Milyen lesz az új Közlekedési Múzeum?

Sokat hallhattunk a Közlekedési Múzeum épülete körül kialakult kálváriáról az elmúlt időszakban. Az eredetileg a Liget Projekt keretében felújításra szánt múzeumról végül az a kormányzati a döntés született, hogy a Városligetből Kőbányára költözik, és a MÁV egykori Északi Járműjavítójának jelenleg kihasználatlan területén kap új helyet. A döntést elég sok negatív kritika érte, a felháborodás leginkább annak szólt, hogy a főváros egyik legnépszerűbb múzeuma a belvároson kívül, egy nem kifejezetten felkapott területen kap új otthont. A Közlekedési-rajongók leginkább attól féltek, hogy a múzeum ezzel kikerül majd a városi vérkeringésből. 

Aki szerda este ellátogatott a Kossuth Múzeumhajóra, és meghallgatta Vitézy Dávid főigazgatót az idei második HajóHíd Esten, az meggyőződhetett róla, hogy a múzeum sorsa a lehető legjobb kezekben van. Vitézy irányítása alatt egy olyan 21. századi, világszínvonalú intézménnyé válhat az új Közlekedési Múzeum, ami nemhogy elveszni nem fog, hanem Magyarország top múzeumai között foglal majd helyet. Tudósításunk.

***

Izgalmas időszakon vagyunk túl a múzeum életében – kezdi Vitézy Dávid, aki 2016 óta a Közlekedési Múzeum főigazgatója. Rögtön a beszélgetés elején tisztázza a múzeum álláspontját a költözéssel kapcsolatban: nem a Liget ellenében történt a végső döntés,

A Városligetben nehezen lehetett volna megvalósítani az elképzelt kiállítótereket, a felszíni bővülés lehetőségei korlátozottak voltak. Az elképzeléseknek megfelelő föld alatti kiállítótér kialakítása pedig igen drága beruházás lett volna, ezért a múzeum vezetése és a kormány több mint egy éves párbeszéd után úgy döntött, hogy a Közlekedési a volt Északi Járműjavítóba költözik. 

„Nemes szándék volt az eredeti elképzelés, hogy a Városligetben, a régi helyén legyen a múzeum; de be kellett látnunk, hogy nem volt összeegyeztethető az igényeinkkel. Magyarországon a múzeum szóról még mindig valami porosra és régire asszociálunk, ezen változtatni kell. Egy múzeumnak élményhelyszínné kell válnia, ez az intézmények túlélésének kulcsa. Ezt a szerepfelfogást szem előtt tartva be kellett látnunk, hogy kell a hely, elsősorban azért, hogy az ikonikus, régi járműveket be tudjuk mutatni a közönségnek” – vázolja a főigazgató az új alapokat.

Autentikus helyszín

Olyan helyszínt kerestek, ami könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel, emellett barna mezős, rozsdaövezeti terület, hogy autentikus legyen.

 „Az Északi Járműbontó ugyanolyan távol van a belvárostól, mint a Városliget. A válság közbeszólt, és a hét hektáros területet a MÁV végül nem értékesítette. Idővel ipari örökséggé vált, így jutottunk oda, hogy új funkciót adjunk neki, és múzeumnak használjuk” – ismerteti a döntés hátterét. 

„A budapestiek mentális várostérképükön azért érzik messzinek, mert a terület sosem volt a belváros kiterjesztett része, mint a Liget. De ettől még fontos csomópont, itt közlekedik a óriási utasforgalmat lebonyolító 1-es villamos, és a 28-as is a közelben áll meg.”

Több mint százötven évvel ezelőtti vasútvonalak futnak a terület mellett, amik régen a ma már nem használt Józsefvárosi Pályaudvarra futottak be, emiatt került ide járműjavító. A területen található Dízelcsarnok, amely a múzeum tervezett főépülete lesz, a második világháború után, 1962-ben épült újjá. 

„A mögötte található Eiffel-csarnok értékes, századeleji épület. Sokan kérdezik, hogy miért nem abba a csarnokba költözünk, hiszen sokkal szebb, az Operaház műhelyháza lesz egyébként, itt lesz a kellék- és jelmezraktáruk. Az Eiffel-csarnok azt a fajta populáris nosztalgiát idézi, amit ma Budapest fénykorának nevezünk, számunkra mégis izgalmasabb egy olyan csarnokot megmenteni, ami nem egy kifejezetten felkapott korszakból, a hatvanas évekből maradt ránk. Olyan építészeti örökség ez, aminek megtartása indokolt, felújítása izgalmas és szükségszerű” – magyarázza Vitézy.

