Győrfi Pál az MCC Feszten: A drogra csak nemet lehet mondani!

„Drákói szigor vagy tűcsere?” címmel szerveztek beszélgetést az MCC Feszt zárónapján. A beszélgetésben Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője, Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos és Haller József, a MCC Neurobiológiai Műhelyének a vezetője ütköztették álláspontjukat. A moderátor, Szalai Laura, a Mandiner főszerkesztő-helyettese volt.

„Kellenek a rendszabályok, kell a prevenció is”!

A beszélgetés felvezetőjében elhangzott, hogy a drogpolitika mindig megosztó téma volt Európában és Magyarországon egyaránt, hiszen súlyos társadalmi kérdéseket vet fel. Arra a kérdésre, hogy a kormány miért most kapcsolt magasabb fokozatba a drogkereskedőkkel és a fogyasztókkal szemben, Horváth László azt felelte, hogy elmúlt 15 évben is foglalkozott a kormány a drogkereskedelem elleni fellépéssel, 2012-ben már készült is drogstratégia, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

A kormánybiztos felhívta arra a figyelmet, hogy

és az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott a drogpiac, ahol folyamatos „piacépítés és bővítés” zajlik. Ráadásul a Covid-járvány után új fajta szerek is megjelentek. „A ’90-es években voltak »klasszikusok«, majd elterjedtek a dizájnerdrogok. Ezek olcsók, könnyen hozzáférhetők, és még azok sem tudják, akik árulják, hogy milyen mellékhatásaik lehetnek” – húzta alá. Példaként egy olyan közelmúltbeli esetet hozott a fővárosból, amikor nyolc fiatal közösen próbált ki egy tablettát: heten felpörögtek tőle, míg a nyolcadik társuk életét vesztette.

Horváth megjegyezte, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a „kotyvalékok” a peremvidékeket jobban elárasztották, kijelenthető, tudatos mérgezésről van szó. Ez a mindennapokban úgy jelent meg, hogy megromlott a közbiztonság, mert a fogyasztók pénzt akarnak szerezni a szerre, és ezért bűncselekményekre is képesek. 

„A bűnesetek elszaporodása hívta életre a mostani szigorú intézkedéseket, ezek jelentették azt a vörös vonalat, hogy azt mondták a kormányban, hogy intézkedésekre van szükség „Kellenek a rendszabályok, kell a prevenció is. 

– jegyezte meg. Majd azzal folytatta, hogy bár a liberális mainstream úgy beszél a kábítószer-fogyasztásról, mintha egy alapjog vagy egy életforma lenne, pedig ez nem igaz, ez a szervezett bűnözés része.

„A kivonuló mentők állandó életveszélyben dolgoznak”

Ezután Haller József vette át a szót, aki elmondta hogy az Egyesült Államokban, Kaliforniában a ’90-es években megjelent egy olyan eszmeáramlat, melynek lényege, hogy mindent ki kell próbálni, ki kell élvezni. Ez előbb magával ragadta az államok több mint felét, majd idővel átterjedt Európa országaira is. Viszont egyre többen látták, hogy ennek az áramlatnak ellen kell állni, és „az idén

Győrfi Pál arra a kérdésre, hogy milyen esetekkel találkoztak évekkel ezelőtt és mostanság a mentők, ha a helyszínre vonultak, azt felelte, hogy amikor a ’80-as években mentőzni kezdett, akkor is léteztek drogos esetek. „De tudtuk, hogy milyen szerhasználókkal fogunk találkozni, illetve, hogy a különböző kábítószereknek milyen élettani hatásai vannak”.

Míg ma szerinte

Nem is olyan régi eset, hogy egy békésen szundikáló, kábítószer hatása alatt lévő fiatal kellett bevinni a detoxikálóba. Menetközben a tinédzser magához tért, őrjöngeni kezdett, és úgy hasba szúrta az egyik mentőápolót, hogy életmentő műtétet kellett végrehajtani nála.

Számok igazolják: a szigor hatásos

Az OMSZ kommunikációs vezetője valamivel később arról is beszélt, hogy gyakran felmerül a kérdés, van-e értelme ennek a harcnak. Erre a statisztika az egyik, ami választ tud adni.

Ha csak ez az érték fennmarad, akkor már megérte” – jelentette ki Győrfi Pál.

