A magányosság definíciója szerint egy „olyan érzelmi állapot, melyben a személy erőteljes üresség és kirekesztettségi érzést tapasztal. (...) A magányos ember elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, számára nehézséget okozhat vagy lehetetlen is lehet értelmes emberi kapcsolatok kialakítása. Gyakran tapasztal szubjektív belső üresség érzetet és a világtól való elzártságot”.
A magányosság egy folyamatosan terjedő népbetegség,
,ami egy 2018-as kutatás szerint mára soha nem látott méreteket öltött: az amerikai felnőtt lakosság fele számolt be arról, hogy időről időre, vagy akár mindig egyedül érzi magát. A nagyszabású vizsgálat résztvevőinek negyven százaléka azt is elmondta, néha, vagy mindig elszigeteltnek érzi magát, kapcsolatai valójában tartalmatlanok. Egy másik, 55000 ember bevonásával készült kutatás azt találta, a 16-24 éves korosztály 40 százaléka érzi magát nagyon gyakran magányosnak, míg a 65-74 éves korúak 29 százaléka és 75 felettiek 27 százaléka van még így ezzel.
A magányosság érzése rányomja pecsétjét az ember viselkedésére: a magányos ember idővel negatív, önkritikus lehet, kevésbé működik együtt társaival, félénkebben vagy éppen agresszívabban viszonyul másokhoz – tehát mikor lehetősége lenne közel kerülni valakihez, szabotálja a helyzetet. A magányos ember ugyanis szeretne kapcsolódni, de fél: aggódik az elutasítástól, szorongóvá lesz, ami aztán viselkedését is befolyásolja. Belekerül egy örvénybe, ami egyre lefelé húzza, távolítja az egészséges kapcsolatoktól, majd meggyötörten kiköpi – lélekben távol mindenkitől.
A magány azonban nem csak a lelkünket, a testünket is gyengítheti. Kutatások bizonyítják, hogy a magány károsabban hat egészségünkre, mint a dohányzás vagy a túlsúly. A szakértők szerint „a család és barátok támogatásának hiányában szenvedők, azok, akik magányosak, veszélyeztetettebbek egészségtelen szokások felvételében. (…) A magányosság növeli a stressz szintjét, befolyásolja az alvás minőségét és károsítja a testi egészséget is. A magány ezen felül fokozhatja a depresszió és a szorongás szintjét”.