Egy amerikai jezsuita lap CEU-n is tanult szerzője szerint „Csíksomlyó a jobboldali populisták kedvenc helye, akik szeretik a nagy tömeget és az intenzív vallásos hitet”, a pápa látogatásán szerinte „jelen lesz Orbán több ezer bevándorlásellenes aktivistája, akik a pápa támogatását akarják”; így az lenne a kívánatos, ha Ferenc pápa migránsokkal és migránsokat segítő szervezetekkel találkozna útja során, és szentbeszédében menne neki az Orbán-féle politikának.
„Üzenet Ferenc pápának: tartsa észben a jobboldali populistákat, mikor Romániába látogat” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk az America – The Jesuit Review című jezsuita lapban pár napja. A lap vezető szerkesztője James Martin, aki egyben Ferenc pápa kommunikációs titkárságának tanácsadója is, s aki nemrég a katolikus egyház és az LMBTQ emberek közötti kapcsolatok erősítéséről írt könyvével váltott ki kritikát az egyház konzervatív szárnyából, többek között Robert Sarah guineai bíborosból.
„Európa jobboldali populistái kihasználhatják” Ferenc pápa csíksomlyói látogatását, hogy nekimenjenek a bevándorlóknak és menekülteknek – írja a cikkszerző, Marc Roscoe Loustau, hozzátéve:
Roscoe Loustau összefoglalja, mi is Csíksomlyó, megjegyezve, hogy habár az első világháború után a határok változtak, de erdélyi magyarok elméjében mégis ugyanott maradtak a határok; és hogy „tapasztalatból tudom, hogy a magyarok még mindig éneklik ott a magyar himnuszt”.
A szerző szerint ugyan sokan imádkozni mennek Csíksomlyóra, mások „politikai motivációból, ami botrányosan ellentétes a katolikus társadalmi tanítással”.
A jezsuita lap szerzője azt írja:
Ezután úgy folytatja: „Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű miniszterelnöke többször volt ott, legutóbb 2013-ban. Orbán helyettesének, Semjén Zsoltnak mindig foglalt helye van az oltárral szemben, térde gyakorlatilag összeér az erdélyi katolikus püspökökével.”
Ezután a szerző kifejti: Orbán hangja a vezető bevándorlásellenes hang Európában, Donald Trump beígért mexikói fala az ő déli határra húzott kerítésének ötletéből született, Steve Bannon, Trump volt stratégája járt Budapesten, és Orbán mindennek az ellentéte, mint amiért Ferenc pápa kiállt.
Roscoe Loustau szerint nem minden katolikus pap ért egyet a „jobboldali populistákkal”, és „a katolikus vezetők nem tudják, mit csináljanak Magyarország jobboldali populistáival”.
Ráadásul a pápa csíksomlyói látogatásánál
Roscoe Loustau felteszi a kérdést: „vajon Ferenc pápa csíksomlyói látogatása annak a jele, hogy újragondolta a jobboldali, bevándorlásellenes populizmussal szembeni álláspontját? A válasz nyilvánvalóan az, hogy nem”.
Kifejti: Ferenc pápa csak Románia Európa-párti, német kisebbségből származó elnökének. Klaus Iohannisnak a meghívását fogadta el, s ezzel a Brexit idején egy „kisebbség EU-n belüli felszabadításának sikeres történetét” is hangsúlyozta, akárcsak az ökumenizmust, hiszen Iohannis lutheránus.
Roscoe Loustau szerint
Sőt: a pápa állást foglalhatna Orbán Viktorral szemben, és közvetlenül megszólíthatná a magyar politikusokat.
A szerző végül kifejti: Ferenc pápának igazából kifejezetten migránsokat segítő szervezetekkel, valamint Romániában és Magyarországon letelepedni kívánó migránsokkal kellene találkoznia a látogatása alkalmából.
***
A szerző, Marc Roscoe Loustau a Harvardon végzett, 2009 és 2013 között Csíksomlyón élt és dolgozott antropológusként. 2013 tavaszán a CEU-n hallgatott szociológiát és antropológiát. A CEU-n a gender szak egy workshopján „A Szűzanya és a római katolikus maszkulinitások válsága” címmel tartott előadást.
2011-ben az ELTE-n tartott előadást Tanúságot téve, fájdalmat viselve: Szűz Mária közbenjárásához kapcsolódó történetek a csíksomlyói búcsújáróhelyről címmel. 2012-ben a Harvardon Marx és olvasói címmel tartott féléves órát. Régebben a Rhode Island-e Reed College multikulturalizmussal foglalkozó munkacsoportjának. Vallása szerint nem katolikus, hanem univerzalista unitárius, több ízben tagja volt a kifejezetten liberálisnak számító Unitarian Universalist Association általános közgyűlése tervező bizottságának.
Az America – The Jesuit Review című jezsuita lap 1909 óta jelenik meg, szerkesztősége a New York-i Manhattanban működik. Mindig is a katolicizmus liberális ágának képviselője volt, a Washington Post egyszer úgy írta le, mint a „katolikus liberális értelmiségiek kedvenc lapja”. 1998-2005 között, Thomas J. Reese főszerkesztése idején különösen is arról volt ismert a lap, hogy katolikus profilja ellenére számos témában a hivatalos katolikus egyházi tanítással ellentétes álláspontot képvisel.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Erősödik a háborús pszichózis Nyugaton, de itthon a legkisebb tiszás tüntetés mutatta meg a valós támogatottságot.
„Mi vagyunk az élő példa arra, lehetett volna ez másképp” – erősítette meg a miniszterelnök.
Kelemen Hunor szerint Erdély ma már biztonságos, fejlődő régió – egyre több külföldön élő magyar dönt a hazaköltözés mellett.
Trumpék stratégiája kíméletlen diagnózis, de legalább kimondja: a nemzetállami rendszer nem a múlt, hanem a jövő egyetlen életképes kerete.
A keresztény kultúra helyes értelmezésével szemben két irányból érkezik kritika.
A győzelem ellenére van miért aggódniuk.
