A remélt utolsó mosás előtt helyet kerestek számukra, egy halastavat, ahol időlegesen pihenhetnek majd a madarakat. A teljes gyógyulás reménye mellett szólt az is, hogy a vízimadarak nyár végén „elvégeznek” egy teljes vedlést, kicserélik a tollaikat.
A bécsi hattyúevés esete ott kerül a történetbe, hogy május 6-án vasárnapra virradóra a rendőrség megállapítása szerint valakik bemásztak a telep udvarára, ellopták a hattyúkat. Annak semmilyen nyoma nem volt, hogy vadállat vitte volna el őket, illetve a háromból kettő hattyú már olyannyira erőre kapott, hogy képesek lettek volna megvédeni magukat kisebb ragadozókkal szemben. Ekkor úgy tűnt, hogy a korábbi erőfeszítések hiábavalók voltak.
Milvusék, amikor egy madár már annyira felépül, hogy közeleg a szabadon engedésének az ideje, kiviszik őket a Marosvásárhelyhez közeli Szentsimonba, ahol egy csövön keresztül etetik őket, illetve kamerák segítségével figyelik a madarakat. Az a lényeg, hogy ne legyenek semmilyen emberi kontaktusban, erősödjenek fel. Az olajjal mérgezett hattyúk még az egyesület udvarán voltak, annak a veszélye pedig nem állt fenn, hogy elrepülnek, mivel ezek a nagytestű madarak nehezen szállnak fel a földről, vízből is csak hosszas nekifutás után. Persze annak örültek volna a legjobban az állatvédők, hogyha a madarak elrepülnek, mivel ez azt jelenti, hogy saját felelősségükre eltávoztak a madárszanatóriumból.
Arra végig jó esély volt, hogy a tettesek megkerülnek, mivel feltűnés nélkül nehéz három nagytestű hattyúval lófrálni Marosvásárhelyen. A rendőrség is arra számított, hogy valakinek biztosan feltűnt, hogy valaki ezekkel a madarakkal bajlódik. De a közvélemény, illetve a szervezet munkatársai végül azt is gyanítani kezdték, hogy egy helyi gourmet hazavitte és megette őket, miután eleget pácolódtak szegény madarak az olajban.
De csodák csodájára a hattyúk megmenekültek, a tettes visszavitte őket az egyesület udvarára. Nem lehet tudni, hogy mi volt a fordulat oka, de valószínűleg a lakoma elmaradt a nagy ijedtség miatt, mivel a helyi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel. A rendőrség pedig kilátásba helyezte, hogy amennyiben megtalálják a tolvajokat, azok nem ússzák meg a büntetést. Az esetnek szerencsés vége lett, azonban a csoport ezek után áldozni kíván a biztonságra, hogy az ínyencek kedvét elvegyék attól, hogy a sebesült állatokból egyenek.