A Somogyi Győző és társai munkája által újjászületett Salföldön jártunk. Hamarosan jön az interjú, addig is nézzenek körbe velünk a községben.
A Mandiner Somogyi Győző festőművésznél járt, aki a Káli-medence egyik eldugott falujában, Salföldön él már a '70-es évek óta. A budapesti festő az elsők között volt, aki a fővárosból Salföldre költözött az akkori őslakos parasztok és földművesek közé.
Akkor még nem sejthette, de ennek nyomán szép lassan megindult egy letelepedési hullám a városi értelmiség körében: azóta már Somogyi számít salföldi „őslakosnak”.
A Somogyi Győzővel készülő interjúnk hamarosan érkezik, addig is nézzenek körbe velünk Magyarország egyik legszebb falujában!
A Káli-medence alatt nagyjából a Burnót-patak középső folyásának síkságát értjük, amit délről a Balaton-felvidék, északról a Bakony határol. Római leleteket is találhatók a medencében, a honfoglaló magyarok pedig 900 körül érkeztek a térségbe. A Kál nemzetség telepedett ide, nevük később beélült a falvak és települések neveibe is.
Az Árpád-korban rengeteg templom épült a környéken, több helyi földesúrnak és a veszprémi püspökségnek is volt érdekeltsége a régióban. A környék települései közé tartozik Balatonhenye, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Mindszentkálla, Monoszló, Szentbékkálla és Salföld is.
Somogyi Győző grafikája a Káli-medencéről
Salföld élete a török hódításig virágzott, állattartással, szőlőműveléssel foglalkoztak a helyi parasztok. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás azonban szinte teljesen elpusztította a falut, csak a 18. században kezdett újra magához térni. Ezt a népszámlálások adatai is alátámasztják: az 1828-as népszámlálás szerint 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt Salföldön. A 20. század közepéig állattenyésztésből, halászatból és szőlőművelésből éltek a helyi közösségek.
A salföldi épületek viszonylag jól átvészelték a világháborúkat – a népi építészet dominál, a régi parasztházak a mai napig eredeti formájukban láthatók. A falu társadalmát viszont a szocializmus gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverték, a parasztgazdák földjeit és házait is államosították. A környék iskoláit sorra zárták be. A helyieknek hirtelen vonzóvá váltak a városok, a paraszti élet és az állattartás már nem tudta felvenni a versenyt egy összkomfortos veszprémi vagy budapesti panellakással.
Salföld hirtelen elkezdett kiürülni, az „őslakosok” gyerekei elhagyták a falut.
Az elvándorlással szinte egyidőben kezdte magának felfedezni a Káli-medencét a városi értelmiség. Somogyi Győző mindent hátrahagyva Salföldre költözött, a hetvenes években Jancsó Miklós is forgatott a környéken, de olyan ikonikus alakok mint Cseh Tamás vagy Somló Tamás is állandó vendégek voltak a térségben.
A helyiek elvándorlását ugyan ez sem állította meg, de elindult egy érdekes folyamat ami jelenleg is tart: a városi értelmiség és a művészek közül többen letelepedtek, régi parasztházakba költöztek, és a szellemi munka mellett gazdálkodni kezdtek. Somogyi elmondása alapján Salföld és a régió mostanra egyfajta „értelmiségi öregek otthonává vált”.
Folyt. köv.
„Egy életem, egy mellényem” – figyelmeztet az országos mentőszolgálat prevenciós kampánya, amely a nyári balatoni vízimentő-szolgálatot népszerűsíti. A segítség mindig ott van, csak hívni kell, a mentés pedig nemcsak hivatás, hanem életforma is, állítják az elhivatott matrózok. Riportunk a Balaton partjáról.
A viharok után újra dübörög a balatoni nyári szezon.
Megmutatjuk a legjobb képeket a Kékszalagról!
A hétfői ítéletidő csaknem 30 hajóban tett olyan kárt, hogy nem tud elindulni a Kékszalagon.
A kormányfő közösségi oldalán számolt be a fejleményekről.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
