Az ellenforradalom a józan észt képviseli – hangzott el a Kommentár folyóirat legújabb számának bemutatóján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szóba került baloldali és konzervatív forradalom, a jogállam és az ökokonzervativizmus is.
A jobboldal sok esetben a romokon napozik, pusztulás esetén sem hagyunk fel az építkezéssel. A konzervativizmus nem lehet múzeumi darabok őrzője – mondta a Kommentár folyóirat legújabb, Mi a jobb? című számának a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott bemutatóján a lap főszerkesztője, Békés Márton.
Békés a mostani szám szerzői közül Turgonyi Zoltánnal, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársával, aki Molnár Tamásról és az ellenforradalomról írt; Szalai Zoltán kultúrtörténésszel (a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a Mandiner lapigazgatója és a Kommentár szerkesztője) a német konzervatív forradalomról; Orbán Balázs jogász-politológussal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével a jogállam fogalmáról; és Uri Dénes Mihály debreceni irodalomtörténésszel az ökokonzervativizmusról beszélgetett.
Ellenforradalom
Büszkén vállalom, hogy ellenforradalmár vagyok – jelentette ki Turgonyi Zoltán, aki Molnár Tamás nyomán úgy határozta meg a forradalmat, mint életidegen, spekulatív elgondolások ráerőltetését a társadalomra. Ennek következtében
Ezért aztán – vélekedett Turgonyi – az ellenforradalom mindig unalmasabb, mint a forradalom, mivel evidens dolgokat védelmez, szemben a forradalmi eszmerendszerrel, ami jóval eladhatóbb. Az ellenforradalom olyan hétköznapi ésszel magától értetődő dolgokat védelmez, minthogy van objektív valóság; ennek kijelentéséért ugyanakkor mérvadó szakmai filozófuskörökben kiröhögik az embert.
Molnár Tamás szerint mivel az ember társas lény és tekintélyre van szükségre, ezért egy egészséges társadalomban három intézménynek kell jelen lennie: az államnak, a szervezett, intézményes vallásnak és a civil társadalomnak. A mai korral épp az a baj, hogy a civil társadalom a másik kettő felé kerekedett, és az állam a civil társadalom ügyintézőjévé vált. Márpedig a társadalomnak szüksége van a szakrális alapra, a civil társadalom pedig hajlamos az anarchiára.
A ma divatos jelszó, hogy magunk alkossunk magunknak normákat – mutatott rá Turgonyi Zoltán –, azért is hibás, mert feltehetjük a kérdést: a magunk alkotta normákat miért is tartsuk be? Ha a társadalomfenntartó elvárásokat nem kapjuk, hanem választhatunk, nyilván sokan a könnyebbik utat fogják választani, például családalapítás helyett a szabad szerelem életmódját, amivel ugyan senkinek nem ártanak közvetlenül, de nyomában idővel kihal a társadalom, amint azt ma is látjuk a nyugati világban.
Ernst Jünger
Konzervatív forradalom
A konzervatív forradalom egy második világháború után megszületett tudományos kifejezés, s az általa jelölt mozgalommal ma sokan foglalkoznak nyugaton – hangsúlyozta Szalai Zoltán. Hozzátette: még a ’68-asok is szerettek Ernst Jüngert és Carl Schmittet olvasni,
Szalai elmondta, hogy amikor a német konzervatív forradalom témakörét választotta doktori disszertációja témájául, akkor egy telefonbeszélgetés alkalmával Nemeskürty István lebeszélte erről, mondván, a téma nagyon érdekes, de aki ezzel foglalkozik, az romba dönti a karrierjét.
Mára ez hála az égnek megváltozott – jelentette ki Szalai, aki bátorított a témával való foglalkozásra.
Jogállam, de milyen?
Mindenki jogállamban szeretne élni, mindenki szereti a demokráciát és az emberi jogokat. Ugyanakkor igen nehéz a jogállamot definiálni – mutatott rá Orbán Balázs. Orbán kifejtette: a fogalom onnan ered, hogy Albert Venn Dicey brit alkotmányjogász a 19. század végén megpróbálta lefordítani Arisztotelész „nomarchia” kifejezését, s ebből lett a „rule of law”, azaz a joguralom, ami nem azonos a jogállammal – a fogalom ugyanis a németben már „Rechtsstaat”. De például Aquinói Szent Tamás a nomarchiát az isteni rend szerint való berendezkedésnek értelmezte. Dicey pedig úgy gondolta, joguralom csak a gentleman’s agreementek Nagy-Britanniájában lehetséges, sehol máshol.
