Szilvásyék az orosz titkosszolgálattal világították át a Nemzetbiztonsági Hivatalt

Nyilvánosságra hozta a Legfőbb Ügyészség a kémbotrány néven elhíresült, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit érintő ügy egyes részleteit, valamint az ennek kapcsán hozott bírósági döntések kivonatait. A titkosítás alól feloldott iratok tanúsága szerint a végül felmentett vádlottak súlyos károkat okoztak azzal, hogy az orosz hírszerzés állományába tartozó személyek poligráfos vizsgálat alá vethették az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes munkatársait – számol be a Magyar Nemzet.

A Legfőbb Ügyészség által szerdán nyilvánosságra hozott a vádirati tényállás szerint a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői, Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.

Az NBH 16 tisztjét vizsgálták át az oroszok

A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt azért emelt vádat négy férfival szemben, mert közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.

A vádirati tényállás lényege szerint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter (Szilvásy György) és a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója (Galambos Lajos) a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. Szilvásy György – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent –, élt a felajánlással, és arra utasította Galambost, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival.

Ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatához tartozó személyek a Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.

A tisztek beszervezhetőségéről is információkat szerezhetett az FSZB

A külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy – szintén megvádolt – személy végezte.

A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így a Hivatal támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.

A vezetőváltást követően, az új főigazgató (Laborc Sándor) tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.

A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának jogerős ítélete a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. A bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.