Orbán Balázs esete jól mutatja: az értelmiségi elit végül tudományos alapon tudott dönteni
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Ha rájönnek a világszerte előfordulő élőlény titkára, akkor az nagyban elősegítheti az aranylelőhelyek felkutatását.
„Kivonja” környezetéből az aranyat egy gomba, amelyre Ausztrália nyugati részén bukkantak rá az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) munkatársai, akik szerint a jelenség segíthet az új aranylelőhelyek feltárásában. A Perth városától 130 kilométerre délkeletre elterülő Boddington vidékén talált Fusarium oxysporum a környezetében lévő részecskékkel való kölcsönhatás során „aranyozza be” gombafonalait.
A szakemberek szerint a gyakorlat biológiai előnyökkel járhat, mivel az „aranyozott” gombák nagyobbra nőnek és gyorsabban terjednek, mint azok, amelyek nem lépnek interakcióba az értékes fémmel. „A gombák kulcsszerepet játszanak a szerves anyagok, úgy mint a falevél és a fakéreg lebontásában és újrahasznosításában, valamint különböző fémek, köztük az alumínium, a vas, a mangán és a kalcium körforgásában” – mondta Tsing Bohu, a CSIRO munkatársa.
„Az arany ugyanakkor kémiailag annyira inaktív, hogy egy ilyesfajta kölcsönhatás egyszerre szokatlan és megdöbbentő – konkrétan látni kell ahhoz, hogy az ember elhiggye” – tette hozzá a kutató. Bohu jelenleg további vizsgálatokat végez annak megértésére, hogy a Fusarium oxysporum miért lép kölcsönhatásba az arannyal, és hogy a jelenség a felszín alatti nagyobb aranylelőhelyekre utalhat-e. Amennyiben igen, az hasznára válna az iparnak az új lelőhelyek felkutatásában.
Ausztrália a világ második legnagyobb aranytermelője, ám az előrejelzések szerint a termelés csökkeni fog a közeljövőben, hacsak nem tárnak fel újabb lelőhelyeket. A világszerte előforduló Fusarium oxysporum az amatőr aranykeresők számára azonban nem szolgál segítségül, mivel a fonalaihoz tapadó aranyrészecskék csupán mikroszkóppal láthatóak.
(MTI)