Az ellenzék a nemzet érdekei fölé helyezi saját politikai céljait – Tóth Edina EP-képviselő a Mandinernek

Repülővel érkezett Strasbourgba?

Nem, autóval érkeztem Brüsszelből. 

Nem gondolja, hogy ez kevéssé egyeztethető össze a klímavédelem elvével? Cseh Katalin az előző ülésre vonattal utazott az EP-be…

Hosszú évek óta munkatársaimmal közösen autóval járunk Strasbourgba, tehát nem egyedül szoktam utazni. Egyébként is különbséget kell tenni egy sajtónak szóló populista látszatakció és a valós környezetvédelem között. Később egyébként már arról szóltak a hírek, hogy repülőgéppel utaznak a momentumos képviselők. Ezzel önmagában nincs is gond, ám a felelős klímavédelmet nem lehet PR-akciókkal helyettesíteni.

Izgalmas plenáris ülésen vagyunk túl, csekély többséggel, de Von der Leyent választották az Európai Bizottság elnökének. Jelenthet ezt változást a Fidesz és az Európai Néppárt – az utóbbi időben számos feszültséggel terhelt – viszonyában? 

Árulkodó, hogy míg Manfred Weber nem tartott igényt a Fidesz szavazataira, addig Von der Leyen elnök asszony igen, és mint kiderült, szükség is volt a 13 támogató voksra. Ez tovább erősíti a Fidesz és az EPP együttműködését, amire eddig is a korrektség és kölcsönös megbecsülés volt jellemző. Ne feledjük, a Néppárt harmadik legnagyobb frakciója vagyunk, számítanak ránk a döntéshozatalban. Ezt mutatja az is, hogy kiállt mellettünk az EPP akkor is, amikor a bevándorláspárti magyar erők megpróbálták megakadályozni, hogy a fideszes jelöltek szakbizottsági alelnöki helyeket kaphassanak. A Néppárt nagyon keményen harcolt értük, Gál Kinga és Deutsch Tamás esetében nem is tudták célhoz érni az ellenzéki erők.

De Hidvéghi Balázs jelöltségét, úgy tűnik, sikerült megpuccsolni...

amik a Néppártot is megpróbálták nyomás alá helyezni. Az EPP ennek nagyon keményen ellenállt, és továbbra is kitart amellett, hogy Hidvéghi Balázst a LIBE alelnökének válasszák.

A történtek fényében egyáltalán elképzelhető valamiféle pártokon felüli együttműködés a magyar képviselők között? Létezik valamiféle nemzeti minimum?

Sajnos jelen pillanatban nem látok semmi ilyet, ami eddig történt, nem túl sok reménykedésre ad okot. A magyar bevándorláspárti ellenzék azzal indított, hogy mindenféle uniós szokásjogot megsértve, a magyar választópolgárok akaratát figyelmen kívül hagyva megtámadta azokat a helyeket, amik fideszes képviselőknek járnak.

Nem is fordult elő még olyan hazánk uniós történetében, hogy egyes képviselők saját, rövid távú politikai érdekeiket a magyar nemzeti érdekek felé helyezzék. Nemzeti érdek ugyanis, hogy minél több EP-s testületben legyen magyar képviselő vezető poszton.

Visszatérve az uniós nagypolitikához. Von der Leyen elnök asszony programbeszédében a stabil határok fontosságát és a migrációs krízis kezelését emelte ki. Várható változás az EP migrációs politikájában?

Kifejezetten pozitívan értékelhető, hogy a néppárti elnök asszony programjának alapkövévé tette az illegális migráció elleni küzdelmet és a határok szilárd védelmét. Az EPP-n belül is látok pozitív elmozdulást a témában, már nemcsak a közép-európai államok mutatnak rá a határvédelem szükségességére, hanem olasz, francia, spanyol és német kollégáktól is hallom ezt. Úgy tűnik, kezdenek ráébredni a brüsszeli politikusok is, hogy a kérdés kezelése elodázhatatlan. Nem csupán a konzervatív, illetve a Salvini-féle frakció támogatja az illegális migráció elleni küzdelmet, személyes beszélgetések és a frakcióülések alapján az EPP jelentős része is, így optimista vagyok a jövőt illetően.

Az elnök asszony nyitóbeszédében a klímavédelmet is a prioritások közé sorolta. Ön pedig említtette, hogy ebben a kérdésben nincs helye a látszatmegoldásoknak. Mi lehet akkor hatékony eszköz?

Ha egy politikus valóban tenni akar a klímavédelemért, akkor javaslom az EU illetékes bizottságaiban való aktív részvételt. Ilyen a környezetvédelmi (ENVI) és az ipari bizottság (ITRE). Ki lehet dolgozni módosító indítványokat, jelentéseket, amik a klímavédelmet és az energiahatékonyságot támogatják. Én az elmúlt 15 évben néppárti tanácsadóként dolgoztam az EP-ben, ennek nagy részét pedig az ITRE bizottságban töltöttem, ahol a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban végeztünk szakmai munkát.

Van ennek a munkának olyan eredménye, amit a magyar emberek is érzékelhetnek?

Az egyik legnagyobb sikerünknek érzem, hogy az elmúlt évben sikerült megmentenünk a rezsicsökkentést. Néppárti tanácsadóként vettem részt annak az energiaügyi jogszabálynak a vitájában, amely a rezsicsökkentés eltörlését is tartalmazta. Végül sikerült egy olyan végső szövegben megállapodnunk, amely révén megmenekülhetett ez az intézkedés, így nem emelkednek tovább az energiaárak Magyarországon sem.

A következő ciklusban, immár EP-képviselőként milyen szakmai célokat tűzött ki?

Égető a klímavédelem kérdése, az utolsó előtti pillanatban vagyunk, muszáj lépnünk. Azonban

Hiszen ha nincsenek meg a megfelelő források az uniós büdzsében a minél ambiciózusabb klímavédelmi törvények támogatásához, akkor a választópolgárok fogják megfizetni az energiaárak révén a klímavédelmi uniós intézkedéseket. Ezért az az első lépés, hogy az uniós költségvetésben minél több forrást rendelhessünk a klímavédelemre, amennyiben ez megvan, elérhető a 2050-es karbonsemlegességi célkitűzés. Fontos persze, hogy a többi ország is tegyen a klímavédelemért, hiszen amennyiben csak az EU tesz drasztikus lépéseket, elvándorol az uniós ipar, munkanélküliség jöhet, felmennek az árak.

A klímavédelem mellett a technikai fejlesztésekkel is foglalkozhat majd a bizottsági megbízatási révén…

Szívügyem a digitalizáció, és mivel a belső piaci bizottságban és az ITRE-ben is póttag vagyok, így lehetőségem lesz ezzel is foglalkozni. Óriási lehetőségeket látok a mesterséges intelligencia és a robotizáció kérdéskörében, az 5G hálózatok kiterjesztésében. Célunk az is, hogy egy EU-s program segítségével minél több helyre eljusson az ingyenes wifi. Hiszek abban, hogy azoknak az uniós jogszabályoknak van értelmük, amik ténylegesen pozitív hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére.