Nekünk nem békerevízióra van szükségünk, nekünk más határokra van szükségünk.
Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„Ha már most Európa azt mondja, hogy mi kínálunk neked egy végleges békerendet, de ti azt visszautasítjátok abban a formában, ahogy ígérjük, mondjátok meg tehát, hogy miképpen akarjátok ti a végleges béke rendezését, úgy én erre egy mondással felelek: Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek és a győzők, az őrzők. De messze vagyunk még attól is, hogy megnyíljanak ennek a börtönnek ajtajai. A szomszédból áthallatszik a szó, hogy békerevízióról nem lehet beszélni, ellenben tárgyalni mindenről lehet. Ehhez csak jobb atmoszférára van szükség. Szeretem a szójátékot, de csak azt, amely felvilágosít, fényt derít az igazságra, de nem homályosít el semmit. Én is szójátékkal felelek erre: Nekünk nem békerevízióra van szükségünk, nekünk más határokra van szükségünk. És ha ez békerevízió nélkül keresztülvihető, ki állja ennek útját Magyarországon?”
Gróf Bethlen István: Debreceni beszéd (1928)
Gróf Bethlen István (1874-1946) magyar politikus, a Trianon utáni Magyarország nagy formátumú miniszterelnöke (1921-1931). A fenti beszédrészlet az olasz-magyar szerződés megkötése után hangzott el és szóképeivel, leleményes fordulataival hűen visszaadja a miniszterelnök retorikai stílusát. Bethlen István ekkortájt látta meg az esélyét, hogy országa kitörhet a nemzetközi izolációból és feltételezte, hogy lehetőség lesz az ország határainak megváltoztatására. A mai magyarság számára a fenti idézetből is világos lehet, hogy a trianoni békediktátum, mennyire egyirányú utcát jelentett a kor magyar politikai és szellemi elitjének, amely a második világháború katasztrófájába torkollott. Természetesen nem csak a magyarság, hanem a Párizs környéki békék egész Európa számára egyirányú utcát jelentettek, amely a második világháború borzalmaiban végződött.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A rendezvény műsorvezetői székében most debütált az ismert tévés, a Mandiner újdonsült munkatársa, Hajdú Péter.
Az énekes arról is beszélt, annak idején senki nem tudta előre, hogy kimennek az oroszok, hiába divat ma az ellenkezőjét állítani.
Az előadó arról is beszélt, lehülyézték, amikor egy dalában előre megénekelte, mi vár ránk, aztán négy hónap múlva kirobbant az orosz–ukrán háború.
Kovács Ákos szerint a mostani előadók csak protesthangulatot keltenek, de zeneileg és szövegileg nem túl erősek.
Szerinte a mai embernek szinte esélye sincs közvetlen valóságismeretre, a világot narratívákon keresztül látjuk.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
