Gyűlölték és lerombolták a budapesti bérházak kupoláit, tornyait a kommunisták
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
A felesleges fogyasztásnál nincs nagyobb környezetterhelés – olvasható a NatGeóban.
„Többe kerül egy zöld otthon kialakítása, mint egy átlagos új építésű lakásé?
Mitől zöld egy otthon? Attól, hogy tele van szobanövényekkel, vagy attól, hogy energiaigénye alig terheli meg a környezetet? Sajnos a vastagabb hőszigetelés, korszerű nyílászárók, alacsony energiaigényű háztartási gépek, minősített környezetbarát építési anyagok (pl. polisztirol hab helyett kőzetgyapot), hővisszanyerős technológiák drágák, a magyar lakosság egy jelentős része nem engedheti meg magának. Áldásos lenne, ha az állam nagyobb szerepet vállalna ennek előmozdításában.
Mit ajánl annak, aki zöld otthon tervezésbe/építésbe szeretne belevágni?
Elsőként gondolja át, hogy mire van szüksége. Melyek a valós igényei? A felesleges fogyasztásnál nincs nagyobb környezetterhelés. Tényleg háromállású garázst szeretne, vagy elég egy kültéri tető az autóknak? Tényleg trópusi fából készült parkettára vágyik, vagy jó lesz az itthoni tölgy is? Ha kész az igénylista, jöhet a tervezés, ezt feltétlenül bízzuk szakemberre. Egy ház energiaigényének környezettudatos optimalizálását csak számításokkal lehet jól megoldani. De íme egy olcsó és egyszerű megoldás: a nyári hőség ellen kiváló, ha fát ültetünk a ház déli oldalára.
„A klímaválságot az ember vagyonfelhalmozó életmódja hívta életre, nem a beton és az acél. Ha tehát igazán környezettudatos otthont akarunk létrehozni, kezdjük magunkkal: vizsgáljuk meg alaposan, hogy valóban a vagyonfelhalmozás jelenti-e életünk értelmét?” – javasolja Radnóthy Szabolcs belsőépítész.”
A National Geographic cikkének szemléje.