Az Adria vezeték kapacitására vonatkozó vizsgálat 2027-ben zárul, eredménye kétségeket ébreszt.
Lassan, de biztosan apad a magyarországi stratégiai kőolajkészlet, miközben Kijev még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság-kőolajvezetéken. A vezeték zárva tartása Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szerint is politikai okokra vezethető vissza, Ukrajna többek közt az olajblokáddal is megpróbálja befolyásolni a vasárnapi választás eredményét.
Mint egy kiszivárgott dokumentumból kiderült, ha a Tisza Párt nyer, első dolguk az lesz, hogy végleg leválasszák Magyarországot az olcsó és stabil orosz kőolaj- és földgázbeszerzésről és teljes és azonnali energetikai átállást hajtsanak végre, Brüsszel elvárása szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiszivárgott energiapolitikai tervben többek közt a rezsicsökkentés, a védett üzemanyagárak megszüntetése, a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítása, és az MVM privatizációja szerepel. A Tisza Pártnak tulajdonított tervezet a szakértők szerint nagyon nagy érvágást jelentene a magyar háztartásoknak.
Ez a terv amellett, hogy a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagár megszüntetését jelentené, így a lakosságnak és a gazdaság szereplőinek jelentős többletterhet okozna, évekig azt is lehetetlenné tenné, hogy az ország a szükségleteinek megfelelő mennyiségű kőolajhoz jusson.
Ennek oka, hogy az Adria-kőolajvezeték nem lehet tudni, le tudja-e szállítani azt a kőolajmennyiséget, ami megfelel a Barátság kapacitásának. A Magyar Nemzet arról ír, hogy
az Adria-kőolajvezeték tényleges kapacitását már vizsgálják a szakemberek, de az eredményre 2027-ig biztosan várni kell. Azaz akkor sem lenne képes Magyarország pótolni a Barátság kiesését, ha a Horvátország felől érkező cső kapacitása ezt lehetővé teszi, mivel még nem lett kipróbálva.
Ráadásul a Mol a horvát állami olajtársasággal, a Janaffal is jogi vitába keveredett, mivel a magyar olajvállalat szerint a tranzitdíj négyszer-ötször annyi, mint az EU átlaga, vagyis Zágráb jelentős felárat számol fel a tengeri szállítmányok továbbításáért a kikötőből a százhalombattai finomítóba, visszaélve monopol helyzetével.
A hazai olajblokádot tovább súlyosbítja, hogy az iráni háború miatt a globális kőolajkínálat jelentős része kiesett. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt Európa a legtöbb kőolajat nem a Közel-Keletről vásárolja, a globális kínálatcsökkenés hatása ugyanakkor begyűrűzik: a Brent kőolaj ára tartósan 100 dollárt meghaladó szintre emelkedett, miközben az ázsiai országok – magasabb árat kínálva – gyakran eltérítik az Európába tartó szállítmányokat. Nem véletlen, hogy Magyarország, Szlovákia és a beszámolók szerint már más országok is az orosz kőolajszállítás újraindításáért küzdenek.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Brüsszel április 15-én, a választások után rögtön elvágná az orosz olajat, ami 1000 forintos benzint hozna. Szijjártó Péter szerint a tét a megmaradásunk. Április 12-én eldől: idegen érdekek és drasztikus áremelkedés vagy a magyar szuverenitás és a rezsicsökkentés?
A miniszterelnök húsvét alkalmából az édesanyját látogatta meg.
Az elemző úgy véli, ebben a helyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarország tud-e vásárolni olcsó orosz energiát vagy nem.
A Tisza energiatervéről, a Fidesz győzelméről és Magyar Péterről születtek húsvéthétfői költemények.
Az eset a XI. kerületben, a Neszmélyi út és a Péterhegyi út kereszteződésénél történt.
„Akár holnap éjjel elfoglalhatjuk Iránt”: szintet lépő retorika vagy Trumpnál betelt a pohár?
Zelenszkij magas rangú vezetője szerint, ha sikerülne megoldani a sorozás kérdését, Ukrajnának akár 10 évre is elég katonája lehet.
