Így mutat az erőd és benne a várkastély. Szent László óta áll itt erődítmény.
Megnéztük a 2009-2015 között felújított nagyváradi várat. Az ötszögű erődítményben valójában most is folynak munkálatok, az erőd által rejtett várkastély belső udvarára például kövezés miatt nem lehet bemenni. A nagyváradi várat Ceaușescuék igyekeztek minél jobban eltakarni, így viszonylag központi fekvése ellenére ma inkább félreesőnek tűnik az elhelyezkedése, hiába van közel a kolozsvári országútra kivivő utakhoz.
A felújítás más tekintetben is folytatódik: a nagyváradi önkormányzat a nyáron megszavazta a váradi vár Csonka- és Bethlen-bástyájának, a várfal egy részének, valamint az F épületnek a felújítását.
Szent László király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén, amit a tatárok pusztítottak el, s utána a váradi püspök kezdte el újjáépíteni. 1474-ben a törökök, 1514-ben Dózsa Györgyék ostromolták meg. Ezek után Martinuzzi György erősíttette meg a várat. 1557-ben az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak elfoglalták a várost és a várat, amit 1569–1570-ben helyreállítottak. 1598-ban megint megostromolták a törökök.
Bethlen Gábor 1613-ban elkezdette a vár kijavítását. 1660-ban újra a törökök ostromolták az erődítményt, amit végül a védők feladtak. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, sikertelenül. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, s végül 1692-ben vette be Heisler tábornok. A császári sereg elkezdte a vár kijavítását. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat.
Az 1836-os nagyváradi tűzvész a várban is jelentős károkat okozott. Az 1848–49 során a várban állomásozó császáriak a szabadságharc oldalára álltak. 1848-ban az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják. 1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.
1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.
Az ötszögű erőd három oldalát park veszi körbe, ez volt egykor a várárok, feltöltve vízzel, amit a vár mellett folyó Sebes-Körösből vezettek a vár köré.
Megnézhet egy videót is arról, hogyan nézett ki a vár a 15. században.
A mostani felújítás előtt egyébként így festett:
Most viszont ilyen:
Fotók (kivéve a légifelvételek): Szilvay Gergely
Éppen előzésben voltam, amikor hátulról megjelent egy levillogni akaró autós, rányomtam a gombra, és mivel a megelőző kommunikáció angolul folyt, a villogósnak címezve annyit mondtam, hogy „fuck you”, majd pedig minden mondat végére odatettem, például hogy „Google”. Nagy Koppány Zsolt írása.
A vasútfejlesztések nem a megszokott mederben zajlanak a keleti szomszédunkban.
Ártánd Borssal együtt mindig is Nagyvárad vonzáskörzetéhez tartozott, ám jött a trianoni békediktátum és a mesterséges határok.
A történész szerint a fejedelem hozott egymásnak ellentmondó döntéseket, de mindig a realitásokhoz alkalmazkodva: képes volt nagyívű terveiről lemondani, ám az adott körülményeket országa számára maximálisan kihasználni.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az ukrán hadsereg közlése szerint több tucatnyian rekedtek az idősotthon romjai alatt.
A hidegfronti hatás érvényesül, így az arra érzékenyeknél fejfájás és migrén jelentkezhet.