Témánál maradva Győrfi Pál valamivel később hangsúlyozta, hogy bár sokszor a  rendőrségi vizsgálatok miatt egy-egy balesetnél vagy öngyilkossági esetnél nem tudják direkt azt mondani, hogy abba a drogfogyasztás is belejátszott, de ami egyértelműen kijelenthető,

Vidéki vagy városi probléma?

Szalai Laura azon kérdésére, hogy a drogkereskedelem városi vagy vidéki probléma-e, a kormánybiztos azt válaszolta, hogy a kábítószer nem válogat.

„Ahol szegregátum van, a drog ott roncsol a legjobban. 

Hozzátette, hogy a rendőrség jó pár hónapja már sokkal erőteljesebben lép fel, – főleg olyan fertőzött területeken, mint az ország északi, keleti vagy középső része – de ami a legnagyobb védelmet jelenti az a zéró tolerancia.

Haller József mindezek után rámutatott arra, hogy a drogfogyasztók kétharmada immár úgynevezett rekreációs fogyasztó. „Ők azok, akik leásnak a saját pszichéjük mélyére, másnéven a drogutazók. Ha olyan környezetben élnek ezek a személyek, ahol ezt nem tartják büntetendő cselekménynek, akkor még nagyobb méreteket ölt. 

A drog ma már nem kiút a szegénységből, hanem egy varázslatos világba való belépő” – magyarázta a szakértő.

Győrfi Pál az elhangzottakhoz azt fűzte hozzá, az embereknek mindig van választásuk, hogy mivel élnek, de a drogok pont ezt veszik ki a függők kezéből.

Az OMSZ kommunikációs vezetője arra is kitért, hogy míg a drogmarketing különböző csatornákon ösztönzi a fogyasztókat, addig a kormányzati szereplőknek és a hatóságoknak most az a dolga, hogy a keresletet csökkentsék. „A szakadék felé menetelést szeretnénk megakadályozni a társadalom és a családok szintjén is. Ki kell mondani: a nemzet felemelkedése a cél” – hangoztatta.

Hatalmas erővel bíró digitális tér és influenszerek

Horváth László mindezek után rámutatott, hogy a celebeknek és influenszereknek a közösségi médián keresztül hatalmas szerepe van a fiatalok értékítéletének alakításában. Mivel sok kamasz és fiatal felnőtt követendő példaként tekint ezekre a szereplőkre, hogyha azok azt hirdetik, hogy „fain” dolog füves cigit szívni vagy bármilyen msá dologgal élni, az nagy károkat okozhat, és olyan útra lökheti ezeket a soszor nehézsorsú egyéneket, amiből lehet nincs is visszaút.

Horváth arra is emlékeztetett, hogy Dopeman több mostani nyilatkozatában is arról beszélt, hogyha még mindig azt csinálná, mint 20 évvel ezelőtt, ma diliházban vagy börtönben lenne. 

– szögezte le.

Ehhez tudott csatlakozni Győrfi Pál is. Az OMSZ kommunikációs vezetője szerint Dopeman azét is hiteles, mert 20 éve átment ő is egy sor nehézségén, de ki tudott abból mászni.

Erősebb társadalmi összefogásra van szükség

A beszélgetés végén a résztvevők elmondták véleményüket a tűcsere-programról is. Komoly konszenzus alakult ki közöttük ebben a témában: mind egyetértettek abban, hogy ez egy álhumánus intézkedés, ami ellentétes a kormány drogpolitikájával, és egyben rajta tartja a fogyasztót a delírimuos úton. Sőt, az is elhangzott, hogy Budapesten, azokban a kerületekben, ahol fellelhetők ilyen automaták, ott látványosan megromlott a közbiztonság. Sokszor a lakók sötétedés után nem mernek az utcára menni.

Horváth László szerint ez is mutatja, hogy 

Összegzésképp Győrfi Pál kijelentette, hogy bátor lépés volt így nekimenni ennek a problémának. 

 – mondta az OMSZ kommunikációs vezetője.

Haller József a jövőbe tekintve arról beszélt, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelni a kutatásoknak és a társadalmi folyamatok vizsgálatának. 

Horváth László kormánybiztos pedig arról beszélt, hogy ismerni kell az ellenfelet, mert az nagyon rugalmas. Ma már a kereskedők postán és csomagfutárral is eljuttatják az anyagot a vevőiknek – hozott egy példát napjainkból. Mindezek után pedig leszögezte, hogy

Nyitókép: MCC/Szatló Gábor