Spanyol jezsuitát nevezett ki a leváltott bíboros helyére Ferenc pápa

2017. július 01. 13:27

Egy teológiailag konzervatívnak tartott spanyol jezsuita érseket, Luis Ladariát nevezte ki július elsejével a Hittani Kongregáció élére Ferenc pápa, aki nem hosszabbította meg a kongregáció eddigi vezetőjének, Gerhard Müller bíborosnak a lejárt, öt éves mandátumát. Luis Ladara eddig a kongregáció titkára volt, még XVI. Benedek nevezte ki.

2017. július 01. 13:27

Luis Francisco Ladaria Ferrer spanyol érseket, jezsuita szerzetest, a Hittani Kongregáció eddigi titkárát nevezte ki július elsején, szombaton a kongregáció élére Ferenc pápa, aki nem hosszabbította meg Gerhard Ludwig Müller bíboros lejárt öt éves mandátumát – írja a CNA. Ezzel Luis Ladaria lett az egyház második embere.

Mint azt péntek este megírtuk, Müllert még XVI. Benedek nevezte ki a Hittani Kongregáció élére, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a kongregáció összes vezetője hivatalban maradt 75 éves koráig, amikor minden egyházi vezetőnek kötelező kérvényeznie a nyugdíjazását. Ratzinger bíboros II. János Pál pápasága alatt viszont 78 éves koráig maradt a Hittani Kongregáció élén, ami után pápává választották. Müller bíboros jelenleg 69 éves.
Müller bíboros leváltásának oka az lehet, hogy az utóbbi időben egyre inkább a Ferenc pápát kritizáló, „konzervatív” bíborosokkal értett egyet, és több interjúban is burkoltan kritikát fogalmazott meg a Szentatyával szemben. Egyszer még arra is utalást tett, hogy Ferenc pápa nem igazán képzett teológus.

Müllert várhatóan a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend patrónusának nevezi ki az egyházfő.

Luis Ladaria spanyol és német földön végezte tanulmányait, tanít a Pápai Gergely Egyetemen, és tagja a Nemzetközi Teológiai Bizottságnak is. A Hittani Kongregációnak 1995 óta dolgozik. A kongregáció titkárának XVI. Benedek nevezte ki 2008-ban. Teológiailag konzervatívnak tartják, tagja a X. Szent Piusz Papi Testvériséggel a testvériség egyházi státuszának rendezéséről tárgyalásokat folytató bizottságnak, ugyanakkor Ferenc pápa 2016-ban kinevezte a  női diakonátus lehetőségét vizsgáló bizottság elnökének is.

A Hittani Kongregáció feladata az egyház tanításának védelmezése és magyarázata, vezetője a pápa után a második legfontosabb ember a Vatikánban. Korábban hivatalos neve Szent Officium, illetve Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációja volt.

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hanita
2021. március 21. 16:39
Biztos voltam benne, hogy jezsuitát nevez ki egy jezsuita pápa. A legkeményebb rend, ami sok kárt okozott már.
balbako_
2017. október 31. 17:32
Meglátjuk mit tesz az új fiú. Most nem a legjobb irányba mennek a dolgok ugyanis.
Bell & Sebastian
2017. szeptember 06. 13:31
Nem hinném, hogy a női diakónia bevezetése alapkérdés lenne, annak ellenére sem, hogy a németek már szentelnek szerpappá nőket, minden jel szerint illegálisan. Az ott, ezen a fokon szám felett szolgáló férfiak sem tartják meg az egyházi előírásokat, ezért sok hívő azt sem tudja, mi a különbség egy pap és áldozópap között. Innen nézve egy germán katkó már annyira libbant, hogy szinte protkó. Onnan nézve pedig Ferenc a rég kihalt őskövület. Ahány ház - annyi II. Vatikáni Zsinat "vívmánya".
illesl
2017. szeptember 06. 13:30
Renegát protestánsből lett a habsburgok és az unió szekértolója. Valóban alapított egyetemet, de mért feledkezel meg a protestáns iskolarendszerről, elemi oktatástól a kollégiumok rendszeréig. Pázmánynál a tudás nem cél, hanem az erőszakos katolizálás eszköze volt. Annyi a javára irandó, hogy meglátta, erős Erdély, erős református fejedelem nélkül "gallérunk alá pökik a német".... ázmány, mint életrajzirója megvallja, „a katholikus ügy érdekében nem elégedett meg az evangeliumi buzgalom fegyvereinek használásával, a földesurakat, a kik saját birtokaikról a protestáns prédikátorokat elüzték, jobbágyaikat büntetések- és birságokkal a katholikus egyházba inkább üzték, mint vonzották, szivesen támogatta. A világi hatalom támogatását is igénybe vette, a mennyiben azt az ország törvényei megengedték.” Tegyük hozzá, hogy a Pázmány felfogása szerint értelmezett törvények. Csakhogy a hatalom eszközeit több óvatosággal használta, mint kiméletlenebb elődje. A protestánsok az érseknek azt a nyilatkozatát terjesztették, hogy „jobb, ha az egész Magyarországot a vadak lakják, hogy sem mint az eretnekek”. „Pázmány mondja vala egykor nála létemben” – igy beszéli Kemény – „átkozott ember volna, ki titeket arra késztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, . . . mert noha im látod, édes öcsém, nekünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az mi kegyelmes keresztény császárunk előtt, de csak addig durál az az német nemzet előtt, miglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni, azontúl . . . mindjárt gallérunk alá pökik az német, akár pap, barát vagy akárki legyen.” Kemény csak a protestantismus üldözését hibáztatja Pázmányban, de különben „nemzetét és annak szabadságát szerető hasznos embernek” mondja, a ki „igen szomjuhozza vala az magyar nemből állatandó királyságot”.8
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!