Az Adria vezeték kapacitására vonatkozó vizsgálat 2027-ben zárul, eredménye kétségeket ébreszt.
Lassan, de biztosan apad a magyarországi stratégiai kőolajkészlet, miközben Kijev még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság-kőolajvezetéken. A vezeték zárva tartása Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szerint is politikai okokra vezethető vissza, Ukrajna többek közt az olajblokáddal is megpróbálja befolyásolni a vasárnapi választás eredményét.
Mint egy kiszivárgott dokumentumból kiderült, ha a Tisza Párt nyer, első dolguk az lesz, hogy végleg leválasszák Magyarországot az olcsó és stabil orosz kőolaj- és földgázbeszerzésről és teljes és azonnali energetikai átállást hajtsanak végre, Brüsszel elvárása szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiszivárgott energiapolitikai tervben többek közt a rezsicsökkentés, a védett üzemanyagárak megszüntetése, a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítása, és az MVM privatizációja szerepel. A Tisza Pártnak tulajdonított tervezet a szakértők szerint nagyon nagy érvágást jelentene a magyar háztartásoknak.
Ez a terv amellett, hogy a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagár megszüntetését jelentené, így a lakosságnak és a gazdaság szereplőinek jelentős többletterhet okozna, évekig azt is lehetetlenné tenné, hogy az ország a szükségleteinek megfelelő mennyiségű kőolajhoz jusson.
Ennek oka, hogy az Adria-kőolajvezeték nem lehet tudni, le tudja-e szállítani azt a kőolajmennyiséget, ami megfelel a Barátság kapacitásának. A Magyar Nemzet arról ír, hogy
az Adria-kőolajvezeték tényleges kapacitását már vizsgálják a szakemberek, de az eredményre 2027-ig biztosan várni kell. Azaz akkor sem lenne képes Magyarország pótolni a Barátság kiesését, ha a Horvátország felől érkező cső kapacitása ezt lehetővé teszi, mivel még nem lett kipróbálva.
Ráadásul a Mol a horvát állami olajtársasággal, a Janaffal is jogi vitába keveredett, mivel a magyar olajvállalat szerint a tranzitdíj négyszer-ötször annyi, mint az EU átlaga, vagyis Zágráb jelentős felárat számol fel a tengeri szállítmányok továbbításáért a kikötőből a százhalombattai finomítóba, visszaélve monopol helyzetével.
A hazai olajblokádot tovább súlyosbítja, hogy az iráni háború miatt a globális kőolajkínálat jelentős része kiesett. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt Európa a legtöbb kőolajat nem a Közel-Keletről vásárolja, a globális kínálatcsökkenés hatása ugyanakkor begyűrűzik: a Brent kőolaj ára tartósan 100 dollárt meghaladó szintre emelkedett, miközben az ázsiai országok – magasabb árat kínálva – gyakran eltérítik az Európába tartó szállítmányokat. Nem véletlen, hogy Magyarország, Szlovákia és a beszámolók szerint már más országok is az orosz kőolajszállítás újraindításáért küzdenek.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint végre az orosz ortodox egyház képviselői ellen is hozhatnak büntetőintézkedéseket.
A közlemény szerint a Guardianen megjelent értesülések álhírnek minősülnek.
Az EU Observer szerzője szerint ki kell használni Orbán Viktor választási vereségét, és át kell vinni a Kirill pártiárka elleni szanckiókat.
Többé nem tudják kire fogni a blokk megosztottságát.
A lengyel miniszterelnök türelmet kér.
Jelentősen átalakul a Fidesz-frakció: többen visszaadták a mandátumukat.
Az influenszer jelöletlen honvédségi repülőgépekről ír.
