David Pressman lehetséges utódja is bevédte Orbán Balázst: „Valakit azért törölni, mert nem tetszik a hite és az értékei, elfogadhatatlan”
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
Miért terjednek az olyan, „kreatív” nevek rohamosan, mint a Mazsola, Málna vagy a Radiátor? A névtan nagyágyúi idén is összeülnek, hogy megválaszolják a tudományág legizgalmasabb kérdéseit.
Talán kevéssé közismert, de hazánk nemcsak a mérnöki innovációk terén jár élen, hanem olyan klasszikus bölcsészettudományi ágakban is, mint a névtan. A területnek külön szakfolyóirata van (Névtani Értesítő), és az ELTE magyarképzésének is több szintjén megjelenik, igaz, nem azzal a súllyal, amennyire fontos kutatási területről van szó. A diszciplína nagy seregszemléjét hamarosan az ELTE-n rendezik meg, ez már sorozatban a hatodik konferencia lesz.
A Mandineren is bemutatott Forráskonferencia is jó példája volt a tudományközi párbeszédnek, és ezt a sort folytatja a névtan kutatóinak szimpóziuma is, „Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak” címmel. A névtan ugyanis több tudományterülettel is szoros kölcsönhatásban áll: ilyen a marketing, a nyelvszociológia vagy épp a pszichológia.
Mitől lesz a Dior márkanév hatásos, miért veszélyesek a laikusok által készített keresztnévszótárak, és hogyan vannak jelen a magyar tulajdonnevek a külföldi lexikonokban? Akit érdekelnek eme nyelvészeti, ám az életünket is nagyban befolyásoló témák, annak érdemes ellátogatni az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös szervezésű konferenciájára. Program itt olvasható.
A konferenciasorozat szervezőbizottsága: Farkas Tamás intézetigazgató-helyettes, tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Slíz Mariann habilitált egyetemi adjunktus, Bölcskei Andrea tanszékvezető, egyetemi docens.