A baloldali történetírás elhallgatta a zsidó ellenállás történetét
2018. november 12. 14:35
A holokauszt alatti jobboldali zsidó ellenállásról is beszélgettek a Veritas Történetkutató Intézet tudományos estjén.
2018. november 12. 14:35
p
0
0
98
Mentés
A magyarországi zsidó ellenállás a holokauszt idején – erről vitatkoztak november 6-án a Veritas Történetkutató Intézet tudományos estjén. Haraszti György történész és Veszprémy László Bernát történész, publicista – portálunk munkatársa – cseréltek eszmét Hermann Róbert történész, kutatócsoport-vezető moderálása mellett.
A beszélgetés során elsősorban három cionista embermentő tevékenységét vizsgálták a magyarországi vészkorszak ideje során, Kasztner Rezsőét, Berend Béla rabbiét és Szilágyi Dénesét. Utóbbi kettő a cionista mozgalom jobboldali eszmeiségéhez tartozott. Megítélésük ellentmondásos, hiszen Kasztnert kollaborációs vádakkal elítélték – majd felmentették – Izraelben, ám 1957-ben az utcán lőtték le Tel-Avivban. Berend a háború után az Egyesült Államokba emigrált, saját magának történeti megítéléséről pereket folytatott Randolph L. Braham történésszel és Moldova György íróval. Szilágyi jobboldali cionista munkáit az 1945-ben betiltott fasiszta irodalom listájára helyezték.
Haraszti elmondta, hogy a megmentettek számát óvatosan kell kezelni, ugyanis minden embermentő szerette felnagyítani saját munkásságát. A történész szerint az egyes szereplők megítélése nem mindig a valós tények alapján történt meg, Szenes Hanna példának okáért sikertelen misszió során vesztette életét, mégis nemzeti hős lett Izraelben. Haraszti kiemelte a zsidó ifjúsági mozgalmak ellenálló tevékenységét, és kifejtette azon véleményét, miszerint valós kollaborációs tevékenység egyetlen itt említett szereplő számlájára sem írható. A történész úgy vélekedett, hogy még számos kérdést megnyugtatóan tisztáznia kell a szakmának, többek között a magyar vezetőség részéről történő mentesítéseket vagy Krausz Miklós embermentő tevékenységét.
Veszprémy arról beszélt, hogy a cionista aktivistákkal szemben megfogalmazódó vád, miszerint csakis a sajátjaikat mentették, csupán részben volt igaz. A legfrissebb kutatások Kasztner Rezsővel kapcsolatban azt mutatják, hogy meglehetősen liberális kiválasztási elvekkel rakták össze a megmentendők listáját, a Kasztner köreihez köthető zsidó aktivisták egyenesen kisebbségben voltak. Hermann kérdésére, miszerint milyen praktikus elvek mentén keresték a cionisták az antiszemita, nacionalista politikusokkal a kapcsolatokat, a történész úgy vélte, hogy a közös nacionalista tónus mellett a zsidóság kivándoroltatásának célja is különös módon azonos volt. A cionisták természetesen az utóbbit embermentő célokkal tették, így nem lehet őket kollaborációval vádolni.
A közönség kérdései során felmerült, hogy a konzervatív szemlélet mit kezdhet ezekkel a cionista, zsidó nacionalista ellenállókkal. Haraszti az objektív szempontokat és az elhallgatás megtörését emelte ki, míg Veszprémy úgy fogalmazott, hogy szakítani kell a múlt rendszer történetírásában és napjaink nyugati akadémiai köreiben dívó nézettel, miszerint a cionizmus a fasizmus egyik válfaja lett volna. A beszélgetés során mindegyik történész meggyőződésének adott hangot, miszerint a cionista ellenállók méltatandó tevékenységet folytattak, és az utólagos vádak velük szemben nem nyertek bizonyítást.
Szakály Sándorral, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójával készült korábbi interjúnkat itt olvashatják el.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
A másik két figurát nem ismerem, de Kasztnernek igenis megvannak a maga bűnei. A hazai zsidóságnak legkésőbb 1941-től informálódnia kellett volna, hogy mi történik a zsidókkal Európában, mire számíthatnak egy német megszállás esetén. Nem tették. 1944 tavaszán egyre több információ jutott el Kasztnerékhez a haláltáborokról. Nem juttatták el azokhoz, akiket el készültek hurcolni. Ezért cserébe Kasztner megmenthetett egy vonatnyi embert. Kevés.
A nemzeti szocialista Németországban a zsidó kivándorlást, disszidálást segítő kézikönyvet a Philo-Atlaszt, (Handbuch für die Jüdische Auswanderung) 280 oldalas terjedelemben 1938-ban adta ki a Philo Jüdischer Buchverlag Berlinben.
Szólj, ha találsz hasonló disszidálást segítő kézikönyvet a kommunista országok könyvkiadásában!