Ha sikerül megállapodni a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak, akkor minden esély megvan a jövő évben is a 10 százalék körüli átlagkereset-emelkedésnek. Interjú.
„Már mindenki a 2019-es fizetéseket tervezi. Mi az, ami reálisan összejöhet? Folytatódhat-e a bérdinamika?
Teljesen természetes, hogy ilyenkor már a jövő évi fizetésekkel foglalkozunk, hiszen mindenkit az érdekel, mennyi lesz 2019-ben a havi fix. A jó hír, hogy folytatódik a bérdinamika. Ha sikerül megállapodni a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak 2019-re a 150 ezer forintos havi, minimálbérben és a 202 ezer forintos havi garantált bérminimumban, akkor minden esély megvan a jövő évben is a 10 százalék körüli átlagkereset emelkedésnek. A növekedés jövőre is azokban az ágazatokban lesz a nagyobb arányú, ahol többen dolgoznak a szakképzettséget igénylő alacsonyabb jövedelemszintű munkakörökben. Tehát a bérolló társadalmi szinten várhatóan tovább zárul.
Gyakran felbukkanó kritika, hogy a minimálbér nagyon elmarad nem pusztán a nyugat-európai, hanem a közép-európai szinttől is. Ezen a téren mekkora a felzárkózásunk?
A kritika nem jogos, mert hatalmas az előrelépés. Ha a fentiek megvalósulnak a a minimálbér szintje várhatóan havi 450 euró fölé emelkedik, ami 2010-ben még 260 euró volt! A garantált bérminimumé pedig 600 euró fölött lesz. A többi V4-országban 480 euró a minimálbér.
Mi oszt, vagy szoroz jobban: a minimálbér-emelés, vagy a garantált bérminimum növelése?
A magyar átlagkereset növekedési ütemét a garantált bérminimum sokkal erősebben befolyásolja, mint a minimálbér. Érthető is, hiszen sokkal kevesebben dolgoznak minimálbérért. A szakképzettséget nem igénylő munkakörök aránya a magyar munkaerő-piacon tíz százalék alatti, s közülük is kicsit több, mint fele dolgozik minimálbérért becslésem szerint.”