Orbán szerint a történelemben még
az Európai Unió például épp a demokrácia ellenére hangsúlyozza a másik kettőt. A három harmonikus összehangolására csak a nemzetállam képes.
Roger Scruton
Ökokonzervativizmus
Természetes, de nem zavartalan a konzervatív gondolat és az ökológiai szemlélet összekapcsolódása – vélekedett Uri Dénes. Szerinte a baloldali ökológiai gondolkodást a technológiai fejlődés és a természettudományos-gazdasági szemlélet uralja, valamint, hogy globális, egységes megoldásokat keresnek.
– szögezte le.
Uri felidézte Roger Scruton angol konzervatív gondolkodó Zöld filozófia című kötetének fontosabb kitételeit is, és ennek nyomán megjegyezte: a napelemek és szélerőművek azért nem jelentenek igazi megoldást, mert általuk „esztétikai környezetszennyezést” valósítunk meg, az általuk uralt táj nem élőhely.
A konzervatív zöldek technoszkeptikusabbak a baloldaliaknál, s hangsúlyozzák az otthon szeretetének, az oikofíliának a fontosságát.
A megoldás nem előrefelé, hanem visszafelé található, a konzervatív habitus ezért jobban passzol az ökogondolathoz, mint a baloldali, hiszen
– mutatott rá Uri Dénes, hozzátéve: sajnos azonban a jobboldali ökogondolatnak még nincs meg a nyelvezete, s így feladat a konzervatív habitusnak megfelelő ökonyelvezet kialakítása.
Mi a jobb?
Békés Márton a beszélgetés végén feltette a kérdést: kinek mit jelent a jobboldal?
„A jobboldaliság annyit jelent, hogy hiszek valami örök változatlanban” – idézte Halasy-Nagy Józsefnek a Kommentárban is idézett mondását Uri Dénes.
Orbán Balázs a rend, hagyomány, közösség, örök értékek, megőrzés és más konzervatív fogalmak mellett hangsúlyozta a szabadság, a közösség szabadságának fontosságát.
Szalai Zoltán is az örök változatlant emelte ki, de mellé hangsúlyozta a valóság ismeretének fontosságát, amin a reális lehetőségek felmérését értette. Jó lenne, ha hirtelen senki nem használna többé petpalackot, de ez nem fog bekövetkezni – illusztrálta egy példával, hogy mire gondol. Úgyszintén hangsúlyozta, hogy
mérlegelni, hogy abból mi jó és mi rossz, és kialakítani vele egy egészséges viszonyt.
Turgonyi Zoltán szerint a jobboldal célja a civilizáció megmentése. Turgonyi rámutatott: a liberálisok szerint a végső világnézeti kérdések nem dönthetőek el, ezért rá sem kényszeríthetőek ilyen álláspontok a társadalomra. Ha ez így van, akkor viszont az egyéni jogok doktrínája sem tartható. Nincs viszont automatikus társadalomfenntartó mechanizmus, ezért a liberálisokat saját maguktól is meg kell menteni. A jobboldaliság az, hogy tudatosan figyelünk a közjóra, erényes embereket nevelünk, hogy ne csak az egyén jogai számítsanak, s meg tudjuk menteni a civilizációt.
Mi lesz most Gyurcsány örökségével? Milyen esélyei vannak a jelenlegi politikai helyzetben Dobrevnek? Mit tud minderre lépni Magyar Péter? Erre kerestük a választ szakértőkkel összeállításunkban.
Az eredmények még annál is jobbak, mint eddig gondolni lehetett.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Ez tévedés: jelentkezni van joguk.
Európa hanyatlik, Magyarország erősödik. Eközben Brüsszel pedig gőgösködik, fenn hordja az orrát, és közben olyan döntéseket hoz, amelyekkel saját magát szúrja hasba – mutat rá Orbán Balázs. Beszámolónk a csopaki a Polgári estről.
„Ezek mindig elmenekülnek” – jegyezte meg az építési és közlekedési miniszter.
Egy-két évet még mindenképpen szeretne futballozni a magyar válogatott kapusa.
Beszéljenek a számok.
