Riasztó képet fest egy francia tanulmány nyomán a Medical Online azokról a veszélyekről, amelyek a mindennapi életben folyamatosan használt vegyszerek révén leselkednek ránk. Olyan vegyi anyagokról van szó, amelyek elterjedségük miatt beépültek minden ember szervezetébe, ugyanakkor a kutatások szerint felelősek lehetnek számos idegrenszeri eredetű betegség, köztük az autizmus gyakoribbá válásáért.
A vegyszerek engedélyezési folyamata nem veszi figyelembe a tudomány legújabb eredményeit, nyilatkozta Barbara Demeneix, az Endocrine Connections című szaklapban megjelent tanulmány utolsó szerzője. A közlemény áttekinti az elmúlt évtizedben megjelent szakirodalmat, majd az összes szóba jöhető kémiai csoportba tartozó vegyszerrel kapcsolatos epidemiológiai és experimentális adatokat elemezve nemcsak azt mutatja be, milyen mechanizmussal avatkoznak be az adott vegyszerek a pajzsmirigy hormonháztartásába, de azokat a mechanizmusokat is ismerteti, amelyek révén ugyanazok a vegyszerek az ösztrogén– vagy/és az androgén jelátvitelt módosítják, azaz tovább növelik a hormonfüggő fejlődési programokra kifejtett romboló hatást.
Az Université Paris-Sorbonne kutatói által írt áttekintés a legújabb tudományos eredmények alapján részletesen bemutatja azt is, hogy a terhesség korai szakaszában a terhes nő pajzsmirigyét érő „vegyszertámadás” milyen mechanizmusok révén eredményezi, hogy a megszülető gyermeknek alacsonyabb lesz az IQ-ja, és azt is kifejti, a vegyszerek hogyan vezetnek a gyermeki idegrendszer különböző fejlődési zavaraihoz.
A kutatók szerint ma már jól érthetőek azok a biológiai folyamatok, amelyek révén a pajzsmirigy hormontermelését megzavaró kémiai anyagok hozzájárulnak a idegrendszer fejlődési zavarainak jelenleg tapasztalható megnövekedett incidenciájához és az IQ romlásához. A legalapvetőbb mechanizmus szerint az igen gyakran valamilyen halogén csoportot, klórt vagy brómot tartalmazó endogén diszruptorok megzavarják a szintén halogén jódot tartalmazó pajzsmirigyhormon szintézisét, disztribúcióját, metabolizmusát, és a pajzsmirigyhormon receptorainak működését. A halogénezett endogén diszruptor hatású vegyi anyagokat jelenleg olyan mennyiségben használják, hogy azok mindenhol megtalálhatók a környezetben és valamennyi ember szervezetéből kimutathatók.
Az anyai pajzsmirigyhormon alapvető szerepet játszik a magzat agyának normális fejlődésében, olyannyira, hogy az élet első 12 hetében a magzat teljes mértékben az anyai pajzsmirigyhormon-termelésre van utalva. Az anyai hormonális útvonal kismértékű megzavarása is negatív következményekkel jár.
Napjainkban igen sok különböző, de egyaránt endokrin diszruptor hatású vegyszerrel érintkezünk a peszticidektől kezdve a kozmetikumokon és tisztítószereken, vagy a bútorok bevonatain át a műanyag háztartási termékekig, de ide tartozik számos olyan anyag is, ami a gyógyszerek, illetve a többi vegyszer előállítása során használatos, hangsúlyozzák a szerzők, és hozzáteszik: a fejlődési zavarok megelőzése érdekében célzott közegészségügyi beavatkozásokra van szükség, és át kell alakítani a vegyszerek biztonságossági vizsgálatának követelményrendszerét is.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
