Kiderült a tanulmányból: így zárkózhat fel Budapest egy fontos ágazatban Bécshez
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Miért terjednek az olyan, „kreatív” nevek rohamosan, mint a Mazsola, Málna vagy a Radiátor? A névtan nagyágyúi idén is összeülnek, hogy megválaszolják a tudományág legizgalmasabb kérdéseit.
Talán kevéssé közismert, de hazánk nemcsak a mérnöki innovációk terén jár élen, hanem olyan klasszikus bölcsészettudományi ágakban is, mint a névtan. A területnek külön szakfolyóirata van (Névtani Értesítő), és az ELTE magyarképzésének is több szintjén megjelenik, igaz, nem azzal a súllyal, amennyire fontos kutatási területről van szó. A diszciplína nagy seregszemléjét hamarosan az ELTE-n rendezik meg, ez már sorozatban a hatodik konferencia lesz.
A Mandineren is bemutatott Forráskonferencia is jó példája volt a tudományközi párbeszédnek, és ezt a sort folytatja a névtan kutatóinak szimpóziuma is, „Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak” címmel. A névtan ugyanis több tudományterülettel is szoros kölcsönhatásban áll: ilyen a marketing, a nyelvszociológia vagy épp a pszichológia.
Mitől lesz a Dior márkanév hatásos, miért veszélyesek a laikusok által készített keresztnévszótárak, és hogyan vannak jelen a magyar tulajdonnevek a külföldi lexikonokban? Akit érdekelnek eme nyelvészeti, ám az életünket is nagyban befolyásoló témák, annak érdemes ellátogatni az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös szervezésű konferenciájára. Program itt olvasható.
A konferenciasorozat szervezőbizottsága: Farkas Tamás intézetigazgató-helyettes, tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Slíz Mariann habilitált egyetemi adjunktus, Bölcskei Andrea tanszékvezető, egyetemi docens.