Ukrajnában hétfőn felpörögtek a külpolitikai és a magyarság vonatkozásában is fontos események. Porosenko elnök hadiállapotot akar bevezetni Oroszországgal szemben, miközben Kárpátalján büntetőeljárással fenyegetik a beregszászi magyar főiskola rektorát, Orosz Ildikót. Mi áll az intézkedések hátterében, és mire számíthat a magyar közösség? Dobsa István kárpátaljai politikust, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnökét kérdeztük.
Porosenko elnök ma bejelentette, hogy javaslatot tesz a hadiállapot bevezetésére. Milyen előzményei vannak ennek a súlyos diplomáciai lépésnek?
A tegnapi Kercsi-szorosnál történt orosz-ukrán katonai incidens után Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot. A testület elnöke, Olekszandr Turcsinov, 60 napos hadiállapot bevezetését javasolta. Ezt az álláspontot Porosenko is támogatta, és a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülését hívta össze ma délutánra, ahol a parlament dönthet a hadiállapot bevezetéséről.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az, hogy miként is zajlik majd a hadiállapot bevezetése, sok kérdést von maga után, viszont ami biztosra vehető, hogy ebben az esetben az ország irányítását a katonaság veszi át. Számítani lehet a határátkelők forgalmának korlátozására, sőt, akár a teljes lezárás lehetősége sem kizárt. De itt megjegyezném, hogy Porosenko természetesen kijelentette, hogy sem általános mozgósításra, sem pedig határzárra nem kell számítani. Ami szinte biztosra vehető, hogy hadiállapot ideje alatt felfüggesztik a gyülekezési jogot. Tehát tilos bárminemű tömegrendezvény, megmozdulás szervezése. Ez kihatással lehet a soron következő, 2019. március 31-i elnökválasztásra, ugyanis a 60 napos hadiállapot közvetlenül a választást már nem, de a néhány hét múlva startoló kampányidőszakot betilthatja. Kampány nélkül pedig választásokat sem lehet tartani,
Szó lehet még kijárási tilalomról, illetve a sajtó és média irányítása fölött is rendelkezhet a katonai vezetés egy esetleg hadiállapot során.
Hogy érinti az Oroszország és Ukrajna között éleződő feszültség a kárpátaljai magyarságot?
A két ország közötti konfliktus rányomja bélyegét a mindennapokra, és ez sajnos a negatív gazdasági mutatókban is észrevehető. A kárpátaljai magyar emberek Ukrajna törvénytisztelő, békeszerető állampolgárai. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a konfliktus a lehető legrövidebb távon konszolidálódni tudjon.
Szintén mai értesülés, hogy Orosz Ildikót, a beregszászi magyar főiskola rektorát kihallgatták az ukrán belügyi szervek, és büntetőeljárást helyeztek ellene kilátásba a Budapesten elmondott október 23-i beszéde miatt. Mi várható ebben az ügyben? Miért érezhet fenyegetésnek az ukrán állam egy megemlékezésen elmondott beszédet?
Noha a hírt még csak egyik helyi internetes ukrán hírportál közölte, meg nem erősített információkra alapozva, így is nagyon aggasztó. Az alapja az, hogy néhány napja az az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) valóban beidézte rektorasszonyt, hogy adjon magyarázatot az 1956-os forradalmi megemlékezésen elhangzott szavaira. A beszéd egyébként nyilvános, három nyelvre lefordítva bárki számára elérhető a világhálón. Amennyiben valós lehet a hír, hogy büntetőeljárás indulhat Orosz Ildikó ellen, ez igazán rossz fényt vetne Ukrajnára, hiszen
az a tény, hogy nyilvános ünnepi beszédekért valakit börtönbüntetésre lehet ítélni. Mi csak remélni tudjuk, hogy egy euroatlanti integráció mellett elkötelezett ország vezetése nem hoz ilyen döntéseket.
Van-e az ukrán kisebbségellenes fellángolásnak újabb epizódja is, amelyről esetleg még a sajtó nem értesült? Mi állhat a fokozódó nacionalista akciók mögött?
Tudomásom szerint nincs. A kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta országszerte feszült a helyzet, ami a társadalom minden szintjén érzékelhető. A negatív gazdasági mutatók és a nehéz szociális helyzet sajnos kedvez az egyre nagyobb teret hódító ultranacionalisták, sok esetben félkatonai szervezetek erősödésének. Meglátásom szerint az Ukrajnában uralkodó társadalmi krízis feloldódásával a nacionalista törekvések is arányosan szorulnak majd vissza. Ez azonban nem valósítható meg a konfliktus békés rendezése nélkül.
Mit tud tenni a magyar kisebbség a jogainak védelmében jelen helyzetben? Milyen lépések várhatóak akár kárpátaljai, akár nemzetközi szinten?
A kárpátaljai kisebbség, ahogy az imént is említettem,
E nézeteinknek hangot is adtunk. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség néhány hete „Ne hagyjuk lerombolni a békét Kárpátalján!” felirattal békekampányt indított. A kampány keretein belül óriásplakátok, szórólapok, újságok hasábjain jelenik meg a jelmondat ukránra is lefordítva. Mindezek mellett minden lehetséges fórumon igyekszünk felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az elmúlt időszakban a kárpátaljai kisebbség helyzetét is nehezítő intézkedésre. Ukrajnában ugyanis jelenleg a kisebbségi jogok folyamatos szűkítése zajlik, illetve közösségünk tagjait folyamatosan érik jogsértések.
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Jókedvük volt az angoloknak.
Hogy is tehetne ilyet? Egyik magyar vezető sem jelenthette ki Trianon előtt, hogy lelkesen várja a területek elvesztését.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
A Hamász beleegyezett, hogy szabadon engedi az összes, még fogságban lévő izraeli túszt. Trump azonnal reagált.
A szlovák kormányfő beszédében méltatta hazánkat, amikor úgy fogalmazott: le a kalappal Magyarország előtt, ahogy segített Európának a migránshelyzet kezelésében.
