Vérlázító: letépte a svájci Szűz Mária-szobor ruháját az afgán migráns, koronáját pedig fejére helyezte
Épp karácsony előtt randalírozott a 17 éves migráns, a hívők csak imádkoztak tovább.
A váci kálvária kovácsoltvas kapuja keresztet formázva tekintet az alatta elnyúló városra, a fény feszület formájában töri át a kapu monumentális szerkezetét. Alkotója, Seregi György iparművész nemrég távozott az árnyékvilágból.
„Mintha egy helyiségből az időt
kiszivattyúznák, és se azelőtt,
se ezután soha többé, csak a
fém és üveg és villany évszaka”
- Rakovszky Zsuzsa: Mintha -
Seregi Györgyiparművész és kovácsmester 1953-ban született, az elmúlt napokban hunyt el.Bár munkái országszerte láthatóak, művészete és élete szorosan a Dunakanyarhoz kötődött. Nagymaroson rendezte be műhelyét, számos alkotása áll Vác, Szob, Nagymaros vagy épp Kismaros közterein, házfalain.
Rangos mesterektől tanult a bécsi Művészakadémián, és számos díjjal ismerték el munkásságát: 1982-ben a Képző-és Iparművészeti Lektorátus ítélt meg számára nívódíjat, 1995-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének különdíját kapta, de kitüntették Pest Megye Művészetéért és nagymarosi Pro Urbe díjjal is.
A szakmai méltatásoknál és kiállításoknál azonban sokkal fontosabb, maradandóbb mindaz, amit keze munkájával megteremtett. Ha a viszontagságosan elkészültváci kálvária-kapura, aSzent Erzsébet-szoborra vagy az '56-os emlékműre, esetleg az Orczy-kertben álló hüllő-kompozícióra gondolunk, megértjük, mi is tette olyan különlegessé művészetét. Azt, hogy miként tudta alkotásaiban légiessé, játékossá oldani a vas ridegségét, szigorát.
és az asszociációk mentén karcsú formákba szelídült.
Seregi György 65 évesen távozott. Emlékét őrző műalkotásai közül érdemes most a legfontosabbakat megidézni.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet-szobor Vácon
Hüllő és tojás kompozíció a Természettudományi Múzeum előtt
1956-os kompozíció Vácon
Nagymaros - millenniumi emlékút
***
Fényképek: seregi.hu és szoborlap.hu