Mi marad hát, ami becses? Azt hiszem, ez: saját alkatodnak megfelelően nekilendülni és pihenni.
Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„Mi hát a becses? Tapsokat aratni? Nem! Az sem, ha a nyelvek tapsolnak. Mert a tömeg tetszészúgása: nyelvek tapsa. Lemondtál tehát erről a kis dicsőségről is. Mi marad hát, ami becses? Azt hiszem, ez: saját alkatodnak megfelelően nekilendülni és pihenni.”
Marcus Aurelius: Elmélkedések. Budapest: Helikon, 2016, p. 67.
Marcus Aurelius (121-180) a Római Birodalom császára, politikus és filozófus. A római kor egyik legsikeresebb császára, hadjárataival megszilárdította birodalma belső integritását, megerősítette a határokat a betörő népekkel (germánok, kvádok, pártusok, stb.) szemben. Politikai tevékenysége ellenére magát filozófusnak tekintette, „Elmélkedések” című írása a mai napig a filozófiatörténet egyik legolvasottabb alkotása. Nagy hatással volt Márai Sándor, Kosztolányi Dezső és Faludy György művére.
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
Minden más korábbi hírrel ellentétben szerdán folytatódhat a NatCon konferencia.
Az MCC főigazgatója Brüsszelben adott interjút a Mandinernek.
A klasszikus európai felfogás az oktatást mint a műveltség megszerzésének eszközét látta. Szalai Zoltán írása.
Hol romlott el a németek Magyarország-képe? Született egyáltalán pozitív hír a német lapokban hazánkról? – erről is vitázott Jennifer Wilton, a Die Welt, és Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MCC keddi, budapesti rendezvényén beszélt erről.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
