Nyilvánosságra hozta a Legfőbb Ügyészség a kémbotrány néven elhíresült, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit érintő ügy egyes részleteit, valamint az ennek kapcsán hozott bírósági döntések kivonatait. A titkosítás alól feloldott iratok tanúsága szerint a végül felmentett vádlottak súlyos károkat okoztak azzal, hogy az orosz hírszerzés állományába tartozó személyek poligráfos vizsgálat alá vethették az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes munkatársait – számol be a Magyar Nemzet.
A Legfőbb Ügyészség által szerdán nyilvánosságra hozott a vádirati tényállás szerint a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői, Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
Az NBH 16 tisztjét vizsgálták át az oroszok
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt azért emelt vádat négy férfival szemben, mert közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
A vádirati tényállás lényege szerint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter (Szilvásy György) és a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója (Galambos Lajos) a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. Szilvásy György – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent –, élt a felajánlással, és arra utasította Galambost, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival.