Nem túlságosan szívderítő az a kutatási eredmény, amelyre holland tudósok jutottak, mikor a három leggyakoribb központi idegrendszeri betegség, a stroke, a Parkinson-kór és a demencia előfordulásának valószínűségét tanulmányozták. A jó hír az, hogy az életmód megváltoztatásával jelentősen lehet javítani az esélyeken.
„A központi idegrendszer három gyógyíthatatlan betegségét együtt vizsgáltuk, nemcsak azért, mert gyakoriak, hanem azért is, mert sokszor együtt fordulnak elő és lehet, hogy az okok között is vannak hasonlóak" – mondta Arfan Ikram, a rotterdami Erasmus Orvosi Egyetem kutatója, a Journal of Neurology Neurosurgery and Psychiatry című szaklapban közölt tanulmány vezető szerzője.
Ez azt jelentheti, hogy megelőzésüknek is lehetnek közös módjai: a kutatók azt találták, hogy egyes megelőzési stratégiák 20 és 50 százalék közé mérsékelhetik a kockázatot. A nagyszabású kutatásban több mint 12 ezer egészséges, az induláskor 45 évnél idősebb embert követtek 1990-től 2016-ig. A 25 év alatt 5291-en haltak meg a résztvevők közül. Majdnem 1500-nál diagnosztizáltak elbutulást, vagyis demenciát, 1285 embernél alakult ki stroke és 263-nál Parkinson-kór.
A 45 évesnél idősebb nőknél 48 százalék volt az esély arra, hogy a három kórban megbetegedjenek, a férfiaknál 36 százalék.
A különbség oka leginkább az volt, hogy a férfiak korábban meghaltak, azaz nem valamilyen védekező mechanizmus, amivel a férfiak rendelkeznek és a nők nem – mondta Ikram.
A három betegség ugyan gyógyíthatatlan, az egészséges életmód – megfelelő étrend, dohánymentesség és a cukorbetegség elkerülése – mégis védhet a stroke és a demencia ellen és segíthet megelőzni a demencia jelentkezését – tette hozzá. A három idegrendszeri betegség költségei a becslések szerint a világ éves GDP-jének két százalékát teszik ki.
A kutatók megjegyezték, hogy a tanulmányban csak európai származású, viszonylag magas várható élettartamú embereket vizsgáltak, tehát az eredmények „nem biztos, hogy más etnikumokra is alkalmazhatók". A világon a 65 év fölöttiek nagyjából 7 százaléka szenved Alzheimer-kórtól vagy az elbutulás más formájától, 85 év fölött az arányuk 40 százalék. A demensek száma 2050-re megháromszorozódhat, 152 millióra nőhet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Iszonyú kemény időszak kezdődik a hidegfrontra érzékenyek számára.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Az elhízás olyan betegség, amely már gyermekkorban súlyos fizikai szövődményekkel járhat. Bedros J. Róbert írása.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A bemutatott képeken a hatóságok által megtalált, külön csomagolt robbanóanyag, gyújtókapislik, detonáló zsinór, valamint a diverziós cselekmény előkészítéséhez szükséges eszközök láthatók.
