A magyarok szeretnek saját magukról, saját államukról gondolkodni, az ezeréves magyar állammal szinte egy idős az erről való filozofálgatás. A magyar történelmet ismerve kész csoda, hogy van még miről gondolkodni, hiszen a magyar állam a történelmi kataklizmákban sokszor elsüllyedhetett volna. Ennek apropóján jelent meg egy tanulmánygyűjtemény a témában, és ennek apropóján tartott a kiadó, a Mathias Corvinus Collegium egy kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémián.
Magyarország 1526 után elvesztette szuverenitását, és bár a reformkorban felvillant a szuverenitás lángja, csak az 1920-as években nyertük vissza teljes függetlenségünket, bár annak nagy ára volt – vázolta fel köszöntő beszédében Orbán Balázs, az Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere című kötet egyik szerkesztője. A parlamenti és stratégiai államtitkár szerint Trianon nagy ár volt, mert Magyarország kiszorult a Kárpát-medence egyes részeiből, jelentős területeket vesztett el. Megindult a modern, szuverén állam megteremtésének kísérlete a két világháború között, de az elbukott, majd egy rövid nyilas időszak után egy hosszú kommunista korszak következett, így a teljes szuverenitás visszatérése csak a rendszerváltással valósulhatott meg.
„A poszt-hidegháborús időszak a liberális demokrácia korszaka, ezt a kulturális-politikai-gazdasági mintázatot mindenkinek el kellett fogadnia” – utalt a rendszerváltás utáni ideológiai konszenzusra Orbán, hozzátéve, hogy
Orbán Balázs a kerekasztal-beszélgetésen
Bevezető előadását az államtitkár azzal zárta, hogy felvázolta, ő mit tart tapasztalat alapon a magyar állam, illetve a magyar nemzet karakterének. Hat pontban összefoglalva: hogy végletesen és elkötelezetten szabadságszerető; hódítás nélküli vitézség jellemzi; az idegen eszmékkel szemben kritikus; egyszerre keleti és nyugati; egyszerre megosztott és egységes; a kereszténység a legfontosabb azonosulási pontja.
Orbán Balázs szerint
A viták leginkább a hatáskörökről szólnak: az EU szupranacionálisabb szervezet legyen-e, vagy a tagállamok döntsenek-e több kérdésben. A magyar hagyomány azt sugallja, hogy minél több kérdésben maradjon a döntés joga a magyar állam kezében.
„Szent István nagy tette az volt, hogy államot alapított, a magyar állam pedig nem fordult a magyarok ellen, csak akkor, ha idegenné vált, például kommunistává” – magyarázta Orbán, hozzátéve, hogy a magyar emberek igénylik az erős államot, nem azért, mert a „Kádár népe”-mentalitás erős, hanem mert ez egy ezeréves hagyomány. Ezért volt sikertelen a 2002 és 2010 közötti kormányok „kis állam”-paradigmája – mondta az államtitkár.
György László, Karácsony András, Varga Zs. András és Orbán Balázs
„A gazdaság-stratégiánkban patrióták és pragmatikusak vagyunk” – vette át a szót a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, aki a saját szakterületén megnyilvánuló állami magatartással szemléltette a magyar állam jellemzőit. György László felhívta a figyelmet, hogy hagyományosan
A jelenlegi gazdaságpolitika azért nevezhető patriótának György szerint, mert a családokat hozza helyzetbe, mert harmadával csökkentette a magyar kis- és középvállalkozások terheit, mert 2010 után minimalizálta a gazdasági sebezhetőséget, mert egyensúlyt teremtett a bankszektorban és a közmű-szektorban, mert csökkentette a külső adósságot és stabilizálta a hiányt, így Magyarország nyolc éve teljesíti a maastrichti kritériumokat.
