Csunderlik Péterék könyve, amit joggal tekinthetünk a „vörös terror” fehér könyvének, teljesen új megvilágításba helyezte Szamuely Tibort, a tanácsköztársaság véres kezű népbiztosát. Eddig csak hittük, hogy kegyetlen gyilkos volt: alapos utánajárás nyomán kiderült, hogy a valóságban szenzációs táncos, igazi társasági ember volt, kár lenne személyét néhány gyilkosságon keresztül megítélni. Lépjünk végre túl azon, hogy ki, hány embert ölet meg, nézzük a lényeget: fagyit adott a gyerekek kezébe!
Én megértettem Csunderlik szándékát, el is fantáziáltam, hogy kikről kellene könyvet írnia a következő időkben. A történelmi igazságra éhes közönség várja az új leleplezéseket.
Hitler, a melegszívű állatbarát – A rágalmakon túl
Sokan nem tudják, de Hitler vegetáriánus volt: annyira szerette az állatokat, hogy nem tudta elfogadni, hogy egy állatnak meg kelljen halnia azért, hogy neki étel kerüljön a tányérjára. Ezek után bárki elhiszi, hogy ez a nemes állatbarát bárkinek is szándékosan ártott volna? Ugye, hogy nem. Ideje rehabilitálni, és fátylat borítani a múltra, az egész egy félreértés volt. Adolf Hitler ifjú legényként festőnek készült, több remek akvarellje is fennmaradt, amik többek között templomokat is ábrázolnak. Aki templomokat fest vízfestékkel, az képes lenne Isten választott népét halálra ítélni? Ugye, hogy nem? A történelemtudomány immár többet követel az elnagyolt képnél, amit Hitlerről festettek az évtizedek alatt.
Ismerjük meg végre a szelíd festőt, az antialkoholistát, aki szerette a kutyákat, a hosszú erdei sétákat, a hűséges barátokat!