Romantikus komédia készült egy Beatles nélkül maradt alternatív világról.
2019. július 01. 13:57
p
0
0
19
Mentés
Gacsályi Sára
A Beatles a világ valaha volt legnagyobb hatású együttese. Nagyjából minden eladási rekordot megdöntött, minden kritikai és közönségdíjat megnyert, a múlt század egyik legsikeresebb bandája volt. Egyike azoknak a nagyoknak, akiknek zenéjét a mai fiatalok is (el)ismerik.
Valami ilyesmi – és egy bankszámlát terhelő zsíros utalás ígérete – lebeghetett a Yesterday alkotóinak szeme előtt, amikor hozzájárultak, hogy vászonra vigyék a Beatles jukebox musicales romantikus komédiáját – a műfaj a sikeres zenészek, művészek számainak újbóli feldolgozását jelenti egy romantikus komédiában, szakszóval: limonádéban.
A film címét hála Istennek nem fordították le, magyarul is Yesterday-ként fut a mozikban június 27-e óta. A szó kettős utalás, egyrészt a modern zenetörténelem legtöbbször feldolgozott, háromezernél is több változatot megélt dalának címére, másrészt a főhős, Jack Malik életének sorsdöntő napjára.
Jacket a film elején feltörekvő zenészként ismerjük meg, akinek valamicske zenei tehetsége van, mégsem tud a bolti árufeltöltés közbeni éneklésnél és néhány közönségmentes fellépésnél távolabb jutni. Mikor éppen feladná, rátekint a Jóisten: intéz egy csodát, 12 másodpercnyi áramszünetet a Földre. A sötétben helyet kap a jó, a rossz és a megmagyarázhatatlan is: az emberiséget magával ragadja a helyzet kuriózuma, Jacket elüti egy busz, a Beatles teljes munkássága pedig nyomtalanul eltűnik a világból. Jobban mondva
emlékük egyedül Jackben él tovább, aki a baleset után egy új, lehetőségekkel teli világban találja magát.
A fiatal zenész természetesen nem áll ellen a kísértésnek, sajátjaként adja el a Beatles számait, világsztár lesz, új környezettel, új barátokkal, régi-új nyomorúsággal. Elköltözik Los Angelesbe, de nem képes valójában hátra hagyni a kedves-aranyos-vicces-lelkitárs barátját, Ellie-t, aki iskolás koruk óta mellette áll, hisz benne és segíti mindenben – természetesen szerelemből, amit a fiú túl későn fog fel. A történet lényegi része ennyi – az elmondottakból, tudhatjuk, mi jön ezután.
Richard Curtis forgatókönyvíró – Briget Jones naplója, Sztárom a párom, Igazábólszerelem – a tőle megszokott elemekkel dolgozik: már-már túlcsordulóan szerethető karaktereket ad, néhány epés-humoros megjegyzést, hogy ne folyjon el a szöveg, és egy-egy gondolatot, amivel kiemeli a történetet az átlagosan rossz limonádék sorából.
Ez az utolsó elem elég hiányos a Yesterday esetében. Mert bár kapunk egy sztorit, ami meseszerű, mégis emberi, kapcsolódunk hozzá, így egy-egy világmegváltó gondolat táptalaja lehetne – de nem adnak semmit, ami gyökeret ereszthetne benne.
Nincs semmi, ami túlmutatna a film öncélúságán: annak bizonyításán, hogy a Beatles jó.
Richard Curtis és Danny Boyle kisujjból kirázott egy mozit, amibe beletettek mindent, amire haraphat az Y-generáció: azok, akik tudják, hogy a Beatles „nagy zenekar”, „klasszikus a szó legjobb értelmében”, „zenetörténelem”, vagy éppen „tökre az alapműveltség része”, de arra már nincsen igényük, hogy akár egy Beatles-számot is végighallgassanak az együttesről készült filmben.
A Yesterday kiszolgálja a nézőt, szórakoztat és törekszik rá, hogy ne sodródjon mély, lényegi dolgok felé; inkább benyom néhány poént vagy egy gyors vágást, mire a nézőnek hiányérzete támadna. A végeredmény egy óriási, kihagyott ziccer: egy jó ötlet elcseszése egy kiemelkedő stábtól.
A legszomorúbb, hogy minden bizonnyal a ziccer kihagyása mellett döntöttek – tudatosan foglalkoztak az ezerszer megírt szerelmi szállal a film valós tartalma helyett. Minderre bizonyíték az időről időre kiszólogató reflektív hang; ami rámutat, hogy ugyanmégiscsak eltelt néhány évtized a Beatles-sikerek óta – hiszen ma már félreérthető lenne egy fekete-fehér lemezborító! –, de arról az egy dologról, amiről érdemes lenne, nem beszélünk: alkalmas hely még a világ a Beatles befogadására?
Noha az USA 47. elnöke tavaly óta számos előre beígért változtatást hozott, emellett már hivatalba lépése előtt is rengetegen támadták. Íme az első negyedév legnagyobb streaming újdonságai.
Horváth László kormánybiztos kijelentette, Magyarország egyedülálló módon nyilvánítja ki, hogy egy drogellenes ország és zéró tolerancia van a kábítószer-kereskedőkkel szemben.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
daermon
2019. július 02. 08:19
Kedves Sára! Most már nagyon érdekel, h. mi volt az a ziccer amit kihagytak. Szerintem remek film volt! A zene ugye adott :). A poéok jók voltak: kóla, cigi, Mo Salah - ezért külön + pont :)
Mi kell még 1 mozihoz?
Senki sem 1 Dosztojevszkij adaptációra számított...
Nem tudom, nekem az előzetes alapján tetszik az ötlet. Baleset, majd egy új világ, ahol nem te szenvedsz amnéziában, hanem a világ körülötted. nem ismerik a beatles, egyedül te ismered.
Engem megvettek a film alkotói, pedig rohadt finnyás vagyok filmek terén. Mármint nem úgy, hogy csak a művészfilmeket szeretem, egyszerűen nagyon kevés filmet tartok jónak.
Ha az ABBA-együttesről is le tudtak több bőrt nyúzni, akkor menni fog ennél a "márkánál" is, ha tovább kotlanak annak "anyagán". De sajnos az alkotóbb töprengésért nem adnak semmit sem a boltban, ezért sütötték el ezt a "limonádét". Bízom abban, hogy a címadó dal tökéletességét azért nem rontották el, az kiemelkedő a "limonádén belül" is.
" alkalmas hely még a világ a Beatles befogadására? "
Nem… de nem csak a Beatles befogadasara,hanem barmilyen nivosabb dolog befogadasara alkalmattlanna tettek ezt a generaciot.