A többségi demokrácia, a nemzeti szuverenitás és az ezek ellen támadó globalizmus volt a középpontjában a Kommentár folyóirat legújabb számának bemutatóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Március 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Kommentár folyóirat legutóbbi lapszámát. A bemutatót Békés Márton főszerkesztő, történész, a Terror Háza kutatási igazgatója moderálta, vendégei Frank Füredi szociológus, a Kenti Egyetem professor emeritusa, Karácsony András jogfilozófus, az ELTE oktatója, Szánthó Miklós jogász, az Alapjogokért Központ igazgatója, és Czopf Áron történész voltak.
Békés Márton elmondta, hogy a lap borítóján látható hullámtörők az állami szuverenitást szimbolizálják, melyek felfogják a globalizmus erejét. Az EP-választásokhoz közeledve fontosnak tartotta, hogy lapszámolt szenteljenek a szuverenitás kérdésének, ugyanis véleménye szerint „a nemzetállami határok a globalizmus egyetlen hiteles hullámtörői lehetnek”. A történész kifejezte reményét, hogy sikerül „védelmezni a közösséget, amely a határok között él”, azaz a szuverenitás keretei között élő népet a külső behatásoktól.
Hinni a demokráciában
Frank Füredi tulajdon írását mutatta be, melynek címe: Miért a nép a szuverén? Füredi szerint a demokratikus alapokra helyezkedett nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás fogalmai korunkra „hiánytalanul egymásra találtak”. A világhírű szociológus szerint az ókori Athénban indult el a diskurzus, miszerint az emberek csak akkor szabadok, ha van saját határuk. Füredi véleménye, hogy a határok garantálták a demokráciát, és hogy csak határok között van igazán szabad politikai élet.
A szociológus felemlegette, hogy nemrég Amszterdamban volt egy vitája, amikor is a demokrácia fontossága mellett érvelt. Egy holland kollégája viszont azzal érvelt, hogy a demokrácia csak akkor jó, ha liberálisokat választanak meg. Füredi kritizálta a véleményt, miszerint a demokrácia nem önmagában lenne értékes. „Én hiszek a demokráciában, mert hiszek a többségben” – jelentette ki a rendezvényen, hozzátéve, hogy a demokrácián keresztül lesznek az emberek igazán polgárok.
Kivételes állapot?
Karácsony András Carl Schmitt német filozófus gondolatait kommentálta. Mint a jogfilozófus elmondta, Schmitt munkásságának tartalmilag legfontosabb részét a Weimari Köztársaság szűk másfél évtizede alatt alkotta meg. Schmitt „mániákusan foglalkozott a szuverenitás problémájával”, mely diskurzus a második világháborút követően teljesen kikerült a közbeszédből. Schmitt szerint az a szuverén, aki a „kivételes állapotról dönt”. A kivételes állapot, amikor nem a jogi normák által lefektetett rend uralkodik - fejtegette Karácsony. Azonban ez az állapot nem is káosz, vagy félelmetes helyzet, hanem határhelyzet. Az ilyen állapot segít megérteni, milyen fontos a normális állapot, amikor nem kivételes a helyzet.
Szánthó Miklós arról beszélt, hogyan valaki egyszerre demokrata és antiliberális. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a jogállamiság fogalmait felhasználva különböző szupranacionális szervek beavatkoznak az állami szuverenitásba, illetve ennek kapcsán a nemzeti identitásba, az alkotmányos önazonosságba. Szánthó saját írására utalva úgy fogalmazott, hogy bár sokan mondják, hogy léteznek Európai Uniós standardok, illetve mindenki által osztott értékeke, ám a gyakorlatban ilyenek nem léteznek. Az egyes EU-s országokon nem kérhető számon, ha bizonyos hatásköreiket nem adják át Brüsszelnek. A liberális elit semlegesnek állít be olyan fogalmakat, mint a demokrácia, vagy az emberi jogok, pedig ezek a fogalmak egy értékrendet közvetítenek, a „progresszív ortodoxia értékkánonjába” tartoznak.
Czopf Áron politológushallgató, szimbólumkutató úgy fogalmazott, hogy a szuverenitás hiányában lehet igazán megérteni, mi is a szuverenitás. Az államalapítást követően azért ismerték el a magyar államot a nagyhatalmak, mert a magyar állam katonai erőt tudott felmutatni, ellentétben másokkal, például a csehekkel vagy a bolgárokkal. A szuverenitás fogalmát tehát nem engedményként, hanem vívmányként kell látni.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az iCon Sopron gazdaságpolitikai konferencián Magyarország szuverenitási kérdései mellett választ kaphattak a résztvevők a hazai közlekedést érintő kérdésekre is, és megismerkedhettek olyan világmárkákkal is, melyek kiemelkedő eredménnyel működnek Nyugat-Magyarországon.
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az ukránok „láthatóan minden egy lapra tettek fel, és ezt a lapot Magyar Péternek hívják”.
Brüsszelben és Kijevben már kész tényként kezelik, hogy a Tisza Párt alkalmazkodni fog az uniós elvárásokhoz.
A másként gondolkodókat szalonképtelennek nyilvánították, és kirekesztették az általuk fősodorként definiált gondolkodásból. Giró-Szász András írása.
Az ügy túlmutat a magyar–ukrán konfliktuson, és az Európai Unió jövőjéről szóló vitákat is érinti.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
A G7 pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői jelezték, készek minden szükséges lépést megtenni, hogy támogassák a globális energiaellátást.