Vasból formált, karcsú idő – Seregi György emlékezete

„Mintha egy helyiségből az időt
kiszivattyúznák, és se azelőtt,
se ezután soha többé, csak a
fém és üveg és villany évszaka”
- Rakovszky Zsuzsa: Mintha -

Seregi Györgyiparművész és kovácsmester 1953-ban született, az elmúlt napokban hunyt el.Bár munkái országszerte láthatóak, művészete és élete szorosan a Dunakanyarhoz kötődött. Nagymaroson rendezte be műhelyét, számos alkotása áll Vác, Szob, Nagymaros vagy épp Kismaros közterein, házfalain.

Rangos mesterektől tanult a bécsi Művészakadémián, és számos díjjal ismerték el munkásságát: 1982-ben a Képző-és Iparművészeti Lektorátus ítélt meg számára nívódíjat, 1995-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének különdíját kapta, de kitüntették Pest Megye Művészetéért és nagymarosi Pro Urbe díjjal is.

A szakmai méltatásoknál és kiállításoknál azonban sokkal fontosabb, maradandóbb mindaz, amit keze munkájával megteremtett. Ha a viszontagságosan elkészültváci kálvária-kapura, aSzent Erzsébet-szoborra vagy az '56-os emlékműre, esetleg az Orczy-kertben álló hüllő-kompozícióra gondolunk, megértjük, mi is tette olyan különlegessé művészetét. Azt, hogy miként tudta alkotásaiban légiessé, játékossá oldani a vas ridegségét, szigorát.

és az asszociációk mentén karcsú formákba szelídült.

Seregi György 65 évesen távozott. Emlékét őrző műalkotásai közül érdemes most a legfontosabbakat megidézni.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-szobor Vácon

Hüllő és tojás kompozíció a Természettudományi Múzeum előtt

1956-os kompozíció Vácon

Nagymaros - millenniumi emlékút

***

Fényképek: seregi.hu és szoborlap.hu