Túlbeszélt vagy éppen még mindig tabusított a Hitler-téma a mai közbeszédben? Thomas Sandkühler német történész „Adolf H. – egy diktátor életútja” című könyve most jelent meg magyarul: a szerző szerint a mai fiataloknak is foglalkozniuk kell a témával. Tudósításunk a Könyvfesztiválról!
A Magistra Kiadó gondozásában jelent meg a Könyvfesztiválra Thomas Sandkühler német történész „Adolf H. – egy diktátor életútja” című könyve. A kötet érdekessége, hogy kifejezetten a fiataloknak mutatja be a német diktátor történetét. A Könyvfesztiválra ellátogató Sandkühler a könyv fordítójával beszélgetett az életrajzról.
Miért volt fontos megírni egy újabb Hitler-könyvet? – hangzott az első kérdés. Sandkühler elmondta: fontos volt, hogy elkészüljön egy kifejezetten fiataloknak szóló életrajz a diktátorról, kevés kamasz rendelkezik ugyanis alapos ismeretekkel a témában. A történész hangsúlyozta: Hitler személyéről és nem társadalmi hátteréről van szó a műben.
A könyv fordítója elmondta: érte olyan kritika a művet, hogy nem kéne a fiatalokat ezzel a történettel terhelni, hiszen csak felzaklatja őket. Sandkühler szerint ez gyakori érv Németországban, de ezt nem engedhetjük meg,
A könyv a saját nyelvükön szólítja meg a fiatalokat, a történet etikai aspektusait nem hanyagolja el a szerző, de nem is akar erkölcsi prédikációt tartani. A történész hozzátette: Németországban a diákok 15-16 éves korukban tanulnak először a holokausztról, a könyvet 14 éves kortól ajánlja, de azok a felnőttek is olvashatják, akik szeretnék felfrissíteni a tudásukat.
A kutatások szerint napjainkban két faktor van jelen a németek fiatalok tudatában a náci időszakkal kapcsolatban: Hitler személye és a náci bűntettek, míg korábban inkább az a kérdés foglalkoztatta őket, hogyan alakulhatott ki ez a diktatúra.
Ahogy Sandkühler könyve utolsó fejezetében fogalmaz, Hitler „élőhalottként” él tovább, profitábilis jelenséggé vált, másképpen mondva Hitlert is elérte a kommercializálás. A hetvenes években lezajlott egy bizonyos „Hitler-hullám” Németországban, ennek során a könyvpiacon és a mozikban Hitlert démonizáló alkotások jelentek meg.
Sandkühler úgy véli, veszélyes a démonizáció: a nácizmus idején a német nép nagy része szimpatizált vele, Franciaország megszállásakor ért tetőpontra a népszerűsége.
ezzel a felelősség alól igyekeztek kihúzni magukat a németek.
A könyvet érő másik kritika az, hogy a Hitler által elkövetett szörnyűségek nem történhetnek meg újra. Sandkühler kifejtette: a történelem valóban nem ismétli meg magát ilyen konkrétan, de bizonyos „történelmi struktúrák” újra megjelenhetnek. A fordító a populizmus előretörésére terelte a szót, szerinte a goebbelsi jelszavakat halljuk vissza napjainkban is. A történész úgy véli, az az akarat, hogy a „sértett német nemzetnek” visszaadják a dicsőséget, ma is él.
Sandkühler arról is értekezett, hogy a kelet-európai népek által elszenvedett sérelmek máig is alakítják a politikát, így például Magyarországon is. Ahogy Horthy politikai tőkét kovácsolt a sérelmekből, a mai magyar politikában is ennek lehetünk szemtanúi – vélelmezte.
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia,
Ausztriában nem volt népszerű a Monarchia, az osztrákok féltek a szláv fenyegetéstől, ezért is kívántak Németországhoz csatlakozni. Az osztrákok nem erőszakos cselekedetként fogták fel az Anschlusst. Ausztriában nem volt nehéz bevezetni a zsidótörvényeket, mivel a Monarchiában és Kelet-Európában jellemzően nagyobb volt az antiszemitizmus, amely a Keletről bevándorló zsidók ellen irányult – mondta a történész.
A századfordulón Bécs minden második lakosa bevándorló volt, hatalmas indulatok feszítették szét a birodalmi fővárost. Karl Lueger bécsi polgármester Hitler egyik mentora lehetett: ő adott neki leckét abból, hogyan lehet az antiszemita uszítás és a jóléti intézkedések elegyítésével tömegeket megnyerni. Sandkühler végül egy „tehetséges, de bűnöző hajlamokkal rendelkező ember felemelkedéseként” írta le Hitler történetét.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
„Nekünk, magyaroknak nincs szükségünk sem engedélyre, sem pedig mandátumra. Sem Brüsszelből, sem Berlinből” – mondta Szijjártó Péter.
Merz szerint maximálisan fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást a háború befejezéséért.
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
„Nem engedjük el Márta kezét” – írta a miniszterelnök.
A lengyel elnök különegyeztetést folytatott volna a magyar miniszterelnökkel.