A járműjavító régi óvodája ma is működik a területen, de már folynak a tárgyalások a költözésről Kőbánya önkormányzatával. Így be lehet majd menni a Közlekedésibe közvetlenül a tömegközlekedési csomópontról. A Hungária körútra néző művelődési ház funkciója körül még vannak viták, minden bizonnyal látogatóközponttá alakul majd. Egy biztos, az épület megmarad – nyugtat meg mindenkit.

Február végén mindenre fény derül

Az új helyszín háromszorosa a réginek,

Szükség is lesz ennyi helyre, hiszen a múzeum új koncepciója arra épül, hogy minél több járművet meg tudjanak mutatni a jelenleg is nagy ütemben bővülő gyűjteményből. „Egy korszakból a hetedik ugyanolyan motorkerékpár talán már nem lesz olyan érdekes, nem szabad túltelíteni a látogatókat. De amink van, azt mind meg szeretnénk mutatni” – vallja Vitézy, és hozzáteszi, hogy a kiállítótér pontos kialakítása még nagyban függ a nyertes pályázattól. „Könyvtárral, kutatóhelyiséggel is számolunk, és szeretnénk bemutatni azt az óriási térképi és műszaki rajzi örökséget, amit őrzünk.”

A főigazgató részletesen mesél a pályázat előkészítéséről és a pályáztatás menetéről. A szakmai zsűri jelen pillanatban még a döntési fázisban van, tizenhárom beérkezett pályamű részletes értékelése zajlik. „Talán annyit elárulhatok, hogy a legizgalmasabb viták a zsűriben jelenleg az alaprajzzal kapcsolatosak. Szinte biciklire pontosan megadtuk a pályázó irodáknak, hogy miket szeretnénk kiállítani. Több mint negyven szakértő dolgozik azon, hogy a legjobb döntést hozzuk meg. Nagyon remélem, hogy olyan lesz a végeredmény, ami elnyeri a magyar közvélemény támogatását”– mondja. 

Február végén kerül nyilvánosságra a nyertes, de ezen felül csak annyit mondhatott el, hogy nagy nevű hazai és nemzetközi építészirodákat kértek fel a meghívásos pályázatra.

Új megközelítés: nem minden közlekedik, ami mozog

„Azt akartuk, hogy legyen egy világos íve a kiállításnak, és mindenképpen szeretnénk kizárólag Magyarországgal foglalkozni” – szögezi le az alapokat Vitézy az állandó kiállítás felépítéséről kapott kérdésre. „Nyilván lesznek kitekintések, külföldi magyar sztorik, de a kiállítás vezérvonala a magyar közlekedés lesz. Kifejezetten a magyar emberek közlekedésére létrejött újításokkal fogunk foglalkozni, szeretnénk elkerülni a sportrepülőket vagy gazdasági járműveket.”

„Nem minden közlekedik, ami mozog – ez a legfontosabb alapvetése az kiállításnak. Szeretnénk a régi Közlekedési kiállítását letisztítani” – fogalmazza meg az új múzeum legfontosabb alapelvét.

Büszkén mesél róla, hogy a múzeum zárva tartása alatt is folyamatosan bővítik a gyűjteményt:

„Az nagyon fáj, hogy nincs világháború előtti budapesti buszunk, aki tud, róla szóljon a múzeumnak” – hívja fel a közönség figyelmét.

Budapest szempontjából is fontos újítás készül

Vitézy Dávid a beszélgetés során többször kiemeli azt a nem titkolt tervet, hogy a múzeum Kőbányára költözésével a környéket is szeretnék feléleszteni. Ennek első lépése lehet az infrastruktúra fejlesztése: a tervek szerint új vasúti megálló épül a múzeum mellé, így akár vonattal is meg lehet majd látogatni a Közlekedési Múzeumot.

„Szeretnénk egy új vasúti megállót létesíteni a múzeum mellé. Ez nem újdonság, a városvezetés régóta tervezi, így a Hatvan felől érkező vonatról le tudnának szállni az utasok 1-es villamosnál. Napi nyolcezer ember használná ezt az állomást, ha megépülne” – avatja be a jelenlévőket Vitézy. „Fürjes Balázs és Mosóczi László elrendelte javaslatunkra azt, hogy ez az új vasúti megálló megépüljön. Pusztán a múzeum miatt nem kellene új állomást építeni, de ennél az érdekes együttállásnál kár lett volna kihagyni ezt.”

(fotók: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)