Románia azért kapta ajándékul Sztálintól Észak-Erdélyt, hogy lenyelje a kommunizmust – kérdés, hogy most „robban-e a puliszka?”
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A földrengés nem volt jelentős, az áradások viszont halálos áldozatokat követeltek és hatalmas károkat okoztak Erdélyben.
A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földmozgást észleltek hajnali 2 óra 35 perckor Buzău megyében – írja a Főtér. A földmozgás 137 kilométeres mélységben következett be, közel a Székelyföldhöz: Kovásznától és Bodzafordulótól is csupán 44 kilométernyire.
A híportál felhívja a figyelmet: idén már voltak ennél erősebb földrengések. Március 14-én és április 25-én egyaránt 4,6-os erősségű földmozgást mértek a környéken.
A hétvégi áradások viszont elképesztő pusztítást okoznak Románia több megyéjében, az árvizek a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint eddig négy ember halálát okozták.
A hatóságok vörös árvízriasztást léptettek életbe a Tatros vízgyűjtő medencéjében Hargita, Bákó, Kovászna és Neamţ megyében, illetve a Tatrang vízgyűjtő területén Brassó és Kovászna megyében. Az érintett megyékben több száz polgárt kellett kitelepíteni az árvizek útjából.
Szombaton összedőlt egy híd, amely felett a Brassó és Bodzaforduló közötti összeköttetést biztosító vasút halad. A híd a Tatrang folyón keresztül vezet. Luiza Dănilă, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője elmondta, senki sem sérült meg az baleset során.
A hétvégén hat Hargita megyei település maradt áramszolgáltatás nélkül, az áramkiesés 2021 háztartást érintett. Gyergyótölgyes, Récefalva, Hágótő, Gyergyóholló, Hollósarka és Borszék településeken szakadt meg az áramellátás. 25 transzformátor-állomást és egy magasfeszültségű hálózatot érintett a kedvezőtlen időjárás.
Szeben megyében a hatóságok védőgátat építettek a Hortobágy völgyében.
(foter.ro, fotó: Brassó megyei katasztrófavédelem)