Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A metoo picit sem magyar, de még csak nem is európai kampány, ez egy speciális amerikai kezdeményezés. Interjú.
„Mi ösztönözte arra, hogy a politikusok közül először hangot adjon a kétségeinek a metoo-kampánnyal kapcsolatban?
Végtelenül hibásnak tartom, amikor a politikai pártok lebénulnak a mai világ egyik legszorítóbb fájdalma kapcsán. A nők elleni erőszakról beszélek.
Számított arra, hogy ennyire durván fognak reagálni a politikustársai? Mi a véleménye, miért reagáltak így?
Ennél durvább támadásokra is számítottam. Mindazonáltal kevesen vannak, akik átgondolt véleménnyel bírnak. Többnyire inkább a polkorrektnek vélt hullámokon szörfözgetnek. Ez a magatartás azonban egyre kevésbé kifizetődő, amit jól mutat, hogy a Facebook-oldalam visszaigazolásai inkább engem támogatnak, a sajtótámadások ellenére is. Magyarul azt, hogy tartsunk mértékeket a különböző dolgok megítélésében.
Hozzászólásából egyértelművé vált, hogy rossznak tartja a metoo kampányt, illetve azt a kommunikációt, amely ennek kapcsán általánossá vált. Ön is félti a férfiak társadalmi érdekeit?
Inkább ellentmondásosnak tartom. A metoo picit sem magyar, de még csak nem is európai kampány, ez egy speciális amerikai kezdeményezés. Ott ennek üzleti jelentősége is van. Vádak, háttér-megegyezések világáról beszélünk, hiszen olyanok is megszólalnak, akiknek a hallgatását korábban pénzzel váltották meg. Mifelénk leginkább a sajátos ugródeszka látszik mellékzöngének. Egyébként nem féltem a férfiak társadalmi érdekeit.
A Belügyminisztérium statisztikái szerint az összes bűncselekmény között a nemi erkölcs elleni bűncselekmények gyakorisága hozzávetőleg 0.2 százalék. Mit gondol, ennek ellenére miért láttatják sokan úgy a magyar férfiakat, mintha széles tömegekben semmibe vennék, megsértenék a nők szexuális jogait?
Itt óriási a látencia. Európai becslések szerint a fiatal nők egyharmada szembesült már valamilyen támadással. Minthogy a történések többnyire homályban maradnak, ezért nehéz kibogozni, hogy a határok hol vannak, ki mit minek vél. Szerintem az erőszak az igazi határ, jóllehet ennek is van lelki vagy verbális változata. De ne legyünk álszentek! Sajnos tényleg tömeges attakok közepette élünk.”