A Csíksomlyó kapcsán az állítólagos magyar nacionalista veszélyre koncentráló amerikai liberális jezsuita lap, az America most a kommunizmus védelmében jelentetett meg egy cikket, melyhez szerkesztőségi magyarázkodást is csatoltak.
A kommunizmus katolikus védelme – ezzel a címmel jelentetett meg cikket a liberális, jezsuita, New Yorkban kiadott America magazin.
A lap áprilisban azzal szerettette meg magát az magyar olvasók előtt, hogy „Üzenet Ferenc pápának: tartsa észben a jobboldali populistákat, mikor Romániába látogat” címmel jelent meg benne egy cikk, amelyben a nacionalista erdélyi magyaroktól és Orbán Viktortól óvta Ferenc pápát a románbarát szerző. Később a lap közölt válaszcikket, a magyar jezsuita rendtartomány pedig kritikus közleményt adott ki az ügyben.
A mostani cikkben (The Catholic Case for Communism) a lap torontói tudósítója mentegeti a kommunizmust. Dean Detloff szerint „a kommunizmus kapitalizmus egyik fenntartható alternatíváját kínálja”, a kapitalizmus pedig „az a globális politika rend, ami milliók mai szenvedéséért felelős”. A szerző párhuzamba állítja a katolikus egyház azon tanítását, miszerint a magántulajdon eredendően jó dolog, de a közjó szolgálatára kell használni, a Kommunista kiáltvánnyal. Detloff apropója a cikkre a kommunizmust megértve kritizáló munkásszent, Dorothy Day ugyanezen lap hasábjain 1934-ben megjelent cikke.
Matt Malone SJ, a lap egyik szerkesztője kommentárt fűzött ahhoz, hogy miért is publikált az America egy kommunizmusbarát cikket, megjegyezve, hogy a lap szerkesztősége nem feltétlen ért egyet a cikkel. Megjegyzi, hogy „a kommunisták autentikus közös életet” szerettek volna. Emellett Amerikában a baloldalon egyre népszerűbb a szocializmus, Bernie Sanders elnökjelölt-jelölt is annak tartja magát. Malone hozzáteszi, hogy 2017 februárjában közölték Arthur Brooks cikkét a szabad piac védelmében.
A Rorate Caeli című, Rómában szerkesztett tradicionalista katolikus blog szerint Malone megjegyzései „nevetségesek”, mivel a lap nem szokott cikkeket közölni például az általa nem igazán kedvelt tridenti rítus védelmében azzal a megjegyzéssel, hogy nem értenek vele egyet, de mégis közlik. Kenneth J. Wolfe szerint „az igazság az, hogy az America ma több szimpátiát mutat a kommunizmus felé, mint a hagyomány felé”.
Az America áprilisi cikke után a Mandiner interjút csinált Horváth Árpád jezsuita szerzetessel, a budapesti jezsuita templom igazgatójával, aki kifejtette, hogy a jezsuita renden belül is többféle megközelítés él. Hozzátette: „ott van a 20. század egyik nagy kihívása, a párbeszéd a marxizmussal. Ez ma már szerencsére nem annyira aktuális, a múlt században viszont nagyon is égető kérdés volt. Egyházi részről a legbeavatottabb marxizmus-szakértők jezsuiták voltak. Az akkori pápák kértek minket fel erre a sajátos intellektuális apostolkodásra, hogy folytassunk párbeszédet az ateistákkal. Kapcsolatba kellett lépni velük, visszatromfolni, rámutatni gondolatiságuk és társadalmi ambícióik gyengeségeire.”
Az America – The Jesuit Review című jezsuita lap 1909 óta jelenik meg, szerkesztősége a New York-i Manhattanban működik. Mindig is a katolicizmus liberális ágának képviselője volt, a Washington Post egyszer úgy írta le, mint a „katolikus liberális értelmiségiek kedvenc lapja”. 1998-2005 között, Thomas J. Reese főszerkesztése idején különösen is arról volt ismert a lap, hogy katolikus profilja ellenére számos témában a hivatalos katolikus egyházi tanítással ellentétes álláspontot képvisel.
A lap vezető szerkesztője az a James Martin SJ, aki egyben Ferenc pápa kommunikációs titkárságának tanácsadója is, s aki nemrég a katolikus egyház és az LMBTQ emberek közötti kapcsolatok erősítéséről írt könyvével váltott ki kritikát az egyház konzervatív szárnyából, többek között Robert Sarah guineai bíborosból.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
Szerintem Észak-Korea elkezdhetné a felkészülést Orbán Viktor fogadására. Vagy várható baráti gesztusainak viszonzására, ha mégsem látogat oda személyesen.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
