Óvatosságra intenek az orvosok: itt a friss jelentés Ferenc pápa állapotáról

Ferenc pápa továbbra is láztalan, és nem tapasztalható nála gyulladásos folyamat.

Új, az emberi szervezet által nélkülözhetetlen funkcióját fedezték fel amerikai kutatók az eddig csak allergiás reakciók beindításáról ismert hisztaminoknak. A Medicalonline cikke szerint a hisztaminok segítenek a zsírtartalék átalakításában, így biztosítják a hosszabb ideig tartó fizikai terheléshez szükséges tápanyagot a testnek.
A tipikusan a tüdőben és orrban található hízósejtek legismertebb tulajdonsága a szervezet allergiás reakcióiban betöltött szerepük. Allergiás roham során ezek a sejtek bocsátanak hisztamint a véráramba, melynek hatására tüsszögés, orrfolyás és az allergia egyéb reakciói jönnek létre. Az allergia kezelésére szolgáló gyógyszerek a hízósejtek tevékenységének bosszantó következményeit igyekeznek blokkolni.
Új tanulmányuban a kutatók arra világítottak rá, hogy a bélben található hízósejtek szerepe egészen más: az általuk a véráramba bocsátott hisztamin a májba kerül, ahol a ketogenezis beindításáért felelős oleoil-etanolamid (OEA) képződését indítja meg. Egészen mostanáig az általános vélelem az volt, hogy az OEA legfőbb szerepe az éhségérzet blokkolása, ám a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a hisztamin által kiváltott OEA-képződés segíti elő a májban a szervezet zsírtartalékaiból kibocsátott zsírsavak ketontestekké alakítását. A ketontestek igen fontos szerepet töltenek be a szervezet hosszabb megerőltetés vagy éhezés alatti túlélésében, mivel tápanyagul szolgálnak az agy és az izmok számára.
Hízósejtek, azaz hisztaminok, illetve az általuk beindított OEA-képződés nélkül nem lennénk képesek túlélni egy maratont, de akár csak egy egynapos kirándulást sem anélkül, hogy folyamatosan valamilyen táplálékot ne vinnénk be a szervezetünkbe. A szerzők szerint érdekes és kissé ironikus, hogy pont a korábban az allergia miatt „rosszfiúknak” tekintett hízósejtek segítenek a fokozott igénybevétel elviselésében. A kutatók szerint érdemes lenne további vizsgálatokkal meghatározni, hogy a hízósejtek hisztaminkibocsátását befolyásoló betegségek vezethetnek-e az olyan betegségek kialakulásához, mint például a fibrózis és májrák előállapotának tekintett steatosis.