Nagyanyáink idején még azt tartották, hogy az állapotos nőnek “kettő helyett” kell ennie, ettől lesz fejlett, egészséges kisbabája. Manapság inkább önmérsékletre, sőt, túl sok hízás esetén diétára bíztatják a kismamákat. Az MTI híre viszont arra figyelmeztet, hogy ez utóbbi is komoly veszélyt jelenthet a magzatra, különösen ha az egyébként igen népszerű szénhidrátszegény módszert választják.
A Birth Defects Research című szaklap csütörtöki számában publikált tanulmány alapján a kevés szénhidrátot fogyasztó várandósoknak 30 százalékkal nagyobb eséllyel született gyermeke velőcső-rendellenességgel, többek között nyitott gerinccel vagy súlyos, életveszélyes agyhiánnyal (anenkefália), mint azoknak, akik nem korlátozták a szénhidrát-fogyasztásukat. Ez az első kutatás, amely az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek összefüggését vizsgálta.
„Azt tudtuk, hogy a fogamzást megelőző és azt környező időszak anyai étrendje jelentős szerepet játszik az embrió fejlődésében. Az újdonság az, hogy megállapítottuk, a meglehetősen népszerű alacsony szénhidráttartalmú diéta 30 százalékkal növeli a magzati gerinc-rendellenességek esélyét" – mondta Tania Desrosiers, az Észak-Karolinai Egyetem közegészségügyi karának kutatója.
A folsav alapvető vitamin, amely minimalizálja a gerinc-rendellenességek kockázatát. Az amerikai nők több mint 20 százalékának vérében kisebb a folsav koncentrációja, mint amennyi a megelőzéshez kellene, ezért az Élelmiszer– és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) 1998 óta megköveteli, hogy a gabonakészítményeket folsavval gazdagítsák. Desrosiers és kollégái kimutatták, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó nők folsavbevitele kevesebb mint a fele a többiekének. Az amerikai Közegészségügyi és Járványügyi Központ (CDC) minden nőnek, aki gyerekvállalásra készül vagy már várandós, napi 400 mikrogramm folsav bevitelét ajánlja.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
Ukrajna nekimegy mindenkinek, ez lehet a magyar határ melletti terror-előkészület hátterében. Zelenszkijt nem érdekli a globális energiaválság.
Meghozták a hatásukat a keresetlen szavak.
