle rendszeres politikai kommentátora. Korábban a Sunday Times tudósítója, a The European párizsi irodavezetője, a Newsweek franciaországi tudósítója volt. A párizsi Institut Jean-Jacques Rousseau társalapítója-alelnöke, illetve a Gatestone Institute munkatársa.

***

Érdekes állítás, hogy a Megxit és a Brexit között látható egy párhuzamosság: a királyi család támogatója körülbelül az a szavazóréteg, amely a Brexitre voksolt, a hercegi pár támogatói pedig nagyjából az EU-ban maradásra voksolók. Honnan tudható ez?

Először is ez egy generációs probléma: a fiatalabb nemzedékek inkább az EU-ban való maradást favorizálták, ők egyéni ambíciókban gondolkodnak, és éppen ezért ebben az utóbbi vitában jobban megértették, hogy a hercegi pár önálló életet szeretne. Az idősebbek a királyi család pártján álltak, a királynő élete ugyanis a személyes áldozat, a patriotizmus példája. A nemzeti önállóság, a hazaszeretet ugyanezen érzése motiválta ezeket az embereket a Brexit megszavazásában is. A másik hasonlóság az idegenektől való viszolygás lehet:

Meghan Markle-t több támadás érte származása, bőrszíne miatt, és ugyanez a vita jelent meg korábban a Brexit idején is:

a maradáspártiak rasszistának, idegengyűlölőnek nevezték a kilépéspártiakat, mert nem akartak több bevándorlót, nem akartak idegen befolyást az országban.

Egy éven belül két olyan szakadás történt tehát a briteknél, amelyek az intézmények, az állam, illetve a királyi ház stabilitását érintették – erre pedig a britek különösen vigyáznak. Ez trauma a brit psziché számára?

Igen, különösen azért, mert éppen a királyi család jelképezte a stabilitást a Brexit keltette bizonytalanságban. És azért is, mert II. Erzsébet 93 éves, az utódlás a küszöbön áll, Károly herceg pedig pontosan tudja, hogy az ő helyzete korántsem olyan kiváltságos, mint az édesanyjáé, ezért mindenképpen el akarja kerülni, hogy a monarchia olyan belső konfliktusokba keveredjen, amelyek a tekintélyét rombolják, vagy amelyek azt mutatják, hogy képtelen a változásra.

 

Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő bejelentése címlapsztori volt minden brit lapnál január 9-én

 

A Megxit kifejezést először internetes trollok használták a Meghant bíráló, sértegető bejegyzéseik hashtagjeként. A pár döntésében nagy szerepük lehetett az állandósuló zaklatásoknak.

Harry herceg a bulvársajtó támadásait említette konkrétan, amikor nyilvánosan megindokolta döntésüket. Neki édesanyja halála miatt drámai élményei voltak a bulvármédia működésével kapcsolatban, ahogy ez ismert.

Egészen konkrétan ő attól félt, hogy a történelem megismétli magát,

hogy a feleségével is azt teszik majd, mint egykor az édesanyjával. És ezt az érvet a brit emberek tökéletesen megértették. Mert lehet érvelni, hogy Diana hercegnő halálát a részeg sofőrje okozta, de mindenki tudja, hogy az autóját paparazzik üldözték... Mindenhova követték, még az edzőtermébe is kandi kamerákat szereltek fel titokban, nem hagyták békén. Ugyanakkor a tragédia után a bulvársajtó magatartása megváltozott, a Buckingham-palotával kötött megállapodás értelmében azóta nem látjuk az újságokban a királyi család tagjainak privát eseményeiről készült lesifotós képeket.

Tehát Harry és Meghan esetében nem beszélhetünk a bulvársajtó zaklatásáról?