„Emellett pragmatikusak vagyunk, mert a kritikákat beépítjük a terveinkbe; a világ változásaira reagál a gazdaságstratégia” – folytatta az államtitkár, megemlítve, hogy a kormány pragmatikus döntéseket hozott a külföldi cégek idevonzására, és ennek az eredménye az, hogy „a magyar iparon belül 70 százalék a hi-tech aránya, a technológiai fordulat a külföldi cégek jelenléte miatt történhetett meg”.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán, a magyar államról szóló tanulmánykötet két szerkesztője
Karácsony András az MTA Kistermében zajló beszélgetésen filozófiai megközelítéssel szólt a magyar államról, kiemelve annak egy lényeges tulajdonságát: a regenerálódó képességét. „A magyar állam a történelmi nehézségek után mindig helyre tudott állni, annak ellenére, hogy szuverenitása sokszor korlátozott volt” – vélekedett a jogász-filozófus.
Mi a fontosabb az állam természetének meghatározásakor: az azt övező kultúra vagy az általa alkotott absztrakt szabályok? – tette fel a kérdést Karácsony, majd meg is válaszolta: az attól függ, hogy milyen idejét éli egy társadalom –
akik ezeket az intézményeket működtetik.
„A magyar karakter valóban leginkább a szabadsághoz kötődik, de erős még az ország gondolata és a jogokhoz való ragaszkodás” – szólt hozzá a vitához Varga Zs. András alkotmánybíró. Úgy vélte, a jogokhoz való ragaszkodás identitás-kérdés a magyarok számára – a bécsi udvar csinálhatta a dolgát, ha a magyar alkotmány szerint kormányozta Magyarországot, akkor a magyarokkal nem volt gondja, azaz ameddig a jogokhoz nem nyúlt hozzá, nem volt konfliktus.
A PPKE JÁK tanszékvezető egyetemi tanára szerint a szuverenitás kérdése igazából csak a XIX. századtól értelmezhető, „a Habsburg-kérdést én úgy látom, hogy ott egy birodalomról volt szó, így Ausztria nem sértette a magyar szuverenitást”. Varga Zs. András felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak történeti alkotmánya van, ehhez ragaszkodtak a magyarok, de míg elméletek, absztrakciók bőven voltak a kartális alkotmányokban, a történelemben kevesebb volt a cselekvés.
Az Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere című kötet
A beszélgetés végén a kereszténység államformáló szerepéről fejtették ki még nézeteiket a vendégek. Karácsony András nyomatékosította, hogy az állam értelmezésében a kereszténység fogalmát kulturálisan, és nem vallási értelemben használjuk. Varga Zs. András szerint a kereszténység meghatározó társadalomszervező: a törvény szerepe – az ószövetség hatásaként – meghatározó a nyugati kultúrában, a jogot mindenki elismeri maga fölött, a törvény ilyen feltétlen tekintélye a keleti társadalmakban nincs jelen. Orbán Balázs emlékeztetett, hogy a trianoni trauma után is a kereszténység volt a fő nemzetszervező erő, a modern állam létrehozásának egyik pillére volt, és
Az MTA-beszélgetés apropóját az adta, hogy a Mathias Corvinus Collegium gondozásában megjelent egy neves társadalomtudósok írásait tartalmazó tanulmánygyűjtemény, az Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere című kötet. Orbán Balázs miniszterhelyettes mellett a könyv másik szerkesztője Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója, aki egyébként a keddi beszélgetés moderátora is volt.
Fotók: Gyurkovits Tamás, MCC
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
Az NRC részletesen bemutatja az Európára is ható magyar konzervatív mozgalmat.
Helyszíncserék, rendőri blokád és antifa tüntetők – ilyen közjátékok övezték a brüsszeli National Conservatism Conference-t. A baloldali városvezetők mindent bevetettek, hogy megakadályozzák a neves konzervatív politikusokat és gondolkodókat felvonultató eseményt, azonban elbukott a kísérletük.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy milyen változások mennek végbe, hanem az, hogyan reagálunk rájuk.
Közös lóról, túros hátról, Ukrajnáról, Iránról és a magyar elnökségről is szó esett az eurokraták találkozóján.
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
Bármikor elárulnak bárkit, de leginkább a sajátjaikat.
2024-ben eddig közel 7000 illegális bevándorlót fogtak el a francia tengerpartokon.
