A kommunizmust élteti cikkében az amerikai jezsuita lap

A kommunizmus katolikus védelme – ezzel a címmel jelentetett meg cikket a liberális, jezsuita, New Yorkban kiadott America magazin.

A lap áprilisban azzal szerettette meg magát az magyar olvasók előtt, hogy „Üzenet Ferenc pápának: tartsa észben a jobboldali populistákat, mikor Romániába látogat”  címmel jelent meg benne egy cikk, amelyben a nacionalista erdélyi magyaroktól és Orbán Viktortól óvta Ferenc pápát a románbarát szerző. Később a lap közölt válaszcikket, a magyar jezsuita rendtartomány pedig kritikus közleményt adott ki az ügyben.

A mostani cikkben (The Catholic Case for Communism) a lap torontói tudósítója mentegeti a kommunizmust. Dean Detloff szerint „a kommunizmus kapitalizmus egyik fenntartható alternatíváját kínálja”, a kapitalizmus pedig „az a globális politika rend, ami milliók mai szenvedéséért felelős”. A szerző párhuzamba állítja a katolikus egyház azon tanítását, miszerint a magántulajdon eredendően jó dolog, de a közjó szolgálatára kell használni, a Kommunista kiáltvánnyal. Detloff apropója a cikkre a kommunizmust megértve kritizáló munkásszent, Dorothy Day ugyanezen lap hasábjain 1934-ben megjelent cikke.

Matt Malone SJ, a lap egyik szerkesztője kommentárt fűzött ahhoz, hogy miért is publikált az America egy kommunizmusbarát cikket, megjegyezve, hogy a lap szerkesztősége nem feltétlen ért egyet a cikkel. Megjegyzi, hogy „a kommunisták autentikus közös életet” szerettek volna. Emellett Amerikában a baloldalon egyre népszerűbb a szocializmus, Bernie Sanders elnökjelölt-jelölt is annak tartja magát.  Malone hozzáteszi, hogy 2017 februárjában közölték Arthur Brooks cikkét a szabad piac védelmében. 

A Rorate Caeli című, Rómában szerkesztett tradicionalista katolikus blog szerint Malone megjegyzései „nevetségesek”, mivel a lap nem szokott cikkeket közölni például az általa nem igazán kedvelt tridenti rítus védelmében azzal a megjegyzéssel, hogy nem értenek vele egyet, de mégis közlik. Kenneth J. Wolfe szerint „az igazság az, hogy az America ma több szimpátiát mutat a kommunizmus felé, mint a hagyomány felé”. 

Az America áprilisi cikke után a Mandiner interjút csinált Horváth Árpád jezsuita szerzetessel, a budapesti jezsuita templom igazgatójával, aki kifejtette, hogy a jezsuita renden belül is többféle megközelítés él. Hozzátette: „ott van a 20. század egyik nagy kihívása, a párbeszéd a marxizmussal. Ez ma már szerencsére nem annyira aktuális, a múlt században viszont nagyon is égető kérdés volt. Egyházi részről a legbeavatottabb marxizmus-szakértők jezsuiták voltak. Az akkori pápák kértek minket fel erre a sajátos intellektuális apostolkodásra, hogy folytassunk párbeszédet az ateistákkal. Kapcsolatba kellett lépni velük, visszatromfolni, rámutatni gondolatiságuk és társadalmi ambícióik gyengeségeire.” 

Az America – The Jesuit Review című jezsuita lap 1909 óta jelenik meg, szerkesztősége a New York-i Manhattanban működik. Mindig is a katolicizmus liberális ágának képviselője volt, a Washington Post egyszer úgy írta le, mint a „katolikus liberális értelmiségiek kedvenc lapja”.  1998-2005 között, Thomas J. Reese főszerkesztése idején különösen is arról volt ismert a lap, hogy katolikus profilja ellenére számos témában a hivatalos katolikus egyházi tanítással ellentétes álláspontot képvisel. 

A lap vezető szerkesztője az a James Martin SJ, aki egyben Ferenc pápa kommunikációs titkárságának tanácsadója is, s aki nemrég a katolikus egyház és az LMBTQ emberek közötti kapcsolatok erősítéséről írt könyvével váltott ki kritikát az egyház konzervatív szárnyából, többek között Robert Sarah guineai bíborosból.