Nem emlékszem, hogy a magánszféra megsértése miatt bármilyen pert indított volna a hercegi pár. Egy ügyre emlékszem, de az egy szerzői joggal kapcsolatos vita volt: Meghan apja egy lapnak eladta lánya egyik levelének publikálási jogát. Ez a jog a levél szerzőjét illeti meg, nem a levél címzettjét, tehát a jogi eljárás ez ügyben zajlott. Meghan egy hollywoodi színésznő volt, Hollywoodban pedig csak szép dolgokat mondanak az újságírók a színésznőkről és a filmjeikről. Ő egyszerűen nem volt hozzászokva a brit kritikai újságírás bánásmódjához. De már nem Hollywoodban él, hanem a brit királyi családban. Ami pedig Harryt illeti: édesanyja halála miatt hiperérzékeny a sajtó kritikáira. Ez a két tényező okozta szerintem ezt a kommunikációs félreértést.

Mennyire erős hatalom ma a bulvársajtó az Egyesült Királyságban?

Mondanám azt, hogy

a legfontosabb brit politikai napilap a The Sun.

Rengetegen olvassák, és nagyon nagy hatást tud kiváltani rövid, de velős politikai állásfoglalásaival. De ez egy régi brit tradíció, ez mindig is így volt. A politikusok is tartanak a bulvárlapoktól, próbálják elnyerni a támogatásukat. De azért ebben a sajtószektorban is vannak meglepetések: a Daily Mail egy jobboldali bulvárlap, mégis nemrég egy kemény rasszizmus elleni cikksorozatot hozott le a hasábjain. A brit sajtó nagy része egyébként még ma is független, nem a tulajdonosok diktálják a lapok politikai állásfoglalásait, és legkevésbé a politikusok.

Anne-Elisabeth Moutet, a brit The Daily Telegraph főmunkatársa

 

Visszatérve a hercegi pár távozásának magyarázataira, van egy másik verzió: a királyi család egyik életrajzírója felvetette, hogy Károly herceg állhat a döntés mögött, ő kérhette Harryéket a távozásra, mert karcsúsítani akarja az udvartartást.

Ez ismert, igen, Károly herceg régóta ezt szorgalmazza, mintegy tíz éve ezt mondogatja. Hiszen a család leszármazottai annyira megsokasodtak, hogy

azt a látszatot kelti, mintha egy reprezentatív siserehad élne adófizetői pénzből a brit társadalom nyakán,

miközben a Cég (sok brit így nevezi a királyi házat - a szerk.) egyetlen fontos állami funkciót betöltő tagja a királynő. Ráadásul az elmúlt években több botrány rombolta a királyi ház tekintélyét, legutóbb András herceg érintettsége a Jeffrey Epstein-ügyben. Ezért Károly felvetése az volt, hogy legyen egy konkrét egyenes ági trónöröklési rend: II. Erzsébet, Károly herceg, Vilmos herceg – ők képviseljék a nyilvánosság előtt a monarchiát. Harry herceg számára még házasságkötése előtt kijelöltek egy másik utat: a királynő a Brit Nemzetközösség fiatal nemzedékekért felelős nagykövetévé nevezte ki.

Ön szerint Harry és neje miért nem tájékoztatta előre a családot a döntésükről?

Szerintem ez Meghan ötlete volt. Ott voltak mellette régi hollywoodi ügynökei, neves ügyvédeket kért fel peres ügyei képviseletére, külön kommunikációs stábja volt. Minden jel szerint már régebb óta készült erre a lépésre. Harry pedig beadta a derekát, nem akart újabb konfliktusokat. És lehet, hogy nem akart a tűz közelében sem lenni, hiszen a bátyja lehet rövidesen a következő brit uralkodó.

Miért nem kedvelte sok brit Meghant? Erősnek tűnik a kontraszt: Katalin hercegnő népszerű, Meghan nem tudott igazán az lenni.

Ez nem így van.

Minden új tag a királyi családban megkapja a hideg zuhanyt az elején.

Emlékszik még Sarah Fergusonra? Amikor hozzáment András herceghez, a sajtó szörnyű dolgokat írt róla, a termetéről, a túlsúlyáról, az öltözködéséről. Ugyanez történt Dianával és Katalin hercegnővel is. Károly párja, Camilla is megkapta rendesen, a fejéhez vágtak mindent az elején. Meghannel is ez történt, de nem jobban, mint a többiekkel. A bajok ott kezdődtek, amikor a pár a klímaváltozásról értekezett kioktató stílusban, majd kiderült, hogy magángéppel utazgattak, amelynek azért van egy jelentős ökológiai lábnyoma.

