A Somogyi Győző és társai munkája által újjászületett Salföldön jártunk. Hamarosan jön az interjú, addig is nézzenek körbe velünk a községben.
A Mandiner Somogyi Győző festőművésznél járt, aki a Káli-medence egyik eldugott falujában, Salföldön él már a '70-es évek óta. A budapesti festő az elsők között volt, aki a fővárosból Salföldre költözött az akkori őslakos parasztok és földművesek közé.
Akkor még nem sejthette, de ennek nyomán szép lassan megindult egy letelepedési hullám a városi értelmiség körében: azóta már Somogyi számít salföldi „őslakosnak”.
A Somogyi Győzővel készülő interjúnk hamarosan érkezik, addig is nézzenek körbe velünk Magyarország egyik legszebb falujában!
A Káli-medence alatt nagyjából a Burnót-patak középső folyásának síkságát értjük, amit délről a Balaton-felvidék, északról a Bakony határol. Római leleteket is találhatók a medencében, a honfoglaló magyarok pedig 900 körül érkeztek a térségbe. A Kál nemzetség telepedett ide, nevük később beélült a falvak és települések neveibe is.
Az Árpád-korban rengeteg templom épült a környéken, több helyi földesúrnak és a veszprémi püspökségnek is volt érdekeltsége a régióban. A környék települései közé tartozik Balatonhenye, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Mindszentkálla, Monoszló, Szentbékkálla és Salföld is.
Somogyi Győző grafikája a Káli-medencéről
Salföld élete a török hódításig virágzott, állattartással, szőlőműveléssel foglalkoztak a helyi parasztok. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás azonban szinte teljesen elpusztította a falut, csak a 18. században kezdett újra magához térni. Ezt a népszámlálások adatai is alátámasztják: az 1828-as népszámlálás szerint 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt Salföldön. A 20. század közepéig állattenyésztésből, halászatból és szőlőművelésből éltek a helyi közösségek.
A salföldi épületek viszonylag jól átvészelték a világháborúkat – a népi építészet dominál, a régi parasztházak a mai napig eredeti formájukban láthatók. A falu társadalmát viszont a szocializmus gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverték, a parasztgazdák földjeit és házait is államosították. A környék iskoláit sorra zárták be. A helyieknek hirtelen vonzóvá váltak a városok, a paraszti élet és az állattartás már nem tudta felvenni a versenyt egy összkomfortos veszprémi vagy budapesti panellakással.
Salföld hirtelen elkezdett kiürülni, az „őslakosok” gyerekei elhagyták a falut.
Az elvándorlással szinte egyidőben kezdte magának felfedezni a Káli-medencét a városi értelmiség. Somogyi Győző mindent hátrahagyva Salföldre költözött, a hetvenes években Jancsó Miklós is forgatott a környéken, de olyan ikonikus alakok mint Cseh Tamás vagy Somló Tamás is állandó vendégek voltak a térségben.
A helyiek elvándorlását ugyan ez sem állította meg, de elindult egy érdekes folyamat ami jelenleg is tart: a városi értelmiség és a művészek közül többen letelepedtek, régi parasztházakba költöztek, és a szellemi munka mellett gazdálkodni kezdtek. Somogyi elmondása alapján Salföld és a régió mostanra egyfajta „értelmiségi öregek otthonává vált”.
Folyt. köv.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Bár Magyarország mutatói még nem álltak vissza a koronavírus-járvány előtti szintre, Budapest így is az elmúlt évek legmagasabb számait produkálta.
A turizmus továbbra is Magyarország legdinamikusabban fejlődő ágazata – hangsúlyozta közleményében a Visit Hungary.
A szőlőtőkéken maradt vastag, piros vagy megsárgult levelek a fotókon jól mutatnak, de a hegy borászainak nagyon rosszat jeleznek.
A rendelkezésre álló adatok szerint a belga légierő egyik F-16-osa repült be a magyar légtérbe.
A turizmus Magyarország egyik húzóágazata, amely hazánk GDP-jének 13 százalékát adja.
Az ország számos pontján fejlődésnek indulhat a kötöttpályás közlekedés.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.