A Vatikán békülne a kínai kormányhű katolikusokkal, s az enyhülés jegyében leváltana két pápahű püspököt, ami miatt kiakadt Hongkong nyugalmazott főpásztora. Zen bíboros végül találkozott a pápával, aki Mindszenty Józsefet is emlegette a vele való beszélgetés közben. Zen nekiment a vatikáni diplomáciának.
Nemrég, január 12-én fogadta Ferenc pápa Hongkong nyugalmazott püspökét, Joseph Zen bíborost, aki nagyon nem ért egyet a Vatikán aktuális Ostpolitikjával, azaz a kínai katolikusokkal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekkel – írja a OnePeterFive és a Crux egyházügyi portál.
Kínában a pápahű katolikus egyházat elnyomják, mellette pedig működik a kommunista kormányhoz hű, 1957-ben alapított Kínai Katolikus Hazafias Szövetség. XVI. Benedek pápa lelkipásztori levelet írt a kínai katolikusoknak, amiben azt is megemlítette, hogy a kiengesztelődés hosszú lehet, de mégsem állapot, hogy az egyház elnyomva működik Ferenc pápa alatt a Vatikán tovább próbálkozik rendezni a kínai katolikusok helyzetét. Hszi Jinping kínai kommunista elnök azonban éppen az egyházak, vallásos szervezetek feletti ellenőrzés szigorításáért tett lépéseket.
Zen bíboros most azon háborodott fel, hogy a Vatikán le akart mondatni két pápahű püspököt, hogy a hazafias egyház kormányhű (azaz eddig a Vatikán által el nem ismert, illetigim, egyben kiközösített) püspökeiből nevezzen ki kettőt a helyükre. Claudio Maria Celli érsek Shantou 88 éves főpásztorának, Peter Zhuang Jianjiannak és Mindong 70 éves főpásztorának, Jospeh Guo Xijinnak a lemondását kérte. A Vatikán valószínűleg így akarja saját tárgyalási pozícióit javítani.
Mint Facebook-posztjában írta a nyugalmazott főpásztor: nem a lemondatás a fő baj, hanem hogy a kormányhűek közül neveznek ki a helyükre valakiket. Zen megkérte a Vatikán görögországi nunciusát, Savio Hon Tai Fait,hogy kérdezzen rá az ügynél a pápánál, aki azt üzente, nem tudott a dologról, meg van lepve, és „utána néz az ügynek”.
Zen bíboros egyébként októberben azt nyilatkozta az amerikai Crux magazinnak, hogy a vatikáni államtitkárságot vezető Pietro Parolin államtitkár „mérgezett agya” az oka a mostani helyzetnek, akit csak a diplomácia érdekel, nem a kínai katolikusok helyzete; a vatikáni diplomácia szerint kiárusítja a kínai katolikusokat.
Zen bíboros aztán január 12-én találkozott a pápával, akivel fél órát beszélt. A bíboros szó szerint idézte a Facebookon január 29-én közzétett posztjában a pápát azzal kapcsolatban, hogy mit válaszolt neki arra a kérdésre, hogy végül utána nézett-e az ügynek: „Igen, mondtam nekik (a munkatársainak), hogy ne csináljanak még egy Mindszenty-ügyet!”
Ezután a keményvonalas Zen posztjára válaszul a Vatikán kiadott egy közleményt, miszerint a pápát munkatársai rendszeresen és részletesen tájékoztatják a kínai helyzetről, és sajnálatos, hogy egyházi emberek ennek az ellenkezőjét terjesztik.
Az Ostpolitik a Vatikán keleti politikája volt, amelynek keretében felhagytak a XII. Piusz-féle, keményvonalas hozzáállással, és tárgyalásokba bocsátkoztak a keleti blokk kommunista rezsimjeivel. Fő alakja Agostini Casaroli bíboros volt, egyik fő kritikusa pedig Mindszenty bíboros, aki 1956 után a budapesti amerikai nagykövetségen talált menedéket, és csak 1971-ben hagyhatta azt el, a Vatikán és a Kádár-rezsim megállapodása értelmében. VI. Pál pápa egyben le is váltotta esztergomi érseki posztjáról a főpásztort, Lékai Lászlót nevezte ki a helyére, amit Mindszenty ellenzett,de elfogadott. Az Ostpolitik megítélése meglehetősen vegyes, ma már nem tartják igazán sikeresnek.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
A brit és francia katonai erők már jelezték, hogy készek vezető szerepet vállalni egy akár 30 ezer fős nemzetközi békefenntartó misszióban.
A Kurier megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványt.
A Suzuki Motor ideiglenesen leállította népszerű Swift modelljének gyártását; azt is elárulták, miért.
Összesen 9600 esetben térítették vissza a jegyár felét.
