A Jobbik távozó alelnöke kitálal a párt körüli botrányokról. Interjú.
„Tegnap Volner János azt mondta, vele és Fülöp Erikkel együtt ön is kilép a pártból. Megtörtént?
Tegnap este küldtem Szabó Gábor pártigazgatónak egy emailt, amelyben közöltem, hogy kilépek a Jobbik Magyarországért Mozgalomból. Bár visszajelzést még nem kaptam, én úgy tekintem, hogy már nem vagyok a párt tagja. Nagyon nehéz, nagyon szomorú döntés volt. Ez nem egy diadalmenet. 2005-ben jelentkeztem a Jobbikba, hivatalosan 2006 óta voltam párttag, tehát erős tizenkét éve. Nem a fénybe, csillogásba érkeztem ide, akkoriban nemhogy a Jobbik népszerűsége – még az ismertsége is rendkívül alacsony volt.
Miért hagyja el a pártot?
Már Dúró Dóri kizárásánál is erősen fontolgattam ezt a lépést. Viszont az, hogy a Janit [Volner Jánost – P.T.] kizárták, az két okból is arra indított, hogy nekem is lépnem kell, mégpedig kifelé. Az egyik egy közösségi indok, és ezt elmondtam az október 5-ei, éjszakába nyúló frakcióülésen is. Ott figyelmeztettem a többieket: „Jól gondoljátok meg, hogyan szavaztok. Ha az utolsó karakteres, karizmatikus, erős vezetőnket – átvitt értelemben – fejbe lövitek csak azért, mert rendkívüli tisztújítást akar, akkor az utolsó esélye is elvész annak, hogy ez a párt valaha jó eredményt tudjon elérni.” A másik pedig becsületbeli ok: jól tudom, hogy Volner János mit tett értem, az országos listaállításnál mellettem érvelt, és bár nem volt egyedül, nem volt könnyű dolga. Hogyha akkor nekem jó volt a Volner János, amikor segítségre volt szükségem, és abból a bizonyos nyakig érőből kihúzott, akkor legyen jó nekem akkor is, amikor mellette ki kell tartanom. Nagyon kényelmes lett volna elücsörögnöm a párt alelnöki székében, 71 százalékos támogatottsággal a hátam mögött. Finom volt a kávé, volt légkondi is. De nem maradhattam, ezt diktálta a parasztbecsület. Meg egyébként is betelt már a pohár.
Mi volt ebben a pohárban Dúró Dóra és Volner János kizárásán kívül?
Részben azok az információk, amiket János említett. De van még más is. Folyamatos kiszorítósdi megy a pártban. Persze, lehet mondani, hogy a politikában meg az emberek alaptermészetében ez benne van. Úgy nem lehet irányítani egy pártot, hogy fajsúlyos kérdésekben ketten-hárman jól megbeszélik a dolgot, döntenek, aztán mindenki rohan utánuk, vagy épp a sajtóból tudják meg, mi történt. Jóra nem tudok gondolni ennek kapcsán. Az sem járja, hogy egy elnökségi tagot többszöri kérésére nem hívják meg kampányértekezletekre, megbeszélésekre.
Egyes jobbikosok azt terjesztik, hogy önöket személyesen Orbán Viktor vette rá arra, hogy kilépjenek…
Ez egy egészen elképesztő baromság.
Mit tud a Volner János által említett Soros-kapcsolatokról?
Az, hogy a béruniós konferencián milyen meghívotti névsor volt – például Monika Ladmanova, a prágai Soros-alapítvány munkatársa – az egészen parádés. Erre szokták azt mondani: sakk-matt. Hogy a háttérben, ténylegesen milyen kapcsolatai vannak a pártvezetésnek ezekkel az emberekkel, arról nincs információm. Csak ilyen névsorokra támaszkodhat az ember. Ezek viszont árulkodóak. Mindez arra utal, hogy a Jobbik stratégiája nagyon hibás, nagyon elrontott. És hát tényleg van egy eltolódás balra.”
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
„Eltűnt a hang!” – mondták neki, hozzátéve, hogy mennyire sajnálják, mert így sajnos nem lehet leadni. Ám ekkor még nem tudták, hogy Ábrahám is rögzítette az elhangzottakat.
Kautzky Armand azt is elárulta, hogy miként lett James Bond magyar hangja.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
