Ma is előfordulhat, hogy ténylegesen kizsigerelik a dolgozót,
aki a mindennapokban rövid- vagy hosszútávon, de teljesen kimerül.
Ilyenkor változtatni kell: javallott, hogy az érintett „egészséges emberekkel” töltsön időt, akik még emlékeznek rá, mi van a világban a munkán túl, sportoljon – ami rengeteget segíthet a feszültséglevezetésben valamint első lépés lehet a helyes stresszkezelés elsajátításához –, vagy végezzen valamilyen nem munkához kapcsolódó aktív tevékenységet, amibe el tud merülni. Ha valakit érdekelnek még preventív, vagy éppen gyógyulásra koncentráló tippek, itt talál egy csokorral.
A lényeg, hogy vegyük komolyan az állapotot, mert bár a tünetek első blikkre sokszor egy-egy undorító, ködös, őszi reggel érzelmi állapotait idézik, kiheverni mégsem olyan egyszerű őket. Negyvenöt év alatt jól kivizsgálták már, mivé alakul egy-egy jól felhizlalt kiégés szindróma, amit higgyük el, senki nem akar megtapasztalni.
Első körben tehát jó volna elismerni és elfogadni: a jelenség létezik, nem egyenlő a munkaundorral, így hát ha érint valakit, az megérdemli, hogy külön rossz érzések nélkül segítségért folyamodhasson.