Lassan a nyár közepén járunk, mindenki víz mellé vágyik, megtelnek a mesterséges vízű strandok, de még az otthoni medencéket is feltöltik. Ez utóbbi kettővel azonban nem árt óvatosnak lenni a qubit.hu cikke szerint, mert jóval veszélyesebbek a természetes vizeknél fertőzés szempontjából.
Az USA 46 államából és Puerto Ricóból származó, 2000 és 2014 közötti epidemiológai statisztikák és kórtörténetek alapján az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) kutatói azt találták, hogy az uszodák, strandok, termál–, gyógy–, illetve szállodai élmény– és pezsgőfürdők, valamint a „háztáji” medencék fertőzésveszély szempontjából kockázatosabbak, mint a természetes, vagyis folyó–, tó–, vagy tengerparti fürdőzőhelyek.
Az utóbbiakat 140 – kevesebb mint 5 ezer megbetegedést és 2 halálos végkimenetelű fertőzést okozó – esetben találták felelősnek a vizsgált időszakban. (Az amerikai szakmai definíció szerint már az is járványnak számít, amikor kettőnél több ember lesz beteg az egymásnak átadott fertőzés nyomán.)
A jacuzzi a legveszélyesebb
A hotelek melegvízű, Magyarországon jacuzzi néven közismertté vált medence méretű élménykádjai állnak a CDC kockázati listájának élén – a jelentett esetek 32 százalékával. (A tanulmány csak a statisztikákban szereplő megbetegedéseket veszi alapul, figyelmeztetve hogy a nyilvántartott 300 ezer közintézmény és a 10 millió magánmedence mellett nyilvánvalóan máshol is fürdőznek állampolgárok.)
A legtöbb embert megbetegítő kórokozó-lista éllovasa a 22 ezer áldozatot produkáló Cryptosporidium parvum nevű egysejtű bélparazita, amely heveny hasmenéssel, hasi görcsökkel és lázzal járó, akár 3 hétig is eltartó tüneteket okoz, rosszabb esetben teljesen legyengítve a szervezetet, így kiváltója lehet heveny epe–, máj– és hasnyálmirígy gyulladásnak is. Az élősködő „szaporítószervei”, a gombaspórákhoz hasonlítható oociszták jutnak be az emberi szervezetbe, ahol a vékonybéltraktusban megtelepedve fejlődésnek indulnak, a következő generációs oociszták pedig a széklettel távoznak.
A második helyezett a Pseudomonas aeruginosa baktérium. A pálcika alakú, mindössze 5 mikron hosszúságú kórokózó által kiváltott két legjellemzőbb betegség a hallójáratgyulladás (ismertebb kifejezéssel: az úszók hallójáratgyulladása) és egy forró fürdő follikulitisz néven is emlegetett speciális szörtüszőgyulladás. Az előbbi a külsőfület vagyis hallójáratot érintő, fájdalommal és fülfolyással járó tünetegyüttes, amely szélsőséges esetben komoly idegkárosodást is kiválthat. A szőrtüszőgyulladást apró pattanásokból álló, viszkető bőrpír jellemzi, némelyik pattanás közepén gennycseppel. A Pseudomonas-fertőzés kezelését nehezíti, hogy a baktérium képes egy különleges nyálka réteget, úgynevezett biofilmet kialakítani maga körül, így szinte elérhetetlenné válik a külvilág számára.
A CDC összegzése szerint a legionárius betegséget, magyarul a legionellosis-t kiváltó Legionella baktériumtörzs tagjai a bronzérmesek. A Föld vízeiben szinte bárhol előforduló, 25 és 45 Celsius fok közötti hőmérsékleten tenyésző kórokozók csak akkor fertőznek, ha a tartózkodásukul szolgáló vízcseppeket az ember belélegzi. A tüdőbe jutva okoznak influenzaszerű tüneteket, amelyek az immunrendszer állapotától függően súlyos tüdőgyulladásig, emésztő– és idegrendszeri megbetegedésekig fokozódhatnak, legvégső esetben pedig akár halálhoz is vezethetnek.
Mit sem ér a klór
Az amerikai járványügyi szakemberek szerint a felsorolt kórokozók ellen semmit sem ér a szokásos védekezés, vagyis a víz klórozása. A Cryptosporidium akár egy hétig is megőrzi fertőzőképességét klóros közegben, a Pseudomonas és a Legionella pedig rezisztens e fertőtlenítő szerre. A CDC tanulmánya a medencék vízének ózonos, illetve UV-fényes sterilizálása mellett leginkább a prevencióra hívja fel a figyelmet. Az előtte-utána megejtett alapos és minden testtájat érintő meleg vizes zuhanyzás mellett ez leginkább azt jelenti, hogy mindenki csak egészségesen csobbanjon a medencés létesítmények bármelyikében is, ha pedig teheti, akkor inkább a természetes strandokat válassza.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajna előtt számos kihívás állna.
Új büntetőintézkedésekről állapodtak meg az uniós külügyminiszterek.
