Itt vannak az adatok: ennyire elégedettek az egészségüggyel a magyarok
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Augusztus 31-ével adta be felmondását az ismert toxikológus, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának eddigi vezetője. A hírt a HVG közölte az érintett saját közlése alapján.
Zacher azzal indokolta a döntését, hogy az a fajta személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette. Az egészségügyi munkavégzés veszélyeztetése egyben a beteg számára is veszélyeztető. Azt mondta, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását.
Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni – mondta Zacher – Szeretek itt dolgozni, de kénytelen voltam a döntést meghozni. Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam.
A Honvédkórház sürgősségijéről különösen sok ijesztő történet keringett – nyilván ez összefüggésben áll azzal, hogy a legnagyobb kórházként a legleterheltebb is.
Márciusban egy háziorvos, Mateisz Erzsébet egyenesen no go zónának kiáltotta ki, miután meghalt egy betege, akit először a sürgősségire vittek be, de onnan – a háziorvos állítása szerint nem megfelelő ellátás után – hazaküldtek. Az idős nő másnap visszakerült a kórházba, azonban egy másik osztályon a gondos ellátás ellenére nem tudták megmenteni az életét. Mateisz akkor azt mondta, az eset után próbált kommunikálni a kórház vezetésével, de lepattant róluk. A minisztérium szerint nem igaz, hogy nem látták el az idős asszonyt, bár azt nem részletezték, mi volt a szakszerű ellátás.
Egy másik, fél napig várakoztatott, majd elhunyt, súlyos beteg férfivel kapcsolatban Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetője korábban azt mondta, a lelkiismeretük tiszta, szakmai hiba nem történt, de a kapacitások végesek.
Márciusban a HVG megkérdezte a HM-et, hogy ezek után milyen változtatás szükséges, de a válaszukból úgy tűnt, semmilyenre. Annyit írtak, „a Honvédkórház orvosai, úgy ahogyan eddig, ezután is az esküjükben vállaltak szerint mindent megtesznek a betegek gyógyítása és felépülése, valamint az emberi élet megmentése érdekében".
Más felmondások is történtek?
Szeptember elsejei hatállyal más sürgősségi orvosok is beadták a felmondásukat, ők már benne vannak abban a 9 emberben, akit korábban említett. A Népszava illetve a rezidensek érdekvédelmi képviseletei szerint a Honvédkórházban 112 traumatológus és aneszteziológus tagadta meg, hogy ingyen végezzen 12 óra önkéntes munkát, emiatt csúszhatnak az ütemezett műtétek, végső soron a sürgősségi ellátás is bajba kerülhet.
A HM az MTI-hez eljuttatott közleményében visszautasította a vádakat. Gulyás Gergely miniszter a kormányszóvivőin azt mondta, a kórház eddig nem kért plusz pénzt a sürgősségi ellátásra.
– A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátáshoz szükséges létszám rendelkezésre áll – emelte ki Magyar Honvédség Egészségügyi Központja.
Kifejtették: a kórház orvosainak heti munkaideje 40 óra. A jogszabályban rögzített díjazásért a kórház parancsnoka heti 8 óra túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát. Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg – hangsúlyozta a HM.
A juttatásokat – a mindenkori hatályos jogszabályok betartásával – az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) továbbra is pontosan kifizeti a dolgozóknak. Azt írták: a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban.