A tipikusan a tüdőben és orrban található hízósejtek legismertebb tulajdonsága a szervezet allergiás reakcióiban betöltött szerepük. Allergiás roham során ezek a sejtek bocsátanak hisztamint a véráramba, melynek hatására tüsszögés, orrfolyás és az allergia egyéb reakciói jönnek létre. Az allergia kezelésére szolgáló gyógyszerek a hízósejtek tevékenységének bosszantó következményeit igyekeznek blokkolni.
Új tanulmányuban a kutatók arra világítottak rá, hogy a bélben található hízósejtek szerepe egészen más: az általuk a véráramba bocsátott hisztamin a májba kerül, ahol a ketogenezis beindításáért felelős oleoil-etanolamid (OEA) képződését indítja meg. Egészen mostanáig az általános vélelem az volt, hogy az OEA legfőbb szerepe az éhségérzet blokkolása, ám a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a hisztamin által kiváltott OEA-képződés segíti elő a májban a szervezet zsírtartalékaiból kibocsátott zsírsavak ketontestekké alakítását. A ketontestek igen fontos szerepet töltenek be a szervezet hosszabb megerőltetés vagy éhezés alatti túlélésében, mivel tápanyagul szolgálnak az agy és az izmok számára.
Hízósejtek, azaz hisztaminok, illetve az általuk beindított OEA-képződés nélkül nem lennénk képesek túlélni egy maratont, de akár csak egy egynapos kirándulást sem anélkül, hogy folyamatosan valamilyen táplálékot ne vinnénk be a szervezetünkbe. A szerzők szerint érdekes és kissé ironikus, hogy pont a korábban az allergia miatt „rosszfiúknak” tekintett hízósejtek segítenek a fokozott igénybevétel elviselésében. A kutatók szerint érdemes lenne további vizsgálatokkal meghatározni, hogy a hízósejtek hisztaminkibocsátását befolyásoló betegségek vezethetnek-e az olyan betegségek kialakulásához, mint például a fibrózis és májrák előállapotának tekintett steatosis.