Ferenc pápa nem akar még egy Mindszenty-ügyet: nekiment egy kínai bíboros a Vatikánnak

Nemrég, január 12-én fogadta Ferenc pápa Hongkong nyugalmazott püspökét, Joseph Zen bíborost, aki nagyon nem ért egyet a Vatikán aktuális Ostpolitikjával, azaz a kínai katolikusokkal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekkel – írja a OnePeterFive és a Crux egyházügyi portál.

Kínában a pápahű katolikus egyházat elnyomják, mellette pedig működik a kommunista kormányhoz hű, 1957-ben alapított Kínai Katolikus Hazafias Szövetség. XVI. Benedek pápa lelkipásztori levelet írt a kínai katolikusoknak, amiben azt is megemlítette, hogy a kiengesztelődés hosszú lehet, de mégsem állapot, hogy az egyház elnyomva működik Ferenc pápa alatt a Vatikán tovább próbálkozik rendezni a kínai katolikusok helyzetét. Hszi Jinping kínai kommunista elnök azonban éppen az egyházak, vallásos szervezetek feletti ellenőrzés szigorításáért tett lépéseket.

Zen bíboros most azon háborodott fel, hogy a Vatikán le akart mondatni két pápahű püspököt, hogy a hazafias egyház kormányhű (azaz eddig a Vatikán által el nem ismert, illetigim, egyben kiközösített) püspökeiből nevezzen ki kettőt a helyükre. Claudio Maria Celli érsek Shantou 88 éves főpásztorának, Peter Zhuang Jianjiannak és Mindong 70 éves főpásztorának, Jospeh Guo Xijinnak a lemondását kérte. A Vatikán valószínűleg így akarja saját tárgyalási pozícióit javítani.

Mint Facebook-posztjában írta a nyugalmazott főpásztor: nem a lemondatás a fő baj, hanem hogy a kormányhűek közül neveznek ki a helyükre valakiket. Zen megkérte a Vatikán görögországi nunciusát, Savio Hon Tai Fait,hogy kérdezzen rá az ügynél a pápánál, aki azt üzente, nem tudott a dologról, meg van lepve, és „utána néz az ügynek”.

Zen bíboros egyébként októberben azt nyilatkozta az amerikai Crux magazinnak, hogy a vatikáni államtitkárságot vezető Pietro Parolin államtitkár „mérgezett agya” az oka a mostani helyzetnek, akit csak a diplomácia érdekel, nem a kínai katolikusok helyzete; a vatikáni diplomácia szerint kiárusítja a kínai katolikusokat.

Zen bíboros aztán január 12-én találkozott a pápával, akivel fél órát beszélt. A bíboros szó szerint idézte a Facebookon január 29-én közzétett posztjában a pápát azzal kapcsolatban, hogy mit válaszolt neki arra a kérdésre, hogy végül utána nézett-e az ügynek: „Igen, mondtam nekik (a munkatársainak), hogy ne csináljanak még egy Mindszenty-ügyet!”

Ezután a keményvonalas Zen posztjára válaszul a Vatikán kiadott egy közleményt, miszerint a pápát munkatársai rendszeresen és részletesen tájékoztatják a kínai helyzetről, és sajnálatos, hogy egyházi emberek ennek az ellenkezőjét terjesztik.

Az Ostpolitik a Vatikán keleti politikája volt, amelynek keretében felhagytak a XII. Piusz-féle, keményvonalas hozzáállással, és tárgyalásokba bocsátkoztak a keleti blokk kommunista rezsimjeivel. Fő alakja Agostini Casaroli bíboros volt, egyik fő kritikusa pedig Mindszenty bíboros, aki 1956 után a budapesti amerikai nagykövetségen talált menedéket, és csak 1971-ben hagyhatta azt el, a Vatikán és a Kádár-rezsim megállapodása értelmében. VI. Pál pápa egyben le is váltotta esztergomi érseki posztjáról a főpásztort, Lékai Lászlót nevezte ki a helyére, amit Mindszenty ellenzett,de elfogadott.  Az Ostpolitik megítélése meglehetősen vegyes, ma már nem tartják igazán sikeresnek.