Magyarország eddig is pragmatikusabban viszonyult Oroszországhoz, mint Lengyelország – Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói nagykövet a Mandinernek

Újra győzött, koalíciós kényszer nélkül, stabil társadalmi támogatással a Jog és Igazságosság párt. Történelmi győzelmet emlegetnek. Ön is így látja?

A kommunizmus bukása óta eddig egyetlen párt sem nyert Lengyelországban két egymást követő parlamenti választást abszolút többséggel. A nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosságnak (PiS) ez most sikerült. Történelmi győzelemnek mondhatjuk, hogy több mint nyolcmillió lengyel választó támogatta a PiS-t. Ráadásul az október 13-i parlamenti választásokon a részvétel – lengyel viszonylatban – rekord magas, 61,7 százalékos volt. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bizonyos szempontból nehezebb most a PiS helyzete, mint négy évvel ezelőtt, hiszen a szenátusban ezúttal nem szerzett abszolút többséget.

Mi a Jog és Igazságosság párt sikerének a titka?

A Jog és Igazságosság jól szervezett, erős és hatékony pártnak bizonyult.

Nemcsak szimbolikus volt az esélyegyenlőség megteremtésének jelszava, hanem tényleges is. A PiS visszaadta a szegényebb és konzervatívabb társadalmi rétegek önbecsülését.

Melyek voltak ezek az intézkedések az elmúlt ciklus során, amelyekkel a lengyel társadalom szinte minden szegmensében többséget tudtak magukhoz vonzani a konzervatívok?

Lengyelország polgárai érezhetően jobban élnek, mint négy éve.

Ez részben a kormány családpolitikai intézkedéseinek köszönhető, melyekkel kapcsolatban a magyar kormánnyal is folyamatosan egyeztettek. A vállalkozók is számos kedvezményben részesültek. Kedvezően alakult a gazdasági környezet, illetve a munkaerőpiac helyzete. A munkanélküliség öt százalékra csökkent, sőt már inkább munkaerőhiányról beszélhetünk. Jó Lengyelországban élni, az ország rendkívül dinamikusan fejlődik.

Kovács Orsolya Zsuzsanna, Magyarország varsói nagykövete

Elemzők szerint a Jog és Igazságosság párt az utóbbi időben szándékosan felhagyott a radikálisabb üzenetekkel, konfrontációkkal, és a mérsékelt jobboldali szavazók ízlése szerint a centrumba pozicionálta magát. Így történt? Ez is közrejátszhatott a sikerben?

Ez igaz. Mateusz Morawiecki kormányfő kifejezetten ennek jegyében folytatta a választási kampányát. Ennek a következménye is lehet a választási győzelem. A középre húzás következménye az is, hogy a szejmbe most bejutott a radikálisan jobboldali Konföderáció. Sokak számára meglepetést okozott, hogy egyáltalán sikerült átlépniük az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Mit jelenthet a kormányzópárt számára, hogy a baloldal ismét visszakerült a szejmbe?

ami a szavazatok 12 százalékát jelenti. A szövetség tagja – a kommunista utódpárt mellett – a szélsőségesen liberális Tavasz mozgalom is. Mindenképpen hallatni fogják a hangjukat, és a kormány éles bírálói lesznek, populista szólamokkal pedig ideológiai kérdésekben kényszeríthetik állásfoglalásra.

Van egy Közép-Európa víziója a V4-eknek. Lengyelország súlya azonban még jobban megnő majd az EU-ban az Egyesült Királyság távozását követően. A lengyel Közép-Európa vízió tehát elmozdulhat a közös visegrádi platformról. Ön vár súrlódásokat e téren?

Nem gondolom, hogy Nagy-Britannia távozása bármilyen módon befolyásolhatná a V4-ek összetartását. A V4 stabil és szükséges politikai szövetség, amely az elmúlt időszakban számtalanszor bebizonyította, hogy képes a hatékony együttműködésre. Elég, ha az Európai Bizottság új elnökének a személyére gondolunk.

Lengyelország történelmi okokból gyanakvóan tekint minden orosz kapcsolatra. A magyar diplomácia különutas Oroszország-politikát folytat az EU-n belül. A jövőben nem okozhat törést a Moszkvához való különböző viszony a magyar-lengyel relációban?

Ez abból is adódik, hogy hazánk energetikai függősége sokkal nagyobb. Ebben a tekintetben a jövőben sem várunk változást. Lengyel barátaink persze rá szoktak kérdezni, hogy mi az oka ennek a politikának, de tényszerű válaszokkal alá lehet támasztani, törést a lengyel-magyar relációban eddig sem okozott.

Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói nagykövet Andrzej Duda lengyel államfő társaságában

A szenátusban nincs meg a PiS többsége. Mennyiben lesz ez akadálya a flott kormányozhatóságnak?

Az Országos Választási Iroda október 14-én este tette közzé a hivatalos végeredményeket. Ezek tükrében a 100 fős szenátusban a PiS-nek 48 szenátora lesz, a Polgári Koalíciónak 43, a Parasztpártnak 3, a Baloldalnak 2, illetve 4 független szenátor is helyet foglalhat a felsőházban. Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke még aznap esti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy

Annyit érdemes hozzátenni, hogy a lengyel alkotmány szerint a szenátus egyetértése szükséges többek között a számvevőszék elnöke, az ombudsman, a gyermekjogi ombudsman, az adatvédelmi főfelügyelő, a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) elnökeinek, illetve más intézményvezetőknek a kinevezésénél. Az új szejm és szenátus november elején alakulhat meg. Jelenleg nagyon komoly tárgyalások folynak mindkét oldalról a független és a parasztpári szenátorok meggyőzése érdekében.

Jövőre elnökválasztást is tartanak Lengyelországban. A parlamenti választás mennyire volt alkalmas szondának a 2020-as megmérettetéshez?

Messzemenő következtetéseket nem vonnék le. Andrzej Duda elnök népszerű és kifejezetten aktív államfő. Az elmúlt egy évben három országos választást tartottak Lengyelországban, más-más részvétellel és eredménnyel. Egy éve az önkormányzati választásokon a nagyvárosokban az ellenzék diadalmaskodott. Idén májusban az ellenzéki Európai Koalíció „saját terepének” tekintett EP-választásokat határozott fölénnyel a PiS nyerte meg, és így történt október 13-án, a parlamenti választásokon is.

Van bármilyen esély arra, hogy Andrzej Duda második elnöki ciklusát akármilyen jövőbeli elnökjelölt megakadályozza?

Bő fél év van hátra az elnökválasztásokig.

és a választások megnyerésére is esélyes. Az ellenzéknek mindenképpen egy erős ellenjelöltet kell állítania ahhoz, hogy az versenyben maradjon a kétfordulós közvetlen elnökválasztáson. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, volt kormányfő a parlamenti választásokat követően azt nyilatkozta, hogy az ellenzék számára kulcsfontosságú lesz a jövő évi megmérettetés. Kifejtette, hogy a jövőben aktívabb szerepet kíván vállalni a lengyel belpolitikában. Nem véletlen, hogy lehetséges ellenzéki indulóként éppen Donald Tuskot és a mostani parlamenti választásokon a Polgári Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként szerepelt Małgorzata Kidawa-Błońska asszonyt szokták emlegetni.

***

Fényképek:
Burger Zsolt
Andrzej Hrechorowicz (a Lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal engedélyével)