Misztikus fényoszlopok ragyogtak Borsod felett (VIDEÓ)

A ritkán látható különös természeti jelenségre azonban van magyarázat.

2060-ra eléri a hetvenes évek előtti állapotát.
A Euronews arról ír: harminc éve az egyik legkisebb lehet az ózonlyuk idén - állítják a Copernicus atmoszféra-figyelő szolgálat tudósai. A kutatók szeptember 16-ára, az ózon világnapjára készítették el erről szóló tanulmányukat.
1987-ben ezen a napon írták alá a Montreali Jegyzőkönyvet, amely voltaképpen egy nemzetközi egyezmény, amely az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátásának korlátozására jött létre.
A tudósok azt vették észre idén, hogy az Antarktisz-felett található ózónlyuk mintegy a felére csökkent az év ezen időszakában tapasztalható, megszokott méretének. Ráadásul a lyuk el is mozdult a Déli-sark felől. Az előrejelzések szerint habár a lyuk még kitágulhat valamennyire, az valószínűtlen, hogy a korábbi évtizedekben tapasztalt méretét eléri.
Az ózonréteg valóságos pajzsként funkcionál, megvédve a földi élőlényeket a veszélyes ultraviola-sugárzástól. Az Antarktisz feletti ózonlyuk általában augusztus környékén kezd el kialakulni, október környékén éri el a legnagyobb kiterjedését, végül decemberben bezáródik.
Kutatók szerint az ózonréteg 2060 körül fog arra a szintre regenerálódni, mint amilyen az 1970-es évek előtt volt.