Harry herceg és Meghan hercegnő egy nappal a bejelentésük előtt

 

Meghan fekete-mulatt származása tényező volt a kritikákban? Több szerző arról írt az elmúlt hetekben, hogy az ügy rávilágít a brit sajtó és a közvélemény rejtett rasszista természetére.

A sajtóban biztos, hogy nem jelent meg ilyen jellegű cikk Meghanről. Nem láttam a komoly sajtótermékekben egyetlen ilyen jellegű, rasszista élű cikket róla. A trollok tevékenysége persze egy másik ügy, ők nyilvánvalóan ezzel is támadták a hercegnőt.

Ön a minap egy nyilvános fórumon, a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén arról beszélt, hogy a Megxit-Brexit párhuzamosságon túl a globalizmus megítélése és a Brexit-hez való viszony között is van egy szoros összefüggés: a globalizáció nyertesei az EU-ban való maradásra, a vesztesei inkább a kilépésre voksoltak.

Marxista terminológiával szólva: a jelenlegi konfliktusok nagy része osztályalapú. Amikor a briteket vagy a franciákat manapság rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolják, akkor ennek a jelenségnek igazából gazdasági gyökerei vannak. Az Egyesült Királyságban

a legszegényebb emberek nem a más bőrszínűek között vannak,

azok leginkább a szegény régiók fehér munkanélkülijei. A pakisztáni bevándorló családok nagy része értékeli, hogy nálunk magasabb szintű oktatásban vehetnek részt a gyerekei. A szegény régiókban azonban gyengébbek az iskolák, rosszabb az egészségügyi szolgáltatás – sok britnek nincs esélye a felemelkedésre, a körülményeiből való kitörésre. Ők nemzeti keretek között gondolkodnak, itt akarnak boldogulni, a saját hazájukban.

Hogyan lehetséges globalizáció – amely megkerülhetetlen jelenség – a globalista ideológia nélkül – amely nem szükségszerű)?

A globalizáció nem egy ideológiával kezdődött. Évszázadokkal ezelőtt, amikor a kínai-európai kereskedelmi kapcsolatok létesültek, egyszerűek a termékek vonzóak voltak, és az emberek megvették a más világból érkező árukat. Ez tehát arról szólt, hogy van kapcsolat, és minden nemzet jól akart kijönni a kölcsönös kereskedelemből. A globalizmus nem az én ideológiám, de ezzel kapcsolatban is van egy félremagyarázás: úgy állítják be, mintha nemzetközi pénzügyi vállalkozók és globalista politikusok összeesküvése lenne a civilizáció elpusztítására. Pedig az érthető, hogy az ő érdekük az, hogy minél nagyobb profitot termeljenek, ezt pedig könnyebben maximalizálják olyan környezetben, ahol nincsenek gazdasági túlszabályozások, vámhatárok, korlátok. A globalizáció tehát egy gazdasági folyamat, amelyre szükség van, a globalizmus pedig egy ideológia, amelyre nincs feltétlen szükség a globalizáció során.


Interjúfotók: Ficsor Márton

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2020. január 31. 11:22
Kicsit messzire csúszott veled a szánkó.
mucsay
2020. január 30. 01:00
charles is elég gáz. jó lenne ha a királynő vilmost nevezné örökösének, de nem valószínű. a charles képes és lemond. az nagyon tetszene az annamanna féléknek. még egy keresztény képződmény lerombolása kipipálva.
mucsay
2020. január 30. 01:00
hát én pont az ellenkezőjét olvasom. meghant utálják a konzik, mer tipikus haladó, gendersemleges gyereknevelés, magánrepülőzés közben zöldizmusról oktatni a népet, a szokásos. persze ezek a hangok rasszisták.
atila68
2020. január 29. 17:37
Meghan mint pénztáros, Harry mint árufeltöltő az Aldiban. Biztos népszerűek lesznek